Loading

Partnereink

Csabakő
 
Látogatóink összesen: 25638089

2020. február 18.
H K SZ CS P SZ V
12
3456789
10111213141516
17181920212223
242526272829
Ma Bernadett napja van.
Holnap Zsuzsanna napja lesz.

Jogszerű volt Szulejmáni megölése?

Fotó: twitter

Nemcsak Kászim Szulejmáni tábornok likvidálásának  következményeiről, hanem annak jogszerűségéről is komoly nemzetközi diskurzus alakult ki. Belefér-e, hogy egy harmadik ország területén, annak engedélye nélkül lebombázzák egy állam magasrangú tisztviselőjét?

Az AP próbált utánajárni a kérdésnek, de jelen pillanatban rendkívül nehéz meghatározni a pontos választ. Az elsődleges amerikai narratíva szerint Szulejmáni közel-keleti amerikai célpontok elleni támadásokon dolgozott, ezért önvédelmi csapást hajtottak végre.

Bobby Chesney, a texasi jogi egyetem professzora szerint, ha ez igaz, akkor Donald Trump jogszerűen járt el. Az alkotmány II. cikkelye ugyanis kimondja, hogy erőt alkalmazhat a nemzet védelmében:

Ha a tények úgy vannak, ahogyan azt a védelmi minisztérium állította, akkor az elnök viszonylag egyértelműen rendelkezik a II. cikkely szerinti felhatalmazással, hogy fellépjen az amerikai életek védelme érdekében – mondta Chesney.

Ellenvélemények szerint a Pentagon által emlegetett attak még nem indult meg, tehát nem lehet szó önvédelemről. A mérleg másik oldalára közvetlen előzményként rátehetjük a Kirkuk melletti bázist ért rakétatámadást, amiben egy amerikai civil életét vesztette, és Washington szerint az a Hezbollah Brigádok volt a végrehajtó, akiket Irán támogat. Emellett Trump elmondása szerint már többszáz amerikai katona vére tapad Szulejmáni kezéhez.

Jeff Addicott, a St. Mary jogi egyetem szakértője úgy látja, hogy jogi szempontból is megáll az önvédelem. Ha ugyanis Szulejmáni még nem indította meg a támadást, a megelőző önvédelem elve alapján is beavatkozhattak az amerikaiak.

Politikai szempontból azonban vita tárgya lesz, hogy helyes lépés volt-e. Véleményem szerint ez megfelelő válasz volt, de legalábbis az bizonyos, hogy jogszerű – fejtegette Addicott.

A folytatás, illetve a teljes cikk további elérhetőségekkel ITT !

Forrás: alfahir.hu

sokkaljobb-kommentár: A Letelepedési kötvényt először az Államadósság Kezelő Központ árulta, de Rogán Antal, aki akkoriban a parlament gazdasági bizottságának vezetője volt, rácsapott a nagy lehetőségre. A forgalmazást törvényesen (de vajon tisztességesen?) kiszervezte a saját haveri körének javára. A haveri kör hasznát évi 120-150 milliárdra teszik, és félő, hogy a háttérben máris elkezdték megint árusítani ezt az országrontó kötvényt, amit korábban még az észak-iraki Mol olajmezők melletti Erbil városában is árultak. Vajon a Mol észak-iraki olajkútjait is a zsoldosaink védik kurd katonák bevonásával? Ha igen, akkor annak a számláját miért a magyar adófizetők állják?

Az iraki parlament a gyilkosság után felszólította az ott állomásozó idegen országok katonáit, hogy hagyják el Irakot! Több ország pakol is… Irán máris rakétatámadást hajtott végre, az egyik rakétát az észak-iraki Erbilre lőtték ki, ahol a kétszáz magyar zsoldos katona állomásozik, és ott vannak a Mol olajkútjai. A magyar zsoldosok Németh Rezsi Szilárd honvédelmi államtitkár szerint nincsenek veszélyben és maradnak. A rakétatámadásról bővebben ITT !

A megölt tábornok temetésén Teheránban százezrek vettek részt, sajnos szervezetlenül, és kitört a pánik. Ötvenen meghaltak és nagyon sok a sebesült, a szertartást fel kellett függeszteni. A tábornokot egyébként béketárgyalás ürügyén csalták át Irakba, és lőtték le a küldöttségének tagjaival együtt. Nem valami elegáns megoldás…

Drónnal kilőni valakiket egyébként olyan bátor cselekedet, mint háziasított rénszarvast kilőni Svédországban.

Békéscsaba, 2020. január 8.

F. I. – M. K. M.

Emlékeztető: „Általában hamis zászlós hadműveletet hajtanak végre. A hamis zászló alatti művelet (false-flag operation) azt jelenti, hogy valaki úgy hajt végre valamit, hogy közben bizonyítékokat gyárt és terít azért, hogy a felelősséget másra kenje. Ilyen kiemelkedő hadművelet volt az Irak ellen 2003-ban indított háború, valamint az Arab tavasz és az ukrajnai események.” (Részlet az Amerika háborúi által nekünk okozott károk című írásból) A teljes cikk elérhető ITT !