Friss hírek

Loading

Partnereink

Csabakő
 

Reklám

Tanfolyam indul kéthetenteInfo: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 18660812

2018. október 19.
H K SZ CS P SZ V
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031
Ma Nándor napja van.
Holnap Vendel napja lesz.

Volt egyszer egy szociális népszavazás (videóval)

2006. október 23-án Orbán Viktor ellenzéki pártvezetőként az 1956-os forradalomra emlékezni Budapestre hívta az őt és pártját támogatók népes tömegét. Ekkor történt meg az, hogy bejelentette a szociális népszavazási kezdeményezést, majd magára hagyta a vendégeit. Egy páncélautó segítségével elhagyta a tribünt. Nem sokkal ezt követően elszabadult a pokol, megjöttek a lovas és egyéb rendőrök, és megkezdődött a tömeg kiszorítása elképesztő módon következmény nélkül: gumilövedékkel, rendőrattakkal. Ennek is immár 12 esztendeje.

Részlet a korabeli, A jövő megrablása című cikkből: „Orbán a türelmetlen tábor megnyugtatására és egyben tartására 2006. október 23-án hirdette meg a népszavazási kezdeményezést, hét kérdésben. (Azokban a napokban indult útjára az egymilliós petíció, meg az Igen, Magyarország! Charta is.) A gáz- és áramlázadás elmaradása miatt 2007 tavaszán aztán a Fidesz leporolta a fél évvel azelőtti kérdéseket – meg azért is, mert az Alkotmánybíróság (AB) akkortájt döntött a megtámadott és az Országos Választási Bizottság (OVB) által részben elutasított hét kezdeményezésről. Csak három élte túl a törvényességi próbát (a kórház-privatizációs, a patikaliberalizációs és a földkérdés), kettőt az AB végleg elmeszelt (egy nyelvtanilag is rosszul megfogalmazott kérdést a miniszteri kártérítési felelősségről, valamint a nyugdíjasok munkavállalását érintő kezdeményezést), kettőt pedig (a vizitdíj és a tandíj elvetéséről szólót) formai okokra hivatkozva visszautalt az OVB hatáskörébe.”

A bejelentést követően három kérdés került fel a szavazólapokra, és nem túl nagy többséggel győzött a szociális népszavazás a szavazófülkékben és azt követően a parlamentben is.  

Igen, eltöröljük őket! – így szólt akkor a Fidesz népszavazási kampánya. Mit is akartak eltörölni? A vizitdíjat, a tandíjat és a kórházi napidíjat. Mára már mind a három pont kimúlóban van, főleg a tandíj bevezetése körül történnek nagy változások. A vizitdíjnál sokkal többet fizet hálapénzként vagy egyéb módon az, aki gyógyulni szeretne, és a kórházak lassan szegénykonyhává silányulnak a hitvány élelmezés miatt. A fertőtlenítő hiánya is szedi az áldozatokat. Érkezik magyar ösztöndíj melletti lehetőség ellenében tanulni hozzánk elég sok diák, elsősorban diktatórikus országokból. A magyar diák is tanulhat majd, diákhitelből, vagy ha a szülők megengedhetik maguknak, akkor szülői segítséggel. A diákhitelt, ha sikerül jól fizető álláshoz jutni, akár 50 éves korára vissza is fogja fizetni. Bár most könnyítést ígértek, de csak a gyermeket szülő nőkre. A férfiakra – akárcsak a negyven év munkaviszony utáni nyugdíjba vonulást – ezt sem terjesztették ki. Állítólag már gondolkodnak azon, hogy rájuk is vonatkozni fog. A negyven éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulásuk már csak a Jobbik részéről kerül felemlítésre, de ellenzékben, ekkora fölényben lévő hatalom ellen nem sok dolog érhető el.

2006-ban még szelíd ellenzéki párt volt a Fidesz, mostanra azonban nagyon kinőtte magát, és nem igazán juttatja lehetőséghez sem az ellenzéket, sem a népet! A haverokat, a rokonokat, a szomszédokat annál inkább. A média már szinte csak nekik szolgál, és elképesztő hazugságokkal tömik a nép fejét. A haverok közül egyre több lesz milliárdos a magyar és az uniós adófizetők terhére. Egy régi mondás szerint jegenyefák nem nőnek az égig! És van egy magyar népmese a kisgömböcről is…

Egy 2006. októberi történet:

Békéscsaba, 2018. október 9.

Összeállította: F. I.

Néhány orbáni idézet:

Emlékeztető: „Több milliós bevándorlót kellene befogadnia Magyarországnak a következő öt évben, mert így tudja biztosítani a gazdasági növekedés ütemét.” (2001. június 7.)

Emlékeztető: „Ha valaki az emberek vagyonát, azaz a közvagyont saját örömére herdálja el, az saját hazáját árulja el!” (2010-ben) Akkor még tudta!

Emlékeztető: „Mi szelíd és derűs emberek vagyunk, de nem vagyunk se vakok, se balekok. A választások után természetesen elégtételt fogunk venni, erkölcsi, politikai, jogi elégtételt is. De most csak a közös célokra, Magyarország megvédésére fordítsuk erőnket. Egységben az erő, egy a tábor, egy a zászló, mindenkire szükségünk van.” (Részlet a Félelmetes szavakkal hívta harcba Orbán Viktor az embereket című cikkből)

Emlékeztető: „Nem leszünk gyarmat! A magyarok nem fognak idegenek diktátumai szerint élni, nem fogják feladni a függetlenségüket, szabadságukat, alkotmányukat! Szabad-e az a magyar, akit víz alá nyom az adóssága? Szabad-e az a magyar, akinek éhes a gyermeke? Sohasem voltunk még olyan közel a szabadsághoz, mint most. Hosszú évtizedek óta nem voltunk olyan erősek, mint most. Elegen vagyunk a szabad magyar élet kivívásához. Nem fogjuk adósrabszolgaként leélni az életünket. Nincs szükségünk szamárvezetőre az alkotmányunk írásához. Nem kérünk az idegenek kezünket irányítani akaró kéretlen segítségéből sem.” (Részlet Orbán Viktor miniszterelnök 2012. március 15-ei beszédéből) Az Európai Unióhoz történt csatlakozással és a Lisszaboni szerződés megszavazásával nemzeti dolgaink egy részéről ő is lemondott!

Emlékeztető: „Rács mögé kell juttatni azokat, akik ellopták a nemzet vagyonát.” (2009-ben ellenzékben még tudta!)

Emlékeztető: „Önök egy másik civilizációból, egy másik kultúrából érkeznek, és nem mindegy, hogy egy más kultúrából érkező üzletember delegációt, befektetőt, vagy csak idelátogató családot hogyan fogadnak. Én szeretném Önöket megnyugtatni és biztosítani afelől, hogy itt mindenkit tisztelettel fogadnak, az iszlám világból érkezetteket is tisztelettel fogadják” (2015-ben egy bankároknak tartott konferencián)