Loading

Partnereink

Csabakő
 

Reklám

Tanfolyam indul kéthetenteInfo: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 23890995

2019. október 18.
H K SZ CS P SZ V
123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031
Ma Lukács napja van.
Holnap Nándor napja lesz.

Az első két atombombát 74 éve dobták le

Hetvennégy évvel ezelőtt, 1945. augusztus 6-án reggel fél nyolckor három amerikai repülőgép tűnt fel a japán nagyváros, Hirosima fölött, s közülük az egyik ledobta az első atombombát.

Három amerikai repülőgép tűnt fel 1945. augusztus 6-án reggel fél nyolckor a japán nagyváros, Hirosima fölött. Közülük az egyik B–29 típusú, Enola Gay bombázó alacsonyabbra ereszkedett, és „valamilyen tárgyat” dobott le.  Majd 8 óra után 15 perccel és 17 másodperccel a város fölött vakító kékesfehér fény lobbant, mennydörgés szerű hang hallatszott, és az azóta elhíresült gombafelhő szökött az ég felé: 600 méter magasságban felrobbant a Little Boynak elnevezett, 17 ezer tonna TNT-vel egyenlő hatású első atombomba.

Az amerikaiak a Manhattan-terv keretében 1942 óta dolgoztak a nukleáris fegyver kifejlesztésén. Az első atombombát 1945. július 16-án robbantották fel az új-mexikói Alamogordo mellett. A fegyver éles bevetését a második világháború végén még mindig rendkívül szívósan harcoló Japán ellen augusztus 5-én engedélyezte Harry Truman amerikai elnök. Hirosima után másodlagos célpontnak Kokurát és Nagaszakit jelölték ki. Augusztus 6-án hajnalban hét B–29-es bombázó szállt fel a Mariana-szigetekhez tartozó Tinian szigetéről, köztük az Enola Gay, bombaterében a 3,6 méter hosszú, 0,7 méter széles, 4,4 tonnás nukleáris fegyverrel, amely a Little Boy nevet kapta.

Az áldozatok számáról csak becslések vannakAz első három gép a célpontok feletti felhőzetet ellenőrizte, a második hármas egyike a robbanást vizsgáló tudósokat vitte, a másik a fotózást végezte, a harmadik tartalék volt. Az Enola Gay 9400 méter magasságban oldotta ki a bombát, majd délután három órakor szállt le ismét Tinianon. Parancsnoka, Paul Tibbets ott helyben megkapta a Szolgálati Érdemkeresztet, ő egyébként élete végéig nem bánta meg tettét.A robbanás körzetében 1,2 kilométer sugarú körben minden a földdel vált egyenlővé. Az áldozatok számáról csak becslések vannak: a hirosimai emlékművön 61 443 név szerepel, élelmiszerjegyét 78 150 ember nem váltotta be soha többé, az amerikai felderítés 139 ezerre tette számukat. A többség halálát nem a robbanás okozta, hanem az azt követő tűzvész, épületomlás és pánik. Sokan csak napokkal később, a hőhatás, a lökéshullámok vagy a radioaktív sugárzás következtében, elképzelhetetlen kínok közepette vesztették életüket.

Ismeretlen betegségek tűntek fel

A sugárfertőzés okozta károsodások miatt addig ismeretlen betegségek tűntek fel, a mai napig szedi áldozatait a leukémia, a „hirosimai rák”, és még ma is gyakran születnek gyermekek genetikai torzulásokkal. (A túlélőknek Japánban külön nevük van, ők a hibakusák.) Paradox módon azonban a hirosimai ipari létesítmények szinte érintetlenek maradtak, a hadiüzemek dolgozóinak zöme is túlélte a robbanást.Az atombombát augusztus 9-én Nagaszaki városára is ledobták (az elsődleges célpontnak kijelölt Kokurát az mentette meg, hogy aznap felhő és füst borította), mintegy 60-80 ezer ember vesztette életét. Nukleáris fegyvert háborús körülmények között mindmáig csak e két alkalommal robbantottak fel. Hat nappal később, augusztus 15-én Hirohito japán császár rádióbeszédben jelentette be a feltétel nélküli megadást. A döntésben az atombomba rettentő hatásán kívül az is szerepet játszott, hogy augusztus 8-án a Szovjetunió is hadat üzent Japánnak, végleg kilátástalanná téve a további harcot. A feltétel nélküli kapitulációról szóló dokumentumot szeptember 2-án írták alá, ezzel a csendes-óceáni hadszíntéren is véget ért a második világháború.

Máig tartó vita

A vita még napjainkban is folyik arról, hogy szükség volt-e Hirosimában, de főképp három nappal később Nagaszakiban is az atomfegyver bevetésére, és hogy milyen más megfontolások vezették Truman elnököt a parancs kiadásakor. Akadnak, akik szerint a második robbantás hadászatilag nem volt indokolt, mert a vészes üzemanyaghiánnyal küszködő japán hadvezetés a szovjet hadüzenet után már a megadás gondolatát fontolgatta, szerintük az amerikai vezetés inkább az új fegyver lakott területre gyakorolt hatását akarta felmérni, és már a háború utáni erőviszonyokat szándékozott alakítani.

Mások szerint viszont a robbanások súlyos véráldozatokat követelő hadműveleteket előztek meg, hiszen az amerikai hadsereg addig csak egyetlen japán területet, az alig ezer négyzetkilométeres Okinava szigetét foglalta el, ami két hónapot vett igénybe, és 12 ezer amerikai katona életét követelte. Az amerikai hadvezetés becslése szerint Japán teljes elfoglalása több százezer amerikai áldozattal is járhatott volna.

Új korszak kezdődött

Az szinte biztos, hogy az atombomba hatásának demonstrálása a Szovjetuniónak is szólt, része volt a hidegháborús hatalmi játszmának, bár az amerikai atommonopólium nem tartott sokáig. Szoktak azzal is érvelni, hogy a két bomba robbanásának hatása óvatosságra késztette a politikusokat, és ezzel mintegy megmentette a világot az atomháború rémétől.

Az bizonyos, hogy az emberiség 1945. augusztus 6-án egy új korszakba lépett. Augusztus 6-át a Béke Világtanács elnöksége 1978-ban a nukleáris fegyverek betiltásáért folyó harc világnapjává nyilvánította. Az ENSZ közgyűlése 1996. szeptember 10-én fogadta el az atomfegyver-kísérletek teljes tilalmáról rendelkező átfogó atomcsendszerződést, amelyet Magyarország az elsők között írt alá.

A legfejlettebb országokat tömörítő hetek csoportja 2016-ban Japánban rendezte csúcstalálkozóját. Május 27-én Barack Obama hivatalban lévő amerikai elnök elsőként kereste fel Hirosimát, ahol megkoszorúzta az atomcsapás áldozatainak emléktábláját, és találkozott hibakusákkal is, de nem kért bocsánatot hajdani elődje, Harry Truman döntéséért.

Forrás: hirado.hu / MTI /Nemzeti Hírháló

sokkaljobb-kommentár: Három nap múlva, 1945. augusztus 9-én Nagasaki következett! 1945. augusztus 9-én Nagaszakit pusztító atomtámadás érte: az amerikaiak a Fat Man nevű bombát dobták a városra. A bomba elsődleges célpontja Kokura városa volt, az ottani kedvezőtlen időjárás, a vastag felhőréteg miatt választották a másodlagos célt, Nagaszakit. A hirosimai atomtámadás után három nappal Nagaszakira ledobott atombomba csaknem 80 ezer halálos áldozatot követelt, és további 75 ezren szenvedtek sugársérülést.

Nem az atombomba (atombombák) kényszerítette térdre Japánt a II. világháborúban című cikk ITT

Békéscsaba, 2019. augusztus 8.

F. I. – K. M.

Emlékeztető: Amerika háborúi a második világháború óta: 1945-46 Kína, 1948-49 Görögország, 1950-53 Korea (békekötés nélkül azóta is háborús állapotban van Észak- és Dél-Korea), Kína, 1954 Guatemala, 1958 Indonézia, 1959-61 Kuba, 1960 Guatemala, 1964 Kongó, 1965 Peru, 1964-73 Laosz, 1961-73 Vietnam (nagy bukta, párizsi békekötéssel ért véget!), 1967-69 Guatemala, 1973 Chile, 1983 Grenada, 1983-84 Libanon (ott is sok jelenleg a szír menekült!), 1980 El Salvador, 1980 Nicaragua, 1986 Líbia (most tették végképp tönkre!), 1987 Irak–Irán, 1989 Panama, 1991 Irak, 1993 Szomália, 1998 Szudán, 1999 Jugoszlávia, 2001- jelenleg is Afganisztán, 2003 Irak, befejezés nélkül, nagyrészt az Iszlám Állam fennhatósága alatt, 2008 Koszovó, 2008 Georgia (Grúzia), ( 2011-  Líbia, befejezés nélkül, három részre szakítva, egyik részét az Iszlám Állam uralja, és Szíria, ahol szintén jelentős az olajtartalék, és oda is benyomult az Amerika és a NATO által létrehozott Iszlám Állam, de már megjelent Afganisztánban is! Afganisztánban, Irakban, Líbiában és Szíriában azóta nincs élhető élet, amióta a háborús héják megtámadták őket. Az emberek menekülnek a háborúk elől főként Európa irányába. Ukrajna a legújabb „szerzemény”, amely nagyon fontos, az Oroszország megszerzését biztosító felvonulási terület. Amerika Európába nehéz fegyvereket telepít, nálunk Székesfehérváron ütnek tanyát. Sokan úgy ítélik meg, hogy folyik a harmadik világháború előkészítése. Ezt tette egyre valószínűbbé a varsói NATO-csúcs, ahol ennyi helyi háború és hamis zászlós hadművelet után az oroszokat nevezték agresszornak… (sokkaljobb összeállítás)

Emlékeztető: „A parlament kedden (2019. július 9-én) sok más, nagy figyelemmel és olykor botránnyal kísért döntés mellett csendben elfogadta azt a javaslatot, amely lehetővé teszi amerikai csapatok állomásozását Magyarországon. A Fidesz szavakban a szuverenitást mindenek fölé helyező politikájával ment szembe a parlamenti kétharmad.” (Részlet a Nem komcsi, fideszes című cikkből) „Idegen katona ne tapossa soha többet a magyar földet, és magyar katona soha ne menjen külföldre!” (Orbán Viktor Nagy Imre és társai újratemetésén 1989. június 16-án a Hősök terén)