Loading

Partnereink

Csabakő
 
Látogatóink összesen: 27272072

2020. június 08.
H K SZ CS P SZ V
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930
Ma Medárd napja van.
Holnap Félix napja lesz.

Németországban megszavazták a minimumnyugdíjat

Havi 1250 euróra minden német nyugdíjas számíthat, aki legalább 35 éven át dolgozott. Az időskori szegénység a gazdag tagországokban is komoly probléma. De megpróbálják megoldani. Nem bohóckodnak rezsi és egyéb utalványokkal. Nálunk a minimum nyugdíj 10 év óta változatlan, 28 500 forint a szégyenteljes mértéke, ami ráadásul ez az összeg nagyon sok szociális ellátás alapjául is szolgál. A hatalom jövedelmét és létszámát megduplázták, a kisembert az út szélét hagyják!

Kilenc hónapig húzódott a minimumnyugdíj ügye Németországban, az egymásnak szögesen ellentmondó érvek és minimálisan sem közeledő álláspontok miatt úgy tűnt, ezt az akadályt nem tudja együtt megugrani a kereszténydemokrata-szociáldemokrata nagykoalíció. Vasárnap délután, egy berlini egyeztetést követően a kormányt alkotó pártok vezetői bejelentették, hogy kompromisszumra jutottak: 2021. január 1-jén bevezetik az alapnyugdíjat, méghozzá úgynevezett automatikus jövedelemvizsgálattal.

Bár Magyarországról gyakran úgy tűnhet, hogy a német nyugdíjasoknak aranyélete van, Európa legnagyobb gazdaságában egyre több idős dolgozik, hogy meg tudjon élni. Tavaly minden csúcsot megdöntött a nyugellátás mellett dolgozók száma: 1,4 millióan jutottak így kiegészítő jövedelemhez. Míg 2000-ben még csak a német nyugdíjasok három százaléka dolgozott, addig tavaly ez az arány már 8 százalék volt. A német munkaügyi minisztérium augusztusban, az adatok közlésekor úgy fogalmazott: sok nyugdíjas örömét leli a munkában, kapcsolatokat teremt és ragaszkodik ahhoz, hogy továbbra is feladata legyen, a tárca pedig az arány további növekedésére számít. (A nyugdíj mellett dolgozó idősek száma Magyarországon is folyamatosan nő.)

A folytatás, illetve a teljes cikk további elérhetőségekkel ITT !

Forrás: 24.hu

Békéscsaba, 2019. december 30.

sokkaljobb-kommentár: Nálunk nemcsak a fizetések, hanem a nyugdíjak között is szakadék van! Megjelentek a havi ötmilliós jövedelmek, amelyek miatt nyugdíjkatasztrófa fenyeget, hiszen mivel nincs se járulék-, se nyugdíjplafon, bizony ezeknek az öregedő embereknek négymillió forint lesz a közeljövőben a nyugdíja! Nagyon sok magyar nyugdíj megy át a határon túlra munkaviszonytól, járulékfizetéstől mentesen csak úgy! Ráadásul kétszer-háromszor annyi a nyugdíjuk, mint az itthoni, egész életüket végig dolgozóké.

Először cselekszenek, aztán gondolkodnak! Eldöntötték, hogy a közalkalmazottaknak választaniuk kell, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt: vagy nyugdíj, vagy fizetés! És ők választottak: elmentek nyugdíjba. Meg is jelent szinte azonnal a munkaerőhiány például az ápolónők és a tanárok esetében. A törvény hatályát nem terjesztették ki a potentátokra, vagyis az országgyűlési képviselők, miniszterek, minisztériumi főmuftik rájárhatnak a nyugdíjkasszára is. Így aztán például egy-egy országgyűlési képviselő a havi 1,3 milliós jövedelme tetejére még felvesz akár 4-500 ezer forint nyugdíjat is. Pintér Sándor belügyminiszter meg például 1989 óta nyugdíjas… Harrach Péter, Fónagy János, Lezsák Sándor, Latorcai János és a többiek jócskán jól járhatnak.

Most aztán elkezdték visszacsábítani dolgozni a nyugdíjasokat. Ez a rossz döntés is belekerülhetett a munkaerőhiányon túl jó néhány milliárd forintunkba. Persze nálunk senki nem felel ezért és ok minden másért sem!

Békéscsaba, 2019. december 30.

F. I. – M. K. M.

Emlékeztető: „Általában ezek a magas jövedelműek már nem egészen fiatalok, és mivel nincs se járulék-, se nyugdíjplafon, a nyugdíjuk akár négy–ötmillió is lehet. 2018. december 31-én már 23 fő havi egymillió feletti, és 9 fő havi kétmillió feletti nyugdíjasunk volt. A 9 fő mostani nyugdíj-kiegészítése 200 ezer forint volt, az átlag nyugdíjasé 30 ezer körül… Ausztriában differenciáltan emelik a nyugdíjakat, a kis nyugdíjasokét jóval nagyobb mértékben, mint a magas nyugdíjat élvezőkét”. (Részlet a Megduplázzák Áder fizetését (is) című cikkből)

Emlékeztető: „Perköltséggel és a késedelmi kamattal együtt összesen 10,1 milliárd forintot fizetett ki a magyar állam a Ticket Express jegyeit forgalmazó francia Edenrednek, amiért 2012-ben kvázi állami monopóliummá lett az étkezési csekkek piaca – tudta meg a Zoom.hu a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól. A lap cikkéből kiderül, hogy amennyiben az állam a többi pert is elveszti, a csekkpiac 2012-es államosításának kártérítésekből származó költségei akár 30-40 milliárd forintig is nőhetnek. A kormány 2012-ben döntött a korábban francia cégek által uralt cafeteriapiac átalakításáról. A három legnagyobb utalvány-kibocsátó a Sodexo, a Le Chèque Déjeuner és a Ticket Restaurantot gyártó Edenred volt, rajtuk kívül még néhány magyar cég, és nagy üzletláncok saját utalványai voltak elérhetők – írta az index.hu. Nem lehetett volna peren kívül megegyezni a franciákkal?” (Részlet A kafetéria korábbi francia forgalmazójának milliárdokat fizetünk című cikkből)