Friss hírek

Loading

Partnereink

Csabakő
 

Reklám

Tanfolyam indul kéthetenteInfo: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 18668537

2018. október 19.
H K SZ CS P SZ V
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031
Ma Nándor napja van.
Holnap Vendel napja lesz.

Tíz évvel ezelőtt tört ki a nagy gazdasági világválság

A Lehman Brothers csődbejelentése után nagyon gyorsan süllyedt az előző gazdasági világválság (1929–1933) óta nem látott pénzügyi és gazdasági krízisbe az egész világ.

Ezt követően kitört a nemzetközi pénzügyi rendszer válsága, pánik tört ki a Wall Streeten, hektikussá vált a tőzsdei kereskedés. A láncreakciót csak hatalmas amerikai állami pénzügyi támogatással lehetett megállítani. Számos brit bank is csak adófizetői pénzekkel tudott talpon maradni. A gazdasági világválság az adófizető polgárokat terhelte, a rövidebbet ebben az esetben is ők húzták.

Az évforduló alkalmából elég sok közgazdász megszólalt, és mondta el a véleményét. A legtöbben arról beszéltek, hogy fel kell készülni egy újabb gazdasági világválságra.

Bod Péter Ákos volt jegybankelnök két hónappal ezelőtt a Magyar Hangnak adott interjúban arról beszélt, hogy a közgazdaság természetéből adódik, hogy a válság után fellendülés, majd ütemcsökkenés, akár visszaesés következik.

Pogátsa Zoltán közgazdász, a Nyugat-magyarországi Egyetem docense: „Két fontos kockázati tényezőt látok: az argentin és a török gazdasági válság minket is érinthet, hiszen az alapkezelők egy kalap alá veszik a feltörekvő gazdaságokat, és Magyarország is ebbe a kategóriába tartozik. Két feltörekvő gazdaság bedőlése miatt a többiből is megindulhat a tőkekivonás. Ezt már most láthatjuk a forintárfolyam esésén. Számunkra még nagyobb gond, hogy az EU-s pénzeket elköltöttük már a ciklus elején. Ezt pótolhatja a következő években a paksi orosz és a kínai hitel, a Belgrád–Budapest gyorsvasút, amelyek még egy darabig elősegíthetik a növekedést. De később ezek már súlyos államháztartási hiányként üthetnek vissza, hiszen nem értelmes beruházások, de törleszteni kell majd őket.”

A várható újabb válságra fel kell(ene) készülni, de a magyar kormány nem ezt teszi, hanem két kézzel szórja az adónkat, és már a fél világot támogatja. Ráadásul az Európai Unióból nem érkezik olyan tempóban a támogatás, mint ahogy azzal a magyar kormány számolt. 2017 év végén nagy osztogatás volt, és – mivel nem igazán bíztak az újabb kétharmadban – feszített tempóban kiosztották a 2018-ra várható uniós pénzeket. Azok a minisztériumokban dolgozók, akik ebben részt vettek, jelentős jutalmakban részesültek az uniós pénzek terhére. Ezt a néhány milliárdos jutalmazást vajon az unió finanszírozni fogja? Hogy a történet még szebb legyen, az Európai Unió által a lakosságnak biztosított ház-, társasház szigetelési pénzeket a középületekre költötték. A lakosság is szigetelhet persze – hitelből, amelyből félő, hogy újabb devizahitelhez hasonló bukta fog következni.

Csath Magdolna közgazdásszal június 18-án a Hír Tv készített interjút Újabb gazdasági válság közeleg címmel:

A Nem jön a pénz az Európai Unióból? című cikk elérhető ITT

Az esetleges újabb gazdasági világválságra Magyarországon nincs felkészülve senki, se a kormány, se a vállalatok, se a lakosság. Ferenc Jóskásan mondva nálunk Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve!

Tovább dübörög a felesleges propaganda hat milliárdért a Sargentini-jelentés ellen, és hatmilliárdot szórnak el a Családok éve kampányára. Akkor, amikor egyre több családot lakoltatnak ki – rendőri segédlettel. A rendőrségnek vajon fizetnek ezért a munkájáért, vagy ugyanúgy nem fizetnek, mint ahogy a focicsapatok sem fizetnek a rendőri biztosításért? A kilakoltatások elveszik a rendőri erőket más, a feladataik közé tartozó munkák elől. Egymilliárd körüli adóforintba kerül az újabb felesleges, óriási kampánnyal megáldott/megvert nemzeti konzultáció.

Egyre több nyugdíjat és munkabért fizetünk ki külföldre, és nemcsak a határainkon túlra, hanem még távolabbi országokba! Kiterjesztették a szülésenkénti 65 ezer forint anyasági segélyt és több más ellátást is a határokon túlra, mintha itthon minden rendben lenne. A nyugdíjkifizetések nagy része egyúttal szavazatvásárlás is, mert ezek a nyugdíjasok ugyanolyan választójoggal rendelkeznek, mint a határokon belül élő járulék- és adófizetők. Ők fogják nekünk megválasztani az ország vezető erejét, sőt már az önkormányzatokat is!  

A kormány részéről a propaganda leállítására utaló jel nincs, pedig 2018 júniusában Orbán Viktor, több kormánytag és Matolcsy György jegybankelnök is arról beszélt, hogy nemzetközi gazdasági válság fenyeget, ezért Magyarországnak is fel kell készülnie a közelgő viharokra. Vajon úgy, hogy közben két kézzel szórják az adónkat immár a világ minden tájára? Jut belőle Vietnamba, Mongóliába, Kirgizisztánba, a Fülöp-szigetekre, Laoszba, Libanonba, Jordániába, elképesztő módon a Balkánra, ahol a választási kampányokba is szeret a kormány beavatkozni.

A napokban 10–12 százalékkal nő az alapvető élelmiszerek fogyasztói ára, és megindult fölfelé az üzemanyag ára is, amelynek csaknem fele az adótartam! A Fidesz 2010 előtt még ellenzékben az adótartam csökkentését követelte, de erről az ígéretéről is megfeledkezett ugyanúgy, mint az elszámoltatással és felelősségre vonással kapcsolatos ígéretéről!

Békéscsaba, 2018. szeptember 24.

Összeállította: Anton

Emlékeztető: „Lehet vidáman elmúlt nyolcévezni, gyurcsányozni, de arról is beszélni kell, hogy a 2010-es kormányváltást megelőző év végén még „csak” 20,4 ezermilliárd forint volt az államadósság úgy, hogy akkor gazdasági világválság volt. Ilyen körülmények között indul el a paksi bővítés kedvezőtlen kamatozású orosz hitelből és a Budapest–Kelebia vasútvonal felújítása, amely beruházás Kínának lenne fontos. Kínai hitelből Magyarország állja a számlát, és az építkezésen sok kínai vendégmunkás lesz majd jelen. Szakértők szerint az utóbbi beruházás jó esetben 1200 év múlva megtérül…” (Részlet a 31 ezermilliárd forint felett az államadósság című cikkből) Nem mellesleg az államháztartási hiány is nagyon magas, június 30-án 1646,2 milliárd forint volt, melynek egyik oka az, hogy tavaly előre kifizették az uniós pénzeket. Az előre kifizetésre azért került sor, mert nem voltak biztosak az újabb parlamenti kétharmadban, ami sajnos mégis összejött. Ha az unióból nem jön annyi pénz, amennyit kifizettek, akkor a készfizető kezes ebben az esetben is a magyar adófizető polgár.