Loading

Partnereink

Csabakő
 
Látogatóink összesen: 24242829

2019. november 12.
H K SZ CS P SZ V
123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930
Ma Jónás, Renátó napja van.
Holnap Szilvia napja lesz.

Turul Madár

A turul a magyar eredetmondák mitologikus madara. Kézai Simon szerint Attilától Géza fejedelem idejéig a koronás fejű turul volt a magyarság hadi jelvénye.

Egyes elképzelések szerint a mondai turul az élővilágban egy nagy testű sólyommal (altaji havasi sólyom, Falco rusticolus altaicus) vagy a kerecsensólyommal (Falco cherrug) azonosítható. A szó török eredetű (a csagatáj togrul vagy turgul vadászsólymot jelent). Az ősi magyar nyelv három szót ismert a sólymok különböző fajtáira: a kerecsen, a zongor (ebből származtatható a Zsombor név is) és a turul szavakat; az ősi, a használatból kiveszett túrul szót 19. század eleji költőink hozták újra használatba turul alakban.[1] Teljes bizonyossággal nem dönthető el, hogy a turul valójában sas vagy sólyom; a mítoszok értelmezése alapján egyesek szerint sasról van szó; a nyelvi bizonyítékok a sólyom jelentés mellett szólnak.

A Trianon előtti Magyarországon hét nagy turulszobor hirdette a magyarság dicsőségét, melyeket 1896-ban a milleniumi ünnepségek alkalmával állítottak a kormány megbízására Dévény, Nyitra, Munkács, Brassó, Pannonhalma, Zimony és Pusztaszer területén. A közadakozásból emelt tatabányai szobor állítólag Európa legnagyobb madarat ábrázoló szobra: a kiterjesztett szárnyak fesztávolsága majdnem 15 méteres.

Forrás wikipédia