Loading

Partnereink

Csabakő
 
Látogatóink összesen: 24658239

2019. december 09.
H K SZ CS P SZ V
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031
Ma Natália napja van.
Holnap Judit napja lesz.

Mi lesz veled forint, és mi lesz veled Magyarország?

A 2010-es kormányváltás idején 282 forint volt az euró árfolyama, és 20 ezermilliárd forint volt az államadósság. Mostanában 338 forint körül száguld az euró-árfolyam, és 30 ezer milliárd forintra ugrott az államadósság. Mert Magyarország jobban teljesít! – a kormány médiaállványa és sok óriásplakátja szerint.

Előszeretettel elmúlt nyolc évezik még mindig sok esetben a Fideszes hatalom. 2010-ben született az első parlamenti kétharmada a Fidesznek, amely elsősorban a nagy elszámoltatás és felelősségre vonás ígéretével jött létre, amelyből annyi lett csupán, hogy két kormánymegbízott is (Papcsák Ferenc, aki a jegybanknál nagyon jól fizető pozícióban bizottsági elnök, Budai Gyula pedig országgyűlési képviselő) ténykedett, okozva néhány milliárd forint további kárt, alkalmazva néhány „ismerőst” a lázas munkára.

2010 után szinte kiforgatták az országot a sarkaiból, alkotmányoztak is, amit később átneveztek alaptörvénynek. Ki is hagyták belőle a magyar társadalom alaptételeit, nincs védelem alatt a termőföld, a vízbázis, az egészségügy és a nyugdíj. A gyalázatos egykulcsos adót viszont levédték! Készült egy csak a Fidesznek kedvező választójogi törvény is, amely alapján az ellenzék, ha nem fog össze, soha nem lesz képes hatalomra kerülni. Orbán Viktor 2030-ig tervez hatalmon maradni.

Matolcsy György jegybankelnöki pozícióját a jelenlegi kétharmad megerősítette, további hosszú évekig jegybankelnök marad: 2019 márciusától további hat évig. Többször nevezte Orbán Viktor miniszterelnök a jegybankelnököt a jobb kezének. Most vajon miért nem tesznek semmit a forint védelmében?

A forint lassan már hónapok óta egyre gyengül, és a megvédésére nem történik sem jegybanki, sem kormányzati intézkedés. A jegybanki alapkamat évek óta nagyon alacsonyan, 0,9 százalékon van tartva, amellyel nagyon jól járnak az exportálók, többek között az ideiglenesen itt állomásozó autógyárak. És bizony nagyon rosszul járnak az importra szorulók, általában a magyar kis- és közepes vállalkozások. Meglódul az infláció, elsősorban az elszabaduló élelmiszerárak végképp ellehetetlenítik a keményen dolgozó magyar kisembert! Mi lehet erre Matolcsy György jegybankelnök válasza? Kellemes karácsonyt?

A jegybank rettenetes mértékű kiadása mind a magyar adófizetőket terheli, a több mint ezer giga jövedelmű alkalmazott fizetésétől az épületek, személygépkocsik, számítógépes rendszerek fenntartásáig! A nyereséget viszont nem az államkasszába, hanem hat jegybanki alapítványba viszi ki, ahol elképesztő költekezés zajlik. Nem néhány milliárd forintról van szó, hanem most a forint gyengítésével is már százmilliárdokról! Egy évvel ezelőtti cikk néhány érdekességgel arról, hogy mi is zajlik a jegybanki alapítványoknál, elérhető ITT !

Az egyik jegybanki alapítványnál létrehozott Növekedési Hitelbank jelentős hiteleket adott a rokonoknak IS, és beborították! Vagyis a hiteleket valószínűleg nem a felvevők fizették vissza, hanem a betétbiztosítási alapból rendezték le.

A jegybanknak is, az államnak is nagy haszna származik abból, hogy a külföldön dolgozó honfitársaink bankon keresztül hazautalják jövedelmük egy részét azért, hogy az itthoniak nehogy éhen haljanak. Vagyis nem igazán érdekeltek abban, hogy hazajöjjenek, inkább behordanak a helyükre Európai Unión kívüli országokból sok esetben képzetlen úgynevezett vendégmunkásokat, akiknek a lakhatási lehetőségét is megoldják az adónkból, de a kilakoltatott magyar devizahitelesekét nem!

A forint gyengülésének eltűrésén, vagy lehet, hogy gerjesztésén hatalmas nyereség képződik például az unióból érkező euró-milliárdok vonatkozásában is! Azokat az eurókat forintosítani kell, és minél olcsóbb a forint, annál több rajta a nyereség, amit a jegybank vihet kifelé a hat alapítványba.

Amennyiben összeszámolná valaki, hogy mennyi adóforintunk repül át a határon, és mennyi marad itthon, valószínűleg elképedne az eredményen! Jut már az adónkból nemcsak a török diktátornak, hanem más ázsiai diktátornak is, de jut a kommunista Vietnámnak, néhány túlnépesedett és nagyon szegény afrikai országnak (ott is korruptak a vezetők!), és még Mexikóban is adnak pénzt templomfelújításra. A polgárháborúba taszított Irakban és Szíriában is támogatjuk a keresztényeket, de juttatnak az adónkból akár Egyiptomba is a kopt keresztényeknek.

Az adónkból védi a magyar zsoldos hadsereg a Mol észak-iraki olajmezőit, és az adónkból épül a Mol háromezer török vendégmunkása részére a konténerváros.

A jegybanki alapítványokon kívül elképesztő pénzcsap szabadult rá a focira! A társasági adó egy része, vagy már a nagy része nem az államkasszába kerül be, hanem átkerül az úgynevezett TAO-ba. Hogy ott mekkora költekezés zajlik és mire, azt is igyekeznek a jegybanki alapítványokhoz hasonlóan az illetékesek eltitkolni a magyar társadalom elől. A TAO-kassza kulcsát a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke, Csányi Sándor kezeli. A legnagyobb kedvezményezett természetesen Felcsút (Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc), Kisvárda (Seszták Miklós) és Mezőkövesd (Tállai András).

Nagyon nagy bűn az, ami a devizahitelezés során történt. „A bank elad egy „terméket”, ami rátelepszik a vevő életére, és megfosztja javaitól. Kifosztó robot – így jellemezte lapunknak Varga István, az MNB felügyelőbizottságának tagja a „magyar devizahitelt”, amely jó eséllyel pályázik az évezred átverése címre. Nem „hibás termék”, hanem csalárd termék, amely 2004 és 2009 között csak néhány ezrest húzott ki az emberek zsebéből, 2009-ben, amikor a forint árfolyama gyengült, már tízezres tételekben fosztogatott”, 2010 nyarától pedig lényegében „rabolt”. A csalók ugyanis agyafúrt turbómotort építettek a devizahitelnek álcázott termékbe, amely az árfolyam elszabadulásakor „rabló hadjáratba kezdett.  (Részlet a Magyar Hírlapban megjelent Csalárd termék a devizalapú hitel című cikkből) Minden ország megoldotta a devizahitelesek gondját, egyedül nálunk nincs megoldás, illetve látszat szintjén van csak. Orbán Viktor 2015 februárjában megállapodott a bankokkal abban, hogy nem fogja akadályozni a kilakoltatásokat. Vagyis nem a választói, az eltartói mellé állt, hanem a bankok mellé! A jegybank persze nagyot kaszált és kaszál a devizahiteleseken is!

A már eddig itthon felépült és átadott stadionok és sportakadémiák jócskán termelik a veszteséget, amit szintén a magyar adófizetők nyakába varrnak! Megkezdődtek, és néhány már átadásra került belőlük a határainkon túl is minden Trianonban jól járt szomszédunknál. Ezekkel a magyar pénzekkel bizony nemcsak a „célközönség” jár jól, hanem az érintett országok is. Bejelentették és a Magyar Közlönyben meg is jelent, hogy sportakadémiákat építenek az adónkból itthon is, és végig a határaink mentén. Ausztria is kapott egy kis darabot (Burgenland), de ott még nem épül stadion se, sportakadémia se, de majd épül, vagy már meg is épült az afrikai Ghánában… A határon túlra átrepülő támogatási pénzek sorából kilóg az a tétel, miszerint a határon túli pártokat és szervezeteket 130 milliárd forinttal támogatják! Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint azért, mert nem mindegy hány magyar polgármester lesz a határon túl. Az aztán jó nagy izgalomban képes tartani a magyar társadalmat, hogy például Romániában hány magyar polgármester van…

Ráadásként még azt is el kell mondani, hogy a hatalom jövedelme és létszáma duplájára emelkedett, az országgyűlési képviselők javadalmazása 70 százalékkal, a keményen dolgozó magyar kisemberé 8 százalékkal, a nyugdíjak 2,7 százalékkal. Bevezették azt a gyakorlatot, hogy az általában veszteséges állami cégek vezetőinek jövedelme emelkedjen havi ötmillió forintra. Mivel nincs sem járulék-, sem nyugdíjplafon, akár már jövőre megjelenhetnek a havi négymilliós nyugdíjak! Már van 23 fő egy és kétmillió forint közötti nyugdíj, és 9 fő havi kétmillió feletti nyugdíj. Ezek ugyanannyival emelkednek, mint a 28 500 forintos nyugdíjminimum, és ugyanolyan százalékos mértékben megkapják a nyugdíjemeléseket és a nyugdíj-kiegészítéseket.

A minimálbér adómentessége a gyalázatos egykulcsos adó bevezetésével egy időben megszűnt, vagyis például a minimálbér is, a havi ötmilliós jövedelem is egyaránt 15 százalékkal adózik! Óriási magaslatokba készülünk, bejelentette Szijjártó Péter külügyér, hogy magyar űrhajós megy föl az űrbe! Aki a magyar földön szeretne megélni (nem jól élni), az ettől a bejelentéstől nem egy hátast dob, hanem legalább kettőt!

Ilyen elképesztő körülmények között is próbáljon meg talpon maradni Magyarország, és benne az egyre inkább ellehetetlenülő magyar társadalom! A kormányzó párt népszerűsége nem igazán fog változni, mert a médiát jócskán maguk alá gyűrték, és általa be lehet vinni a magyar kisembert a málnásba. De mi lesz, ha jön a medve, vagyis az új világgazdasági válság? Arra fel kellene készülni, de nem úgy, hogy csúcsra járatják a kormányzati korrupciót, és a magyar adóforintok jelentős részét szétszórjuk a nagyvilágba!

A világ legrosszabbul teljesítő devizái közé került a forint! – írja az indkex.hu. Ezt aztán nem köszönjük Matolcsy úr! Kellemes karácsonyt! Az ünnepi asztalánál kísértse meg a sok leszegényített magyar…

Békéscsaba, 2019. november 29.

Összeállította: Anton  

Emlékeztető: „Az Eurostat által kiadott statisztika szerint Magyarország államadóssága a tavalyi év végén több mint 29 951 milliárd forint volt, ami a GDP 70,2 százalékának felelt meg. Az előző évben, 2017-ben a bruttó hazai termékhez viszonyított mérték még 72,9 százalékot tett ki. Az államháztartási hiány a tavalyi év végén több mint 976,52 milliárd forint volt, ami a GDP 2,3 százalékát tette ki. Az előző évben 2,4 százalékra rúgott a deficit.” (hvg.hu, 2019. október 21.)

Emlékeztető: „A magyar állam támogatja a külhoni magyar pártokat és szervezeteket, mert ez a magyar nemzeti érdek, és ez következik a magyar alkotmányból – jelentette ki pénteken Tusnádfürdőn Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) nemzetpolitikai pódiumbeszélgetésén. A mini-Máértnek is nevezett tanácskozáson a magyar nemzetpolitika irányítói mellett valamennyi Magyarországon kívüli magyar közösség képviselői beszámoltak a közösségük helyzetéről. Semjén Zsolt: míg 2009-ben 9 milliárd forintot fordított nemzetpolitikára a magyar állam, ma ez az összeg 130 milliárd forint.” (Részlet A külhoni pártok és szervezetek támogatására 130 milliárd forint című cikkből) Az, hogy a magyarországi egészségügy, oktatás, a szociális ágazat milyen helyzetben van, Tusnádon sem került szóba, és a magyar társadalom ellehetetlenülése sem, akikkel lassan a fél világot örökbe fogadtatja a hatalom!