Loading

Partnereink

Csabakő
 

Reklám

Tanfolyam indul kéthetenteInfo: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 23804881

2019. október 12.
H K SZ CS P SZ V
123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031
Ma Miksa napja van.
Holnap Kálmán napja lesz.

Békéscsabán is tüntettek a rabszolgatörvény ellen

A munkatörvénykönyvének módosítása, valamint a kormány ellen tüntettek parlamenti és azon kívüli ellenzéki pártok szombat este Békéscsabán.

(Fotó: MTI/Rosta Tibor)

A tömeg az ellenzéki pártok zászlaival, „Ellenállás!” molinóval felvezetve, „Nem félünk!”-et skandálva vonult fel a város főutcáján, majd a városháza előtt hallgatták meg a Békéscsabára érkezett ellenzéki politikusokat – írja az MTI tudósítása.

Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy már 400 ezer aláírás gyűlt össze annak érdekében, hogy Magyarország csatlakozzon az európai ügyészséghez.

Bősz Anett, a Liberálisok ügyvivője arról szólt, hogy az ellenzéket összeköti a „valódi köztársaság” igénye. Ezért közösen fogják a továbbiakban is követelni a demokráciát, és az ellenzéki pártok, a civilek és a szakszervezetek közösen fogják kivívni az „új rendszerváltást”.

Vadai Ágnes, a DK képviselője arra bíztatta hallgatóságát, hogy kérdezzenek. Példaként – egyebek mellett – azt hangsúlyozta: hogyan lehet, hogy a családok évében fogadta el a fideszes többség a „rabszolgatörvényt”.

Varga-Damm Andrea, a Jobbik parlamenti képviselője azt emelte ki, hogy bár az ellenzék eltérő ideológiai alapokon működik, de a „rabszolgatörvény” közös cselekvésre bíztatja őket.

Tordai Bence, a Párbeszéd politikusa az ellenzék összefogását hangsúlyozta. Mint mondta, el kell érni, hogy egy-egy jelölt legyen a Fidesz képviselőivel szemben a közelgő önkormányzati választáson.

Donáth Anna, a Momentum alelnöke azt mondta, hogy „ha kell, akkor téglánként bontják le a NER falát”. Szerinte nem igaz, hogy apátiába süllyedt a társadalom, mert – mint mondta – a Békéscsabán összegyűlt tömeg is azt igazolja, hogy nem félnek az emberek, és ismét politizálnak.

Kis-Szeniczey Kálmán, az LMP országos elnökségének tagja bojkottra hívta fel hallgatóságát azokkal a cégekkel szemben, melyek alkalmazzák a „rabszolgatörvényt”. Szólt arról is, hogy pártja önkormányzati képviselői a helyi testületekben határozati javaslatokat fognak benyújtani, hogy a települések ne alkalmazzák az új törvényt.

Erről beszélt Miklós Attila, az MSZP békéscsabai önkormányzati képviselője is, aki bejelentette, hogy még az év első képviselő-testületi ülésére benyújtják határozati javaslatukat.

Nika István, a Magyar Dolgozók Szakszervezetének elnökségi tagja pedig arról beszélt, hogy száz munkavállaló közül legfeljebb ketten vállalnának túlórát, és ők is csak azért, mert nem tudják eltartani a családjukat. Szerinte a dolgozókat a nyolc órás munkavégzés alapján kellene rendesen megfizetni.

Forrás: alfahir.hu

Emlékeztető: „A most induló 1,7 milliárdos kampányban szóba kerül a minimálbér 8 százalékos emelése, ami nettóban 2700 forint! Az emeléssel sem éri el a nettó a havi 100 ezer forintot. Nálunk terheli a jövedelmeket a legkeményebb levonás, ami csaknem 49 százalékos. Vagyis a jövedelem majdnem a fele az államkasszába megy úgy, hogy a járulékokat már adóként szedik be, abból is szabad felhasználású pénzeszközt kreálva. 27 százalékos áfával be is lehet vásárolni a nettóból. A minimálbér adómentes volt, de a 2010-es fülkeforradalmi győzelem után a Fidesz adókötelessé tette. Alkotmányoztak is, amelyben nem védték le a társadalom négy alaptételét: a termőföldet, a vízbázist, az egészségügyet és a nyugdíjat. Levédték viszont a gyalázatos egykulcsos adót, ami miatt a havi ötmilliós és a minimálbéres egyaránt 9 százalékkal adózik! A kampányban vajon szóba kerül az, hogy soha ilyen népes és ilyen magas jövedelmű kormánya még nem volt Magyarországnak? És az is, hogy az ő jövedelmük nem 8, hanem 30 százalékkal, vagy esetenként még többel emelkedett?” (Részlet a Be kell fejezni a közmédiában a hazudozást! című cikkből)

Emlékeztető: „Lehet vidáman elmúlt nyolcévezni, gyurcsányozni, de arról is beszélni kell, hogy a 2010-es kormányváltást megelőző év végén még „csak” 20,4 ezermilliárd forint volt az államadósság úgy, hogy akkor gazdasági világválság volt. Ilyen körülmények között indul el a paksi bővítés kedvezőtlen kamatozású orosz hitelből és a Budapest–Kelebia vasútvonal felújítása, amely beruházás Kínának lenne fontos. Kínai hitelből Magyarország állja a számlát, és az építkezésen sok kínai vendégmunkás lesz majd jelen. Szakértők szerint az utóbbi beruházás jó esetben 1200 év múlva megtérül…” (Részlet a 31 ezermilliárd forint felett az államadósság című cikkből) Nem mellesleg az államháztartási hiány is nagyon magas, az önkormányzatok nélkül számolt államháztartási hiány 1646,2 milliárd forintra emelkedett augusztus 31-ig. Ez az éves előirányzat 121 százaléka. Ennek egyik oka az, hogy tavaly előre kifizették az uniós pénzeket. Az előre kifizetésre azért került sor, mert nem voltak biztosak az újabb parlamenti kétharmadban, ami sajnos mégis összejött. Ha az unióból nem jön annyi pénz, amennyit kifizettek, akkor a készfizető kezes ebben az esetben is a magyar adófizető polgár.