Loading

Partnereink

Csabakő
 
Látogatóink összesen: 25232841

2020. január 18.
H K SZ CS P SZ V
12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031
Ma Sára napja van.
Holnap Sebestyén napja lesz.

Magyar mintafarmokat hoznak létre Afrikában

A magyar növényfajták és technológiák bemutatása mellett lehetőség nyílik azok tesztelésére is az eltérő éghajlati körülmények között az Afrikában létrehozott magyar mintafarmokon.

Fotó: Shutterstock

Afrika számos országában a dinamikusan növekvő népesség és a klímaváltozás következményeivel a mezőgazdaság nehezen tud lépést tartani – mondta el Nagy István agrárminiszter a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft.-ben tartott sajtótájékoztatóján. Afrika is szembesül azokkal a problémákkal, melyekre a Kárpát-medencében már keresik a választ: a haszonnövények és a haszonállatok hő- és szárazságtűrő fajtaváltozatainak nemesítése, a talaj fenntartható tápanyag-utánpótlásának biztosítása vagy az öntözés kérdésének hosszú távú megoldása – tette hozzá.

– Az agrártárca a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központtal (NAIK) együttműködve vállalta, hogy bizonyítja: megfelelő fajtaválasztással és az új technológiák alkalmazásával a duplájára növelhető Afrika szub-szaharai térségében az előállított élelmiszer mennyisége.

Ezért mintafarmokat hoznak létre, melyek a magyar fajták, technológiák mellett lehetőséget teremtenek azok tesztelésére is az eltérő klimatikus viszonyok között. A farmok helyi bázisként szolgálnak képzési és oktatási projektekben is. Hozzátette: a farmok alapterményeit és a szakmai hátteret a NAIK biztosítja.

A magyar fajták a megváltozott körülmények között is versenyképesek tudnak lenni. Nigériában már két szegedi kukoricafajtát sikerült elismertetni. Ez komoly piaci lehetőség, hiszen az országban a kukorica termőterülete a tizenhétszerese a magyarországinak – mondta el Gyuricza Csaba, a NAIK főigazgatója. Kiemelte, hogy a kalászosokkal Kelet-Afrikában folynak biztató kísérletek, az erdészet, kertészet, méhészet, halászat területén pedig Észak-Afrikában értek el konkrét eredményeket. A tervek szerint nyolc afrikai országban alakítanak ki mintafarm-hálózatot, ennek első lépéseként Ghánában már hat farm működik, Kenyában pedig most dolgoznak újabbak létrehozásán – tájékoztat az MTI.

Forrás: okorom/2019. november

sokkaljobb-kommentár: Magyarországon kellene mintafarmokat létesíteni például a gyümölcs-zöldségtermelést illetően, hogy ne együnk ennyi drága külföldi, sok esetben szemetet! Korábban már kidolgozott Kertmagyarország programokat már régen végre kellett volna hajtani! Amennyiben ez megtörténne, 30 millió embert tudnánk ellátni jó minőségű magyar élelmiszerrel! Az oligarchák, akik hozzájutottak az állami tulajdonú földjeink nagy réséhez, nem fognak munkaerő igényes növényeket termeszteni, nekik az uniós támogatás (70 ezer forint/hektár/év) a fontos. Viszont a magyar vidéken rengeteg olyan munkaerő van, akiket munkába lehetne állítani a mintafarmokon. A közmunka jelentősen csökkenni fog, az onnan kiesőket be lehetne vetni ebbe a munkába.

Az adónk jelentős része elhagyja az országot érthetetlen módon ilyen-olyan támogatások címén! Bizony ez az afrikai kaland is sok magyar adóforintot fog felemészteni! Nem baj, lehet tovább gyengíteni a forintot és sanyargatni a magyar társadalmat az immár külföldön is épülő stadionoknak és sportakadémiáknak nemcsak a felépítésével, hanem már a fenntartási költségeik terhével is, hiszen minden eddig átadott jócskán veszteséges.

Békéscsaba, 2019. december 27.

F. I. – M. K. M.

Emlékeztető: „Hogy termékeink vitamintartalmával mennyire múlunk felül másokat, azon talán még lehet vitatkozni. De a magyar gyümölcs és zöldség különleges íze, illata, zamata vitathatatlan. Ez az, ami - hozzáértő gazdálkodás mellett - utolérhetetlenné teheti kertészeti árucikkeinket. Vagy legalábbis azok jó részét. „Van e földnek áldott Napja, pirosító levegője” – Ady szavai ilyen értelemben is igazak. Mert ez az áldott Nap nemcsak bőségesebben ontja sugarait, mint tőlünk északra, észak-nyugatra, hanem kíméletesebben cirógatóbban is, mint a nálunknál délebbre fekvő, mediterrán tájakon. Nem illantja úgy el a legfinomabb ízek, illatok, zamatok titokzatos összetevőit, a különféle illóolajakat és finom növényi savakat. Csak tudjunk élni a szerencsénkkel. Csak haladjunk valóban, szívósan és kitartóan - ahogy azt Németh László elgondolta, Somogyi Imre pedig az életét tette rá – KERTMAGYARORSZÁG FELÉ. (Somogyi Imre Kertmagyarország felé című könyvének ajánlójából)

Emlékeztető: „Kerecsényi Zoltán szerint még ha sok mindent túl is haladt az idő, a technikai fejlődés, a múlt századi népi-paraszti értelmiség program-gondolatai közül számos dolog ma is megszívlelendő, főként azok, amelyek a nemzeti megmaradásra vonatkozóak; és amikre felhívták a figyelmet, a kultúránkra, a régi földművelő, kertet művelő egyszerű magyar nép ősi értékeire (a hagyományokra, a művészeti emlékekre, a létet-lelket fenntartó, s akár az egészséget is megtartó népi szokásmódokra, ismeretekre) vonatkozókat, amiket továbbra is meg kell(ene) őriznünk és továbbra is őrizniük kell(ene) az utánunk következőknek is.) (Részlet az Ismeretterjesztő előadás a régi népi-paraszti kultúráról és a „Kertmagyarország” eszményéről című cikkből – 2018 december) Először itthon kellene rendbe tenni a dolgainkat! Ettől még jönni fognak a migránsok… Lehet, hogy a munka elől még inkább! Nem kellene a nagyvilágot örökbe fogadtatni velünk!