Loading

Partnereink

Csabakő
 

Reklám

Tanfolyam indul kéthetenteInfo: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 19065814

2018. november 21.
H K SZ CS P SZ V
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930
Ma Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz.

Borisz Jelcin orosz elnök 1992-ben megkövette a magyar nemzetet

Soha nem kerül szóba az 1956-os forradalom évfordulóján ez a gesztus: Borisz Jelcin a magyar parlamentben 1992. november 11-én megkövette a magyar nemzetet az 1956-os szovjet beavatkozásért.

Borisz Jelcin 1992. november 11-én a magyar parlamentben. Fotó: MTI/Mónos Gábor

1992. november 10-én Borisz Jelcin orosz államfő meghatározó jelentőségű látogatásra érkezett Budapestre. Személyében első ízben látogatott el orosz államfő Magyarországra, s Budapest egyben az első kelet-európai főváros volt, amelyet a Szovjetunió megszűnte után az orosz állam első embere felkeresett. November 11-én Antall József kormányfővel való találkozóján megállapodtak abban, hogy a magyarországi szovjet csapatkivonással kapcsolatban mindkét fél kölcsönösen lemond egymással szemben támasztott követeléseiről. Utólag ezt nevezték „nullamegoldás”-nak. Megállapodtak a Magyarországgal szemben fennálló szovjet kereskedelmi adósság rendezéséről. Emellett nyilatkozatot írtak alá a magyar-orosz együttműködés elveiről a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogainak biztosításában.

A szakminiszterek, Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter és Jevgenyij Szidorov orosz kulturális miniszter pedig együttműködési egyezményt írtak alá, hogy a II. világháború során és az azt követő időszakban a másik ország területére került kulturális értékeket visszaszolgáltatják.Borisz Jelcin emellett átnyújtotta Göncz Árpád köztársasági elnöknek azokat az 1956-os dokumentumokat, amelyeket eddig a KGB és az SZKP KB archívumában őriztek. 11-én délután az orosz elnök mintegy félórás beszédet mondott a magyar Országgyűlésben. Borisz Jelcin kijelentette: a két ország történetében először fordul elő, hogy a demokratikus és szabad Oroszország elnöke a demokratikus és szabad magyar Parlamentben mond beszédet. Jelcin rámutatott: az orosz nép a magyar néppel teljes egyetértésben és barátságban kíván élni. Hazájában mindig is nagy érdeklődés nyilvánult meg a magyarok élete és kultúrája iránt. A politikus emlékeztetett arra, hogy milyen szomorú szerepet játszott a cári Oroszország az 1848-49-es forradalom leverésében, és hogy a történelem nem sokkal 100 év múltán sajnálatos módon megismétlődött.

Az 1956-os év tragédiájára utalva Jelcin elnök kijelentette: Budapest utcáit szovjet tankok szabdalták, és ekkor az emberiség leckét kapott abból, hogy a totalitarizmus, a zsarnokság soha nem marad meg egy ország határain belül. Mint Jelcin fogalmazott: keserű az a tudat, hogy a Kreml vezetőinek parancsára orosz katonákat is belerángattak azokba a tragikus eseményekbe. A nemzeti felkelés azonban nem volt hiábavaló. Megmutatta: egy egész nép felismerte: nincs jövője, ha a kommunista diktátoroktól nem szabadul meg.

Az orosz államfő a magyar képviselők tapsát kiváltva jelentette ki: a kommunizmus örökre véget ért, és soha nem is tér vissza. Rámutatott: „ma fejet hajtunk 1956 minden áldozata előtt”. Reményét fejezte ki, hogy az orosz archívumok anyagainak átadása hozzájárul a teljes igazság felderítéséhez. Erre azért van szükség, mert enélkül nincs megbocsátás. Beszéde végén Borisz Jelcin Széchenyi István gróf szavait idézte, aki hitt abban, hogy lesz Magyarország. Az orosz államfő kijelentette: ő is hisz ebben, és abban, hogy a két ország között becsületes partnerség, bizalom, szimpátia, töretlen érdeklődés lesz.

Forrás: MTVA sajtó- és fotóarchívum

sokkaljobb megjegyzés: A Jelcin által hazahozott dokumentumokról nem igazán lehet hallani. Vajon tételesen mik voltak ezek és mi lett velük? Száz évre titkosították őket?

Emlékeztető 1.: „Az USA hegemóniájának megőrzéséről: „A világot az uralja, aki Eurázsiát uralja. De aki Eurázsiát uralni akarja, annak Oroszországot kell uralnia. És aki uralni akarja Oroszországot, annak ki kell szakítania Ukrajnát az orosz érdekszférából.” (Részlet Zbigniew Brzezinski A nagy sakktábla című könyvéből)

Emlékeztető 2.: „Az USA ősi félelme, hogy a német tőke és technológia az orosz nyersanyagtartalékokkal és humánerőforrásokkal összekapcsolódnak. Ez az egyetlen kombináció, amitől az USA-nak már évszázadok óta pokoli félelme van, mert ha Németország és Oroszország érdekei összefonódnak, akkor ez lenne az egyedüli hatalom a világon, ami ránk (Amerikára) nézve veszélyt jelentene.” (George Friedman CEO of Stratfor)