Loading

Partnereink

Csabakő
 

Reklám

Tanfolyam indul kéthetenteInfo: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 19411508

2018. december 17.
H K SZ CS P SZ V
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
31
Ma Lázár napja van.
Holnap Auguszta napja lesz.

Az elfeledett Postabank-botrány és a Széchenyi Bank csődje

Avagy magyar adófizetői pénzek milliárdjai a szélben

„A magyar bankrendszer 1997-ben hajszálnyira volt az összeomlástól, amikor több ezer bepánikolt ügyfél rohamozta meg a zátonyra futott Postabankot. Március 17-én körülbelül 70 milliárd forintot, vagyis olyan fél milliárd amerikai dollárt markoltak fel, kiürítve a pénzintézetet. Az ostromgyűrűbe zárt Postabank-fiókokba kamionszámra hordták a pénzt a konkurenciától, hogy a felbőszült ügyfelek követeléseinek eleget tudjanak tenni. A bank konszolidációja 170 milliárd adófizetői forintba került, ami akkor olyan másfél milliárd dollárt tett ki. A zsákmány java olyan VIP ügyfelekhez került, akik hat számjegyű kamatmentes hiteleket vettek fel, vagy a vezetőség utasítására korlátlan összegű csekkeket állítottak ki nekik. Az igazság malmai igen lassan őrölnek Magyarországon, ha egyáltalán őrölnek. Több mint hét éve már az ominózus Fekete Keddnek, de a bank akkori vezérigazgatóját csak most, 2004 októberében állították bíróság elé. Princz Gábor mindössze 36 milliárd forint hűtlen kezelésével vádolják, és továbbra is szabadlábon védekezhet. A tárgyalás újból elnapolva, az ítélet még mindig legalább egy évig várat magára. (az ítélet időközben megszületett, kemény 3,6 millió forintot kellet befizetnie Princz úrnak… a magyar igazságszolgáltatás legnagyobb dicsőségére. Az okozott kárnál csak ez a szégyen nagyobb!” (Részlet Tom Kennedy Pénzrengés című könyvéből).

A Postabankban az egészségbiztosítási pénztárnak 20 százalékos tulajdonrésze volt a rendszerváltás előtt sikeresen működő OTI vagyonának kárpótlása címén. A Postabankot 101 milliárdért eladták (osztrák tulajdonban Erste Bank néven működik), de a 20,2 milliárd forintot az egészségbiztosítás akkori főigazgatója, Cser Ágnes nem kérte!

Korábban részleteket közöltünk Tom Kennedy Pénzrengés című könyvéből, melynek tanulságos első része elérhető ITT

Ami a Széchenyi Bankról tudható:

Több mint 1,1 milliárdos hitelből épített volna konkurenciát a Magyar Postának a félig állami tulajdonban lévő, becsődölt Széchenyi Bank.

A Széchenyi Bank később főleg azért került a hírekbe, mert a Magyar Nemzeti Bank az intézet folyamatos tőkehiánya miatt bevonta működési engedélyét, és végelszámolást kezdeményezett. A bankhoz rengeteg szálon kötődik a magyar állam, ugyanis résztulajdonosa az a Töröcskei István, aki az Államadósság Kezelő Központot vezette, amely posztról lemondott, vagy lemondatták, a bank 49 százalékos tulajdonosa pedig a magyar állam, néhány éve három milliárd forintos tőkeemeléssel szerzett tulajdonrészt. Töröcskei István a száz leggazdagabb magyar listáját szereplő sokszoros milliárdos! Ezt a három milliárdot valószínűleg már nem látják viszont a magyar adófizetők. A Széchenyi Bankról korábban azt mondta a magyar kormány, hogy majd a keleti nyitás bankja lesz, ebben sem ért el különösebb eredményeket. A keleti nyitás jelentős veszteséget okozott, az ezen a címen nyitott kereskedőházakat jó nagy veszteséggel bezárták, de ez egy másik rémtörténet.

Ahogy a Portfolio is megírta, a Széchenyi Bank jórészt az MNB növekedési hitelprogramjából pumpálta fel a mérlegét, majd 50 milliárdosra. 2013 végére már 31,7 milliárdra nőtt a Széchenyi Bank hitelállománya. Ebből a 31,7 milliárdból ment el 1,11 milliárd egy Princz Gáborhoz köthető kis lakásvállalkozás hitelezésére, egy teljesen értelmetlen beruházásra.

A Széchenyi Bankot is csődbe vitték. Következményéről nem igazán lehet tudni. Pricz Gábor az 1,1 milliárdos hitellel valószínűleg nem számolt el, és már nem is fog, mert a közelmúltban Bécsben elhunyt. Az MNB összesen 76 millió forint személyi bírságot szabott ki a felszámolás alatt lévő Széchenyi Bank négy volt vezető állású személyére a betöltött tisztséghez kapcsolódó fokozott felelősségi előírások jelentős megsértése miatt – írta az MNB egy 2015-ös közleményében. Elég olcsón megúszták ezek is!

A fenti károkon felül a magyar adófizetőket terhelik a brókerbotrányok (BudaCash, Quaestor, Bróker Marcsika és társai) által okozott károk, és nagyon rosszul jártak a befektetőik. Az is nagy probléma, hogy már a fél világot támogatja az adