Friss hírek

Loading

Partnereink

Csabakő
 

Reklám

Tanfolyam indul kéthetenteInfo: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 18277584

2018. szeptember 21.
H K SZ CS P SZ V
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Ma Máté napja van.
Holnap Móric napja lesz.

Húsvéti ünnepkör

Húsvétkor a keresztények Jézus Krisztus feltámadására emlékeznek. Nagycsütörtök az utolsó vacsoráról, Nagypéntek a keresztre feszítésről, Húsvétvasárnap pedig a feltámadás ünnepéről szól. A Biblia szerint Jézust Nagypénteken feszítették keresztre, harmadnapra pedig feltámadt. A legfontosabb Húsvéti jelképek a bárány, a barka, a nyúl és a tojás.

Andrea Mantegna: Keresztre feszítés (Forrás: mentha.hu)

A Húsvét az azt megelőző időszak, Jézus sivatagi böjtjének emlékére tartott negyvennapos nagyböjt lezárulását jelzi. A kereszténységben böjtnek nevezett, valójában „húshagyó” táplálkozási időszak után ezen a napon szabad először húst enni. (Erre utal a magyar húsvét szó is: a hús magunkhoz vételének első napja.) A böjt utolsó hetének neve: „nagyhét” (ezt éljük meg minden húsvét vasárnapot megelőző héten), a húsvét utáni hét húsvét hete, egyes magyar vidékeken „fehérhét” – fehérvasárnapig tart.

A keresztény egyház szertartásaiban a hosszú ünnepi időszak átfogja a kora tavasz és a nyár elejei hónapokat. Az előkészületi idő a nagyböjt, amely Jézus negyvennapos böjtjének  emlékére, önmegtartóztatására tanít. Ezt kisebb-nagyobb ünnepek követik, és a húsvéti ünnepkör a pünkösddel zárul. 

A húsvéttól a pünkösd utáni szombatig tartó időszakot → húsvéti időnek is mondják (nagyböjt, virágvasárnap, nagyhét, nagyböjt, nagypéntek, nagyszombat). 

Virágvasárnap a húsvétvasárnap előtti vasárnap, nagyböjt utolsó vasárnapja. Jézus bevonulása Jeruzsálembe, ahol a nép ünnepelte. Ilyenkor hagyományosan barkát szentelnek, s körmenetben vonulnak be a templomba. A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22 és április 25 közé esik (beleértve a határokat is). A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.

A nagyhéten hétfőn, kedden és szerdán nincs különösebb szertartás. Nagycsütörtök az utolsó vacsora emléknapja, az Eucharisztia (oltáriszentség) alapításának ünnepe. Ilyenkor a székesegyházakat kivéve minden templomban csak egy mise van, az esti órákban. Tilos bármilyen más mise.

A nagycsütörtöki esti misén a pap az örvendezést, ünneplést jelentő fehér ruhában van. Az orgona szól, egészen a Dicsőség a magasságban Istennek… kezdetű himnuszig, ami alatt szólnak a harangok, és a csengők is. Utána húsvét vigiliájáig se az orgona, se a csengő nem szól. („A harangok Rómába mentek…”) Ez jelképezi, hogy senki nem szólt Jézus mellett. A prédikáció után (ahol megtartják), a lábmosás szertartása jön. Ennek hagyománya a Bibliában található, Jézus az utolsó vacsorán megmosta tanítványai lábát. A mise után következik az ún. oltárfosztás. Ez jelképezi, hogy Jézust megfosztották ruháitól. Ennek nincs szertartása, csendes. A mise után általában a templomokban virrasztást szoktak tartani, mondván Jézus tanítványai elaludtak.

Nagypénteken nincs mise. Igeliturgia van, áldoztatással. A pap a szertartást piros vagy lila öltözékben végzi. A papság és a segítők teljes csendben vonulnak be a templomba, s az üres oltárszekrény (tabernákulum) előtt leborulnak. Ezt követi az Igeliturgia: Isten szenvedő szolgájáról szól az olvasmány, a szentlecke, és János evangéliumából olvassák fel a passiót. Ezután jön az évente egyszeri tisztelgés a kereszt előtt, a Kereszthódolat. Az igeliturgia teljes csendben áldoztatással ér véget. Nincs áldás, nincs elbocsátás. 

Jézus Nagypénteken délután 3 órakor halt meg. Michelangelo így ábrázolta a keresztről történt levétel utáni anyai fájdalmat.

Michelangelo Pietàja: Mária a halott Jézussal

Nagyszombaton semmilyen szertartás nincs, a katolikus időszámításban szombat este a sötétedés után már vasárnap van, ezért a szombat esti misét vasárnap vigíliájának nevezik. Húsvét vigíliája az év legszebb, de legbonyolultabb szertartása. A pap az öt részből álló szertartást fehér öltözékben végzi. Fényliturgia: Ekkor történik a tűz megáldása, majd arról a húsvéti gyertya meggyújtása. 

A szertartás valamennyi résztvevőjénél gyertya van, ami jelképezi a feltámadt Jézust. A templomba való bevonulás után énekli a pap a húsvéti öröméneket Az Igeliturgiában kilenc olvasmány található. A Szentlecke előtt megszólal az orgona, a harangok és a csengők is, amik nagycsütörtök óta hallgattak. A Szentlecke után felhangzik az alleluja (az örvendezés éneke), ami egész nagyböjtben nem szerepelt a liturgiában. A prédikáció után a keresztségi igék megújítása következik. 

Húsvét vasárnap délelőtt ünnepi szentmiséket tartanak. A húsvét ünnepe akkora ünnep az egyházban, hogy nem egy napon keresztül, hanem nyolc napon keresztül ünnepelik. Utána még több héten át húsvéti idő van.

Húsvéti népszokások

Húsvét vasárnaphoz tartozott az ételszentelés hagyománya. A délelőtti misére letakart kosárral mentek a hívők, melyben bárányhús, kalács, tojás, sonka és bor volt. A húsvéti bárány Jézus áldozatát, a bor Krisztus vérét jelképezi. A tojás pedig az újjászületés jelképe. Az egészben főtt tojás ugyanakkor a családi összetartást is jelképezi. A magyar néphagyomány szerint a családtagoknak együtt kellett elfogyasztaniuk a húsvéti tojásokat, hogy ha valamikor eltévednének az életben, mindig eszükbe jusson, hogy kivel fogyasztották el a húsvéti ételeket, és mindig hazataláljanak.  

Húsvéthétfőn van a szokásos locsolkodás, a hímes tojásajándékozás. A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket. Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt. Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.

Magyarországon a 2017-es húsvéti ünnepkör óta a nagypéntek munkaszüneti nap.

Húsvét vasárnap 10,30 órától római katolikus szentmisét közvetít a Duna Tv. 12 órakor kapcsolják Rómát.  A pápa 'urbi et orbi' áldása a Szent Péter téren hagyományosan húsvét vasárnap 12 órakor kezdődik.

Ezzel a gyönyörű dallal is kívánunk honlapunk minden olvasójának és családjának Áldott Húsvéti Ünnepeket!

Békéscsaba, 2018. március 28.

Összeállította: Forgó Irén

Honlapra igazította: Kovács Mariann