Loading

Partnereink

Csabakő
 

Reklám

Tanfolyam indul kéthetenteInfo: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 23818321

2019. október 13.
H K SZ CS P SZ V
123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031
Ma Kálmán napja van.
Holnap Helén napja lesz.

Szepesházi Péter: a devizahiteles törvények húzták ki a szőnyeget az adósok lába alól

Cikkünk annak a sorozatnak a második része, amelyet a Kúriának a devizahiteles ügyek kockázatfeltáró nyilatkozataira vonatkozó bírói gyakorlat első félévben zajló vizsgálata kapcsán indítottunk. A mostani részben az Európai Unió Bíróságának devizahiteles határozatait elemezzük, az uniós vizsgálatot kezdeményező egyik volt bíró, Szepesházi Péter segítségével.

A devizahiteles (DH) törvények bankmentő törvények voltak, hiszen megszületésük előtt a pereskedő devizahitelesek sorra nyerték a pereket. Az egyoldalú szerződésmódosítások és az árfolyamrés alkalmazása miatt ugyanis a bíróságok semmissé nyilvánították ezeket a szerződéseket, s ezzel az adósok megszabadultak az árfolyamveszteség miatti terhektől is. Az első devizahiteles törvény ugyan a jogtalanul felszámolt összeget visszafizettette a bankokkal, azonban egyúttal érvényessé nyilvánította a szerződéseket. Ezzel kivette a legfontosabb fegyvert az adósok kezéből, nevezeten hogy a semmissé nyilvánított szerződés után megegyezzenek a hitelintézettel, azaz többek között megszabaduljanak a forint árfolyamgyengülése miatti plusz terhektől, vagy annak legalább egy részétől – nyilatkozta a Magyar Hangnak Szepesházi Péter ügyvéd, egykori bíró, aki több ügyben is az Európai Unió Bírósághoz (EUB) fordult.

Kérdésünkre elmondta, első pillanatban úgy tűnhet, akik korábban pert nyertek, azok nagyon jól jártak.

A folytatás, illetve a teljes cikk elérhető ITT !

Forrás: magyarhang.org  

Emlékeztető: „Róna Péter közgazdász szerint a jegybanknak 100 milliárd forint haszna lehetett a devizahiteleseken. De nem járhattak rosszul a bankok sem. Róna szerint a magyar gazdaság vergődésének első helyen álló oka a devizahitelezés bevezetése volt, melyért hét embert tesz felelőssé: Járai Zsigmondot, Király Júliát, Simor Andrást, Gyurcsány Ferencet, Bajnai Gordont, Oszkó Pétert és Felcsúti Pétert. A devizahitel folyósítását az első Orbán-kormány által 2001-ben megalkotott kormányrendelet (88/2001. VI. 18.) tette lehetővé. A Fidesz 2002-es bukása után a szocik vitték tökélyre. A jegybankelnök 2002 után Járai Zsigmond maradt, ő tehetett volna a folyósítás ellen, de nem tett. Később a következő Orbán-kormányok valamelyikétől magas állami kitüntetést kapott.” (Részlet a Miért nincs megoldás a devizahitelesek számára? című cikkből)

Emlékeztető: „Volt a trafikmutyi idején egy csörte Csányi Sándor és Lázár János között. Csányi Sándor kijelentette: „Lázár urat nem ismerem személyesen olyan jól, de nagyon tehetséges politikus, láthatjuk, milyen jól elintézte a trafikügyet”. Lázár János egy újságírói kérdésre reagálva azt mondta, hogy az OTP-vezér „a devizahitelesektől szerzett milliárdjaival páváskodik”, majd az ország első számú uzsorásának nevezte az OTP-vezért.” (Részlet a Lázár János megkapta a mezőhegyesi ménesbirtokot című cikkből)