Loading

Partnereink

Csabakő
 

Reklám

Tanfolyam indul kéthetenteInfo: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 22598076

2019. július 22.
H K SZ CS P SZ V
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031
Ma Magdolna napja van.
Holnap Lenke napja lesz.

Május 1-je, a munka ünnepe

A nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó munkaszüneti nap, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni. Idén a hét közepére esik ez a nap, így nincs munkanap áthelyezés és hosszú hétvége miatta. Az átkosban sikerült a munka és a munkások ünnepéből felvonulásos kommunista programot csinálni.

Jellegzetes szocialista plakát

Előzményei egészen a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor is egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, benne többek között az addig 10-16 órás munkaidő nyolc órára csökkentését, a hangzatos „nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés” (Eight hours labour, Eight hours recreation, Eight hours rest) szlogennel.

1886. május 1-jén a chicagói munkás szakszervezetek sztrájkot szerveztek a nyolc órás munkaidő bevezetéséért. A negyedik napon, azaz május 4-én a tüntető munkások közé vegyült anarchisták egy bombát dobtak a rendőrök közé, akik viszonzásul azonnal tüzet nyitottak. Több tucat sebesült maradt a helyszínen, akik félve a letartóztatástól nem mentek kórházba. 

1904-ben az amszterdami kongresszuson ismét egy felhívást adtak ki, miszerint „Minden ország összes szociáldemokrata pártja, és hasonló kötődésű bármilyen szervezete nagy erőkkel demonstráljon május elsején a nyolc órás munkaidő bevezetéséért, a proletariátus osztályszükségleteiért és az egyetemes békéért” Mivel a legkézenfekvőbbnek erre a sztrájk ígérkezett, elfogadtak és kihirdettek egy felszólítást is, melyben kijelentették, hogy „a Föld összes országában kötelező minden munkás-proletár szervezetnek május elsején felfüggeszteni a munkát mindenhol, ahol az a munkások testi épségének veszélyeztetése nélkül csak lehetséges.”

Az ötvenes években Budapesten a vezérek fotóival. Lenin, Sztálin, középen Rákosi Mátyás. Forrás: wikipedia

Munkaszüneti nappá válása 

A nemzetközi szocialista és munkásmozgalmak térnyerésével és növekedésével együtt bővültek a munkások jogai és lehetőségei is, mely során a hagyományos munkásünnep a 20. század folyamán lassan munkaszüneti nappá, nemzeti ünneppé nőtte ki magát. Először a Szovjetunióban, majd a második világháború után kialakult szocialista-kommunista keleti blokk országaiban, illetve a világ más pontjain később született azonos ideológiájú államokban, ahol (épp az ideológiából kifolyólag) az egyik legnagyobb nemzetközi szocialista ünneppé nőtte ki magát. Mára a szocialista ideológiáktól megszabadulva nem nemzeti ünnep, hanem egyszerűen a munka ünnepe.

Mostanában a miniszterelnök által keményen dolgozó kisembernek nevezettek alacsony bére és a rabszolgatörvény borzolja a kedélyeket. Miközben a hatalom létszáma és jövedelme az egekbe szökött, addig a fizikai munkát végzők jövedelme alig emelkedett. Az egykulcsos adó miatt a havi egymillió feletti jövedelműek (egyre több a havi ötmilliós jövedelem is már!) és a minimálbéresek is 15 százalékkal adóznak. Európai bérekről a kisemberek még álmodozni se igazán mernek. A kormány sem a bérunióhoz, sem az európai ügyészséghez nem kíván csatlakozni.

A megélhetést nem biztosító jövedelem miatt a magyar fiatalok közül becslések szerint már 600 ezren elhagyták a hazájukat, és Nyugaton keresik a boldogulást. Külföldön az itthoni bér sokszorosát tudják megkeresni, ami azzal jár sajnos, hogy később sem térnek vissza Magyarországra, ha nem nőnek a bérek! Nemcsak a hatalmat és egyre népesebb holdudvarát kell a szükségesnek sokszorosával dotálni, hanem az eltartóikét is! A közmunkásoknak se igazán van mit ünnepelniük a munka ünnepén. Az 51 ezer forintos juttatás már semmire sem elég. Egyszer talán majd mit ünnepelnie az itthon maradt melósok is, ha csak ki nem éneklik a szájukból a sajtot az egyre nagyobb vehemenciával behordott vendégmunkások. Ők sajnos alkalmasak lesznek a bérek és a sztrájkok letörésére. Az idei május 1-jére ez aztán rá is nyomja a bélyegét.

