A napelem rendszerek évek óta a fenntartható energiaátállás egyik legfontosabb pillérei. Azonban sokan felteszik a kérdést: ha a napelem valóban környezetbarát, akkor milyen hatása van a gyártásának, használatának és az élettartam végének? A tiszta energiatermelés kétségtelen előny, de a teljes életciklus vizsgálata segít tisztábban látni, mennyire „zöld” valójában egy napelem rendszer. Éppen ezért egyre többen, különösen azok, akik napelem telepítés előtt állnak. a környezetvédelmi oldalt is figyelembe veszik a döntés meghozatalakor.
A gyártási folyamat környezeti hatása: az energia és az anyagok kérdése
A napelem panelek előállítása jelentős energiafelhasználással jár. A monokristályos és polikristályos panelek szilíciumcelláinak gyártása magas hőmérsékletű kemencét igényel, ami szén-dioxid-kibocsátással jár együtt. Ugyanakkor az elmúlt évtizedben a gyártástechnológia rengeteget fejlődött: a panelek előállításához szükséges energia mennyisége akár 50–60%-kal is csökkent, miközben a hatásfok folyamatosan nőtt.
A gyártás során felhasznált anyagok többsége újrahasznosítható. A panelek szerkezete alumínium keretből, edzett üvegborításból, szilíciumcellákból és polimer rétegekből áll. Ezek nagy része kiválóan szétválasztható, aminek köszönhetően a modern újrafeldolgozó üzemek akár 90–95%-os anyagvisszanyerési arányt is elérhetnek. Így bár a gyártás ökológiai lábnyoma nem elhanyagolható, a hosszú élettartam miatt a környezetterhelés egy évre vetítve minimális.
A működés környezetvédelmi előnyei: a tiszta energia valódi értéke
Egy átlagos napelem panel 1,5–3 év alatt termeli vissza a gyártása során felhasznált energiát. Ezt nevezzük energiapayback-időnek. A modern, nagy hatásfokú monokristályos napelemeknél ez az idő még rövidebb lehet, különösen olyan régiókban, ahol magas a napsütéses órák száma.
A panelek működés közben nem bocsátanak ki szennyező anyagokat, nem igényelnek vizet és nem termelnek zajt. Egy jól méretezett napelem rendszer 25–30 év alatt több tonna szén-dioxid kibocsátást képes kiváltani. Emellett csökkenti a fosszilis energiaigényt, növeli az energiafüggetlenséget, és stabilabbá teszi a villamosenergia-hálózatot. Emiatt a napelem a megújulók között az egyik legjobb „energia-megtérüléssel” rendelkező technológia.
Napelem recycling: mi történik a panelekkel az élettartam végén?
A mai napelem rendszerek többsége 25–30 év garanciával rendelkezik, de a valós használati idő akár 35–40 év is lehet. A kérdés ilyenkor nem az, hogy működnek-e tovább, hanem az, hogy milyen hatékonysággal. Amikor a teljesítmény 70–80% alá csökken, a panel gazdaságosan már nem üzemeltethető.
A napelem újrahasznosítás Európában ma már szabályozott folyamat. A panelek többnyire alumíniumot, üveget és szilíciumot tartalmaznak, ezek mind jól visszanyerhetők. Az üveg mechanikai aprítással, az alumínium egyszerű olvasztással, a szilícium pedig termikus eljárásokkal nyerhető vissza. A modern üzemek képesek a nehezebben kezelhető EVA és polimer rétegek szétválasztására is, így a panelek anyagainak csak elenyésző része kerül hulladéklerakóba.
A jövő fejlesztései között szerepel a teljesen körforgásos napelem technológia, ahol az új paneleket a régi panelek anyagaiból gyártják újra. Ez drasztikusan csökkentené a napelem rendszerek ökológiai lábnyomát, és hosszú távon teljesen fenntarthatóvá tenné a gyártást.
Miért fontos az életciklus alapú szemlélet a napelem választásakor?
Azok számára, akik napelem rendszer telepítése előtt állnak és fontos számukra a környezetvédelem, a kritikus kérdés nem az, hogy a napelem gyártása okoz-e kibocsátást, hanem az, hogy a teljes élettartam alatt mennyivel csökkenti a környezeti terhelést. A válasz egyértelmű: egy jól megtervezett napelem rendszer a működése során több százszor annyi tiszta energiát termel, mint amennyi a gyártásához kellett, és jelentősen csökkenti a háztartás vagy vállalkozás karbonlábnyomát.
A vásárlóknak érdemes olyan gyártót választaniuk, amely bizonyítottan fenntartható gyártási folyamatokat használ, rendelkezik hiteles tanúsítványokkal, és biztosítja a panelek teljes körű újrahasznosítását az élettartam végén. Így nemcsak gazdaságilag, hanem ökológiai szempontból is biztos lehet a beruházás értékében.
