Loading

Partnereink

Csabakő
 

Reklám

Tanfolyam indul kéthetenteInfo: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 23038732

2019. augusztus 18.
H K SZ CS P SZ V
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031
Ma Ilona napja van.
Holnap Huba napja lesz.

Statisztikai trükkök a nagy bérrobbanásról (is)!

Bár havonta hallhatjuk a kormányzati diadaljelentéseket, nehéz megmondani, valójában mennyivel nőnek a magyar fizetések. A hivatalos statisztika valóságos gazdasági csodára enged következtetni: 2015 óta a bruttó átlagbérek több mint 45 százalékkal emelkedtek, vagyis átlagosan évi mintegy tíz százalék körüli bérnövekedésről beszélhetünk. Már közgazdászok is kételkednek a bérrobbanás valódiságában, nem beszélve azokról a munkavállalókról, akik a saját fizetésükön egyáltalán nem érzik ezt a szédületes tempót – írja többek között a Magyar Hang a Fele sem igaz a nagy bérrobbanásnak című cikkében.

Mit is mondott Churchill angol miniszterelnök a statisztikáról? Csak azt a statisztikát hiszem el, amit magam hamisítottam!

A minimálbér adómentes volt, de a fülkeforradalminak nevezett első nagy parlamenti kétharmados győzelem után a Fidesz adókötelessé tette! A gyalázatos egykulcsos adó miatt a minimálbéres is, az egyre szaporodó havi ötmilliós jövedelmű is 15 százalékkal adózik. Mivel a nagyok még annyi adót se akarnak fizetni, mint jelenleg, ezért akár 10 százalék alá is kerülhet majd a személyi jövedelemadó. A béreket 48 százalékos levonás terheli. A minimálbéresek nettó jövedelme a100 ezer forint körül mozog, és ebből 27 százalékos áfával be is tudnak vásárolni. Ebből aztán keletkezzen lakásvásárlás, családfenntartás, normális élet!  

Mivel megszűnt a bér- és járulékplafon, az idősödő havi ötmilliósok nyugdíja akár négymillió forint is lehet! Az első belépő a közeljövőben meg is érkezik, hiszen betöltötte a 64. életévét. A parlamentet valóságos törvénygyárrá alakította 2010 óta a Fidesz és utánfutója, a KDNP. A törvényeket a saját fazonjukra igazíttatják. A legelrettentőbb példa erre a választójogi törvény, a csak a munkáltatóknak kedvező munkatörvénykönyve, amelyet rabszolgatörvénnyel is kiegészítettek, és hát az alaptörvény! Még az ország nevét is megváltoztatták (Magyar Köztársaságról Magyarországra).

A járulékokat egy idő óta már adóként szedik be, és szabad felhasználású pénzeszköz lesz abból is.  Az egészségügyet illetően annyit muszáj elmondani, vagyis hátra mutogatni, ahogy a kormány szokott, hogy volt olyan, hogy szociális népszavazás! Az akkor ellenzékben lévő Fidesz kezdeményezte, és egyik lényeges pontja volt a vizitdíj és a kórházi napidíj elleni fellépés. A népszavazás győzött, nem lett vizitdíj, se kórházi napidíj, de lett a Fidesz hatalomra kerülése óta iszonyatos visszaesés az egészségügyben. Ha pénzed van, annyi mindent megvehetsz – mondta egy régi slágerünk. Orvosi ellátást is, oktatást is, és a pénzes külföldiek letelepedési kötvényt is. Ennek haszna magánzsebekbe kerül, viszont öt év után kamatokkal megterhelten vissza kell vásárolni a 300 ezer eurós kötvényeket, de ez a kötelezettség már a magyar adófizetőkre hárul. Ennek összege is egyre magasabb lesz minden esztendőben.

Miközben a hatalom létszáma és jövedelme elképesztően megnőtt, aközben fellépett a munkaerőhiány. Erre hivatkozva aztán egyre több munkahelyet teremt a kormány az adónkból ukránoknak, törököknek, és a jó ég tudja, még kiknek! A robotizáció, az autóipar visszaesése miatt amennyiben beindul a visszaesés, vajon elhagyják majd ezek a jövevények az országot?

„A béreket csak a termelékenység javításával lehet tartósan növelni, de ezen a téren a helyzet elkeserítő: 210 óta csak évi 0,6 százalékkal nőtt a termelékenység – sovány vigasz, hogy az ütem az utóbbi három évben évi 1,3 százalékra „gyorsult”. Vagyis a mégoly szerény ütemű béremelkedés is folyamatosan meghaladta a termelékenység növekedését, aminek az árát meg kell fizetni. Dedák úgy látja, elsősorban a nyugdíjasok rovására rendeződtek át a jövedelmek, illetve az állam leépítette a közösségi feladatok – egészségügy, oktatás – egy részét. – Ez a modell aligha alkalmas arra, hogy Magyarország belátható időn belül a magas jövedelemmel rendelkező fejlett országok táborába kerüljön –összegez a közgazdász. (Dedák István az Eszterházy Károly Egyetem tanára. A részletet a Fele sem igaz a nagy bérrobbanásnak című cikkből vettük át).

A fővárosi ellenzéki pártok előszeretettel mondják el minden alkalommal, hogy a főváros naponta 20 milliárd forint adót fizet be! Nemcsak a főváros fizeti be, hanem legalább a felét a vidékről  feljáró,  vagy budapesti albérletben élő, illetve az agglomerációból bejáró fizeti . Mert nálunk minden szervezet országos központja Budapesten van!  

A népes hatalom létszámát 30–60 százalék körüli mértékben emelték, a minimálbért 8 százalékkal, a nyugdíjakat 2,7 százalékkal. Így aztán a jövedelmek között ma már nem árok húzódik, hanem szakadék. A magyar társadalomtól sajnos nemcsak jövedelmileg szakadt el a jelenlegi hatalom, hanem emberileg is!

A Kádár János ránk tekint és elégedetten bólogat című cikk elérhető ITT !

Domokos László ÁSZ elnök fizetését nemrégiben négymillió forintra emelték. Most azt mondja, hogy csökkenteni kell a béremelések ütemét! Természetesen nem a hatalomét, hanem a keményen dolgozó magyar kisemberét! Erről bővebben ITT

Békéscsaba, 2019. augusztus 1.

Összeállította: F. I.

Emlékeztető: „A nyugati- és keleti bérek közötti szakadékot jól mutatja, hogy az olaszok 18 órával kevesebb időt dolgoztak a magyaroknál, és ezért a magyar átlagfizetés közel háromszorosát vihették haza, 21 461 eurót. Gazdasági szakértők rendre emlékeztetnek arra, hogy jelentős gazdasági növekedés nem érhető el olyan politikával, ami az országot összeszerelő-üzemmé alakítja valós hozzáadott érték nélkül.” (Részlet a Van, ahol kevesebb munkaóráért a magyar bér többszöröse jár című cikkből)