Friss hírek

Loading

Partnereink

Csabakő
 

Reklám

Tanfolyam indul kéthetenteInfo: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 18265332

2018. szeptember 19.
H K SZ CS P SZ V
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Ma Vilhelmina napja van.
Holnap Friderika napja lesz.

Megállapodás az EBRD és a magyar kormány között

Az EBRD londoni székháza (Fotó: wikipedia)

Meglehetősen kemény feltételeknek kell eleget tennie a magyar kormánynak a 2015 februárjában bejelentett Erste–EBRD–magyar kormány megállapodásban foglaltak szerint. A jelek szerint nemcsak egyszerű bankrészesedés-vásárlásról van szó.

A megállapodás megkötését követően bejelentették, hogy a magyar kormány vállalta, hogy a 2016–2020 közötti időszakban négy lépésben csökkenti a bankadót, valamint a magyar állam beszáll az Erste Bank Hungary Zrt.-be. A dokumentumot Orbán Viktor miniszterelnök, Suma Chakrabarti EBRD elnök és Andreas Treichl, az Erste Group Bank AG vezérigazgatója írt alá. A dokumentum az aláírással egy időben hatályba is lépett. Az aláírók kötelezettséget vállanak arra, hogy az intézkedéseket rövid, illetve középtávon be is vezetik.

Az intézkedések között a következők szerepelnek:

  • A bankadó mértéke 2016-2019 közötti időszakban, a 2014 évi banki mérlegek alapján számolva, 2016-tól kezdődően 31 bázispontra, 2017-től 2018 végére 21 bázispontra csökken. A 2019-től a bankadó mértéke már az EU-ban uralkodó normáknak megfelelő szinten kell lennie. Ennek érdekében a magyar kormány megteszi a szükséges lépéseket a törvények előkészítéséért és azokat a parlament elé viszi 2015 júniusára.

  • A devizaalapú hitelek forintosításáról szóló, 2014-es LXXVII. törvény végrehajtását úgy kell biztosítani, hogy annak kivitelezése során a bankszektorra az árfolyamkockázathoz kapcsolódó további költségek ne háruljanak.

  • A bankszektort a nemteljesítő hitelek (npl) leépítésében segítő törvénymódosításokat úgy kell megtervezni, hogy azok a nemzetközi legjobb gyakorlatokat (best practice) tükrözzék, különös tekintettel e programok áttekinthetőségére és piaci alapú működésére.

  • Az ingatlanárverések és kilakoltatások további szigorításától tartózkodni kell.

  • A már létező, a bajba jutott hitelesek ingatlanjainak megvásárlására vonatkozó már létező programot (Nemzeti Eszközkezelő Zrt.) ki kell bővíteni és a bekerülési feltételeket pedig lazítani kell.

  • A kormány kinyilvánítja, hogy a magáncsődre és a banki ügyfelek visszamenőleges szerződésmódosítására vonatkozóan nem lépnek életbe új törvények, jogszabályok a Magyar Bankszövetséggel való konzultáció és a szervezet támogatása nélkül.

  • Az uniós jogszabályok betartása érdekében a magyar kormány tartózkodik olyan törvények, intézkedések bevezetésétől, amelyek a bankszektor profitabilitására negatív hatással lehet – azokon kívül, amelyeket a magyar kormánynak be kell vezetnie az uniós tagságából fakadó kötelezettségéből adódóan.

  • Biztosítják a fair versenyt és az egyenlő bánásmódot a magyar piacon aktív pénzügyi intézmények között–- tulajdonosi összetételétől és méretétől függetlenül, az EU egységes belső piacra vonatkozó szabályainak megfelelően, a szabad és fair verseny szellemében.

A magyar kormány a szándéknyilatkozatban azt is kijelentette, hogy nem kíván többségi tulajdonrészt szerezni rendszerszinten fontos magyarországi bankokban (kivéve ha az egész bankrendszer stabilitása kerül veszélybe) , és kötelezi magát arra, hogy a következő három évben magánkézbe adja minden, a magyarországi bankokban jelenleg közvetve vagy közvetlenül birtokolt többségi részvénycsomagját.

Az EBRD fogja a magyar kormány kezét

A megállapodás alapján a felek együttműködnek olyan prioritások kidolgozásában, amelyeket az EBRD támogat Magyarországon. Azokat az EBRD vezetése hagyja majd jóvá az új, 2015-ös országstratégia keretébe. (Az előző ugyanis a 2011-2015 közötti időszakra szólt – a szerk.)

A pénzügyi szektorban az EBRD támogatni fogja az ágazat stabilizálását és a bizalom újjáépítését – annak érdekében, hogy javuljon a bankszektor működési környezete.

Az EBRD lépései között szerepelhet a nemteljesítő hitelek szanálásának könnyítése (szabályozási konzultáció és befektetés), eszköz- és adósságtranzakció a bankszektor további konszolidációjának támogatása érdekében, valamint a kkv- és nagyvállalati hitelezést segítő eszközök biztosítása. A megállapodás szerint az EBRD növelné a hitelezési aktivitását Magyarországon, az ehhez a szükséges forrásokat is rendelkezésre fogja bocsátani.

Az elképesztő megállapodás részleteit a napi.hu 2015. február 9-ei interneten elérhető cikkéből vettük át.

A 2015. februári megállapodásban a bankok ügyfelei szóba sem kerültek. A bankárok esetében ez lehet, hogy érthető is, de hogy Magyarország miniszterelnöke nem tesz róluk említést, azért az bizony aggasztó!

A bankadót nem az adónkból fizették, hanem azt ráterhelték a bankok ügyfeleire, jócskán megemelve a számlavezetési és egyéb banki tranzakciók díjait. A bankadó csökkent ugyan, de ezt az ügyfelek nem igazán vették észre, maradtak a régi tarifák.

Egy 2014. június 28-ai cikkünk (A fair bankok ideje jöhet) elérhető ITT !  

2014-ben lehet, hogy bízhattunk még benne, de aztán később ránk szakadt az ég! A jegybank állam lett az államban! Nem tartozik felelősséggel sem a parlamentnek, sem a kormánynak. Az összes kiadása a több mint ezer alkalmazott fizetésével és az összes többi kiadásával együtt a magyar adófizetőket terheli. A jegybank nyeresége viszont átkerül hat jegybanki alapítványba, amelyek haveri kifizetőhelyekként is működnek. A vezetők fizetését havi ötmillió forintra emelték, és jár nekik jutalom, prémium is, ráadásul néhány jegybanki alapítványnál is jövedelmet húznak.

Ez a jegybanki alapítványosdi és a társasági adó jelentős részének a TAO-ba (stadionépítésekre és fenntartások, focisták magas fizetésére) történő kiszervezése óriási lyukat üt a magyar költségvetésen. Ezek a pénzek nagyon hiányoznak az egészségügyből (ráadásul a járulékokat már adóként szedik be, és szabad felhasználású pénzeszköz lesz belőle!), az oktatásból , a szociális ágazatból.

Tiszteletben tartja a jegybank függetlenségét, ezért nem foglalkozik a az MNB-alapítványok körül kialakult botránnyal; ahhoz pedig, hogy meginogjon a bizalma Matolcsy Györgyben, égnek és földnek össze kell szakadnia – válaszolta a Népszabadság szegedi tudósítójának kérdéseire Orbán Viktor miniszterelnök kedden Békéscsabán.  (2016. április).

A devizahitelezés bevezetését a 88/2001 (VI. 15) számú kormányrendelet tette lehetővé, de a folyósítást tökélyre már a szocialisták vitték amiatt, hogy a Fidesz a 2002-es választást elbukta. A jegybankelnök Járai Zsigmond maradt, aki tehetett volna a hitelezés leállítása érdekében, amelyre Svájc figyelmeztetett is. A többi devizahitelt folyósító ország szót fogadhatott, mert ekkora baj egyetlen országban sem lett emiatt a rossz hitelezés miatt. A horvát devizahiteleseken segítenek, a magyar devizahiteseken nem! A nagy kétharmados fülkeforradalmi győzelem után 2010-ben lehetőség volt a végtörlesztésre, amit csak a magas jövedelműek, nagyobb megtakarítással rendelkezők tudtak megtenni. Volt olyan hatalomközeli, aki 16 millió forinttal járt jól a végtörlesztéssel. A nagy átlag hitelest viszont magukra hagyták és magukra hagyják! Hogy hány honfitársunk kerül utcára emiatt, még nem lehet tudni. Számuk bizony többezer lesz!

Az újabb kétharmaddal rendelkező Fidesz segíthetne, de valami miatt nem tesz értük érdemben (lózungokat eredet, hogy mennyit segített…) semmit! Lehet, hogy ez a bizonyos 2015-ös megállapodás megköti a kormány kezét? Azt azonban a magyar társadalomnak tudnia kell, hogy azt a bizonyos megállapodást Orbán Viktor akkori és jelenlegi miniszterelnök írta alá!

A gazdasági versenyhivatal is a bankoknak segít. Erről egy friss információ elérhető ITT !

Békéscsaba, 2018. augusztus 23.

Összeállította: Anton

Emlékeztető 1.: „Róna Péter közgazdász szerint a jegybanknak 100 milliárd forint haszna lehetett a devizahiteleseken. De nem járhattak rosszul a bankok sem. Róna szerint a magyar gazdaság vergődésének első helyen álló oka a devizahitelezés bevezetése volt, melyért hét embert tesz felelőssé: Járai Zsigmondot, Király Júliát, Simor Andrást, Gyurcsány Ferencet, Bajnai Gordont, Oszkó Pétert és Felcsúti Pétert. A devizahitel folyósítását az első Orbán-kormány által 2001-ben megalkotott kormányrendelet (88/2001. VI. 18.) tette lehetővé. A Fidesz 2002-es bukása után a szocik vitték tökélyre. A jegybankelnök 2002 után Járai Zsigmond maradt, ő tehetett volna a folyósítás ellen, de nem tett. Később a következő Orbán-kormányok valamelyikétől magas állami kitüntetést kapott.” (Részlet a Miért nincs megoldás a devizahitelesek számára? című cikkből)

Emlékeztető 2.: „A határaink mellett minden egyes országban Ausztria kivételével stadionok, vagy egyéb sportlétesítmények épülnek általában 3 milliárd forintért darabja. Szlovákiában már átadásra került a felújított dunaszerdahelyi stadion, és Révkomáromban új stadiont építünk. Ezen felül jelentős támogatásokat adunk a régóta euróval fizető országba is.”

A magyar devizahitelesek támogatása helyett mindenhová jut az adónkból, csak itthonra egyre kevesebb!” (Részlet a Házvásárlási támogatás az adónkból a Vajdaságba című cikkből)

Emlékeztető 3.: „Nem leszünk gyarmat! A magyarok nem fognak idegenek diktátumai szerint élni, nem fogják feladni a függetlenségüket, szabadságukat, alkotmányukat! Szabad-e az a magyar, akit víz alá nyom az adóssága? Szabad-e az a magyar, akinek éhes a gyermeke? Sohasem voltunk még olyan közel a szabadsághoz, mint most. Hosszú évtizedek óta nem voltunk olyan erősek, mint most. Elegen vagyunk a szabad magyar élet kivívásához. Nem fogjuk adósrabszolgaként leélni az életünket. Nincs szükségünk szamárvezetőre az alkotmányunk írásához. Nem kérünk az idegenek kezünket irányítani akaró kéretlen segítségéből sem.” (Részlet Orbán Viktor miniszterelnök 2012. március 15-ei beszédéből)