Loading

Partnereink

Csabakő
 

Reklám

Tanfolyam indul kéthetenteInfo: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 19445757

2018. december 19.
H K SZ CS P SZ V
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31
Ma Viola napja van.
Holnap Teofil napja lesz.

EU-s következményei lesznek a kormányzati pénzszórásnak!

Sohasem költött még ennyi pénzt magyar kormány közbeszerzésekre, mint Orbánék 2017-ben. A G7 gazdasági portál összesítéséből kiderül: a magyar állam 2017-ben, közbeszerzések formájában kis híján 2883 milliárd forintot fizetett különféle árukra és szolgáltatásokra, melyek harmada Európai Uniós forrásokból származott. Ezzel Magyarország rekorder lett uniós függőségben.

Ez a szám ráadásul csak a nagyobb, európai értékhatár feletti közbeszerzések értékét mutatja, hiszen a hazai adatokhoz még közérdekű adatigényléssel sem lehet hozzáférni.

Ahogy a G7 is hangsúlyozza, általános trend, hogy a választásokat megelőző évben megugrik az állami beszerzések összege, ilyen kirívó mértékű költekezés azonban még sohasem történt:

2017-ben 3600 milliárd forint lehetett az összes közbeszerzés értéke, ami a GDP 9,4 százaléka. Csak út- és vasútépítésre 1700 milliárd forint értékben szerződtek, ami több, mint az elmúlt évtized pár évében az összes közbeszerzésre költött forrás. A tavalyi GDP-nek ráadásul 2,9 százalékát tette ki az uniós forrásokból állami beszerzésekre kifizetett összeg.

Ugyanakkor a hazai közbeszerzések nyertesei között hiába 93,3 százalék volt a magyar cégek aránya, az osztrákoké 3,3 százalék, a németeké 1,1 százalék, az oroszoké pedig 0,8 százalékkal, az osztrák cégek százszor, a németek harmincötször annyi megbízást kapnak Magyarországon, mint magyarok Ausztriában vagy Németországban.

Ráadásul a magyar közbeszerzéseken továbbra sem divat a verseny: csak Cipruson, Horvátországban és Lengyelországban akad egy átlagos közbeszerzésre kevesebb jelentkező. Magyarországon – Romániával holtversenyben – 2,8 ajánlat érkezik egy átlagos tenderre. (alfahir.hu)

Magyarország mellett Románia kapott költségvetéssel kapcsolatos figyelmeztetést kedden az Európai Bizottságtól. A két ország ugyanis tartósan eltér a középtávú költségvetési hiánycéltól (MTO), és ebben a tekintetben nem történt előrelépés. Magyarország esetében a középtávú költségvetési hiánycél a GDP 1,5%-a strukturális értelemben véve. (portfolio.hu)

Nem igazán voltak biztosak a kétharmados győzelemben, ezért előre kiosztották az uniós pénzeket, gyorsított eljárásokban. Azok a minisztériumi alkalmazottak, akik ezen dolgoztak, hatalmas jutalmakat kaptak. A legtöbb jutalmat Varga Mihály nemzetgazdasági minisztériumában fizették ki, volt olyan dolgozó, aki 18 millió forintot kapott. Amennyiben nem jön be annyi pénz az unióból, amennyit kiosztottak, akkor bizony a magyar adófizetőket fogja terheli a következmény. Mint a Letelepedési kötvényeknél… Ott is van eddig 18 milliárd forint körüli kár, és 150 milliárd körüli hasznot termeltek a kötvények a Rogán-féle haveri ökörkörnek!

Amennyiben az Európai Unió a fentiek miatt megszorításokat ír elő, annak következményei nem azokat fogják sújtani, akik részesültek a jóból, hanem megint csak a magyar adófizetőket! Meddig képes még elviselni a magyar társadalom ezeket a tetteket? A 2018. április 8-ai választási eredmény ismeretében (amit csalfa választójogi törvénnyel és szavazatvásárlásokkal értek el!) sokáig, nagyon sokáig! Orbán Viktor 2030-ig óhajt kormányozni Magyarországon. Nevezte már a kormányát nemzetinek, illiberálisnak, újabban már kereszténynek! Van egy katolikus ének ezzel a címmel: Keresztények sírjatok! Lehet rázendíteni magyarok…

Békéscsaba, 2018. május 24.

Összeállította: F. I.

Emlékeztető: „Soha nem volt ilyen magas a magyar államadósság összege, mint most: az év végére a kormány előzetes becslése szerint 27,5 ezer milliárd forinton tetőzhet az adósság, amely a 2010-es kormányváltást megelőző év végén még csak 20,4 ezer milliárd forintot tett ki. Vagyis az elmúlt nyolc évben – a második és a harmadik Orbán-kormány regnálása alatt – több mint hétezermilliárd forinttal nőtt a nominális államadósság összege. Ebben még nincs benne a magánnyugdíjak államosításából származó mintegy 2200 milliárd forintos összeg, amit közvetlenül adósságcsökkentésre fordított a kabinet. Ezzel együtt 9,3 ezermilliárd forintos a növekmény, vagyis a jelenlegi államadósság harmada az Orbán-kormány elmúlt nyolc évének a „teljesítménye”. Ez nagyjából a háromnegyede a Medgyessy–Gyurcsány–Bajnai-kormányok nyolcéves regnálása alatt keletkezett 12,5 ezermilliárd forintos adósságnövekedésnek. Akkor azonban gazdasági válság volt.” (Részlet az Elvesztették Orbánék az államadósság elleni csatát című cikkből, 2017 november) Az államháztartási hiány 1081 milliárd forintra emelkedett az előre kifizetett uniós pénzek miatt!

Emlékeztető: „Domokos László állami számvevőszéki elnök volt az előterjesztője annak a törvényjavaslatnak, mely szerint az általában veszteséges állami cégek vezéreinek a fizetését havi öt millió forintra emeljék. Eltörölték a járulékplafont, a teljes jövedelem járulék-köteles, és mind megy bele a nyugdíjalapba. Lesz köztük elég sok, aki nemsokára nyugdíjba vonul, és bizony a prémiumoknak, jutalmaknak köszönhetően a nyugdíja akár négymillió forint is lehet. A járulék-plafon eltörlése jót fog tenni az idősödő Fidesz-fanoknak is. Amelyik csak országgyűlési képviselő, az is nagyon magas nyugdíjat fog élvezni. A kitüntetésekkel is jár elég jelentős nyugdíj. Egy ügynököt 2016 októberében előléptetett Áder János. A belügyi államtitkári posztról mennie kellett, de az előléptetés nem lett visszavonva. Emiatt aztán szintén magas nyugdíja lehet, amit nem igazán a haza szolgálatának köszönhet!” (Részlet A választás után a kétharmad ott folytatja, ahol abba se hagyta című cikkből)