Loading

Partnereink

Csabakő
 

Reklám

Tanfolyam indul kéthetenteInfo: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 18692041

2018. október 21.
H K SZ CS P SZ V
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031
Ma Orsolya napja van.
Holnap Előd napja lesz.

Varga-Damm Andrea nem adja fel!

Nem kaptam mára időpontot Dömötör államtitkártól, így újabb levelet írtam – írja Facebookos idővonalán a Képviselő asszony. A levél alább olvasható:

Tisztelt Államtitkár Úr!

Sajnálattal tapasztaltam, hogy két napja – 2018. július 24-én kelt kérésemre – a mai napig nem kaptam választ. Vélhetően mára már nem javasol időpontot és helyet találkozónkra.

Az ápolási díj ügyében sajnos nem folynak tárgyalások, lehetséges, hogy a területért felelős kormánytisztviselők ebben a kérdésben nem a valós tájékoztatást adták Önnek. Miután az elmúlt hetekben a kormánypárti képviselők mindegyike, akik ebben a témában megnyilatkoztak, egyetértettek abban, hogy nem várathat magára az ápolási díjemelés, kérem, folytassuk érdemben az erről szóló egyeztetéseket!

A devizahitel kérdésében valószínűnek tartom, hogy a Brüsszelben töltött 7 éve alatt nem volt módja figyelemmel kísérni azokat az eseményeket, amelyek az ügyfajta jogi anomáliáit feltárták, s amelynek egyik eredménye a C-26/13 számú európai uniós bírósági ítélet volt. Ebben egyértelműen megállapította a bíróság azt, hogy vizsgálni kell, valós volt-e a devizakockázatokra való figyelmeztetés, módjuk volt-e az adósoknak valós adatokra építve előzetesen felmérni, hogy milyen terhet vállalnak, mi a valós kockázatuk. Erre is tekintettel mondta ki a Horvát Legfelsőbb Bíróság az elmúlt hetekben azt, hogy semmisek a devizahitel szerződések árfolyam kockázatok adósra terheléséről szóló rendelkezései.

Magyarországon még ennél is súlyosabb az a jogsértés, amit a pénzügyi intézmények elkövettek, hiszen miután 2014-2015-ben nem köttetett meg annyi devizahitel szerződés, mint amit a pénzügyi intézmények vártak, készített a Bankszövetség egy tanulmányt, amelyet 2006. január 31-én tettek közzé, s amelyben azt közölte a Bankszövetség, hogy „A hosszabb lejáratú hitelt felvenni szándékozók továbbra is nyugodtan választhatják a devizaalapú konstrukciókat, mert a hitel futamideje alatt valószínűleg nem lesz a törlesztési terhet jelentősen és tartósan megnövelő árfolyammozgás. Reálisan nem lehet azzal számolni, hogy a forint/euró árfolyam 2006-2007-ben akárcsak megközelítené a 270-275 forintot (ennél a devizahitelek kamatelőnye már megszűnne, feltételezve, hogy a deviza- és a forintkamatok nem változnak). Mivel a devizahitelek túlnyomó többsége hosszabb lejáratú (lakás- és gépkocsi-finanszírozási) hitel, az esetleges néhány napos nagyobb árfolyam-ingadozás a törlesztési terheket érdemben nem változtatja meg. Nem kell tehát attól félni, hogy az árfolyamkockázat miatt a devizában hitelt felvevő háztartásokat súlyos veszteségek érhetik.”

 Ezt a tanulmányt vette át az összes pénzügyi intézmény, az összes ügynökük, s terjesztették el ezt a hitelfajtát. Forintkölcsönöket túlnyomó részben nem is ajánlottak, vagy azt közölték az adóssal, hogy forintban nem kaphat kölcsönt. Nálunk tehát nem hogy passzívan nem volt valós tájékoztatás, hanem aktív tevékenységgel a pénzügyi közvetítő rendszer félrevezette az adósokat, ezzel teljesen elaltatva a kockázatviselés miatti kételyeket. Az adósoknak legfőbb problémája nem az árfolyamrés vagy az egyoldalú kamatemelés volt, amelyet a jogalkotó „rendezett”, hanem az árfolyam-különbözet, mint szolgáltatás nélküli ellenszolgáltatás.Még hosszan írhatnék minderről Önnek, de – úgy ítélem meg –, hatékonyabb lenne, ha jövő hét hétfőjére, vagy keddjére (2018. július 30. vagy 31.) javasolna időpontot és helyet, hogy a devizahitel ügyének végleges és tisztességes megoldására irányuló tárgyalásokat megkezdhessük, s ezen időre a végrehajtásokat, kilakoltatásokat fel kell függeszteni.

Várom mielőbbi válaszát, maradok tisztelettel:

dr. Varga-Damm Andreaországgyűlési képviselő