Két híres május elseje Magyarországon 

1957. május 1-je, Budapest, Hősök tere. Forrás: wikipedia

1957. május 1-jén kivezényelték a dolgozó népet Budapesten a Hősök terére. Ott kellett nekik tapsolni és ünnepelni Kádár Jánost, és az 1956-os forradalom utáni megtorlás közreműködőit. Ekkorra már megteltek a börtönök…  A nagygyűlésről sok fotó készült, amelyek bejárták a világot. Ezzel próbálta magát később a kádári bábkormány legitimálni. Az A Szovjetunió részére az 1947-es párizsi békekötés (milyen keveset beszélünk róla, pedig megérdemelné a második Trianon nevet!) értelmében 25 évig háborús jóvátételt fizettünk, de fizetnünk kellett a területeinkből jól lakatott szomszédoknak is. 1956 miatt néhány év szünetet engedett a szovjet, de utána még a hetvenes évek elejéig Csapnál ment kifelé az ingyen élelem. Ekkor mondták azt a magyar emberek, hogy jutna nekik is, de csapnál elfolyik.

1986. április 26-án bekövetkezett a csernobili atomerőmű-katasztrófa.

1986. május 1-jén még meg kellett tartani Magyarországon is a felvonulásokat, óriási tömegek vonultak Budapesten a katasztrófa ellenére. Az internet világában már nem lehetett volna ezt a gazemberséget elkövetni! A magyar hatóságok csak a május 1-jei óriási felvonulás és majális után engedték nyilvánosságra hozni a csernobili katasztrófát. Azt, hogy hányan betegedtek meg és esetleg haltak bele a káros sugarak beszippantásába, jótékony homály fedi. 

Csernobillal kapcsolatban Gorbacsov, a Szovjetunió Központi Bizottságának utolsó első titkára elmondta, hogy nem az Amerika által gerjesztett fegyverkezési hajsza vetett véget a Szovjetuniónak, hanem a csernobili atomerőmű katasztrófája. Az ez által okozott kár akkora volt, amekkorát csak elképzelni tudunk. Nagyon sok volt a megbetegedés és az elhalálozás. A munkások elköltöztetése, új lakhatási lehetőségek, a kórházi kezelések, majd a helyreállítási munkálatok rubelmilliárdokat emésztettek fel. Csernobil 1991 óta Ukrajna része, az uniós tagállamok finanszírozták a szarkofág beburkolásának jelentős költségét. A soha többé nem hasznosítható terület egy része Ukrajnához, másik része Fehéroroszországhoz esik.

Május 1-jén nem csak a munkások, a katolikusok is ünnepelnek, Jézus nevelőatyjára, az ácsra emlékezve. Munkás Szent József ünnepét 1955. május 1-jén rendelte el XII. Piusz pápa. Korábban a szent tiszteletének hónapja általában március 19-e volt (József nap) Magyarországon is. 

Május 1-jével letelik a kilakoltatási moratórium, és bizony megkezdődtek az embertelen, családokat, emberi életeket tönkretevő kilakoltatások. A május 26-ai választás miatt lehet, hogy csak szelíd változata lesz, de utána bizony dübörögni fog. Nem lehet tudni, hogy mi lett a sorsa az eddig már kilakoltatottaknak, és az sem érdekli a hatalmat, hogy mi lesz az ezután ellehetetlenülőkkel.

Békéscsaba, 2019. április 29.

Alapinformáció és illusztrációk: wikipedia

Összeállította: Forgó Irén

Honlapra igazította: Kovács Mariann

Emlékeztető: „Kína előrehaladásának legnagyobb motorja a szegénység volt. Ezt kell csinálni Magyarországon is, mert aki szegény és kifosztott, végig fogja dolgozni a napi 18 órát.” (Demján Sándor) A befolyásos milliárdos nemrégiben elhunyt. A kommunista Kínával egyre szorosabb kapcsolatba kerül a nemzetinek és kereszténynek mondott magyar kormány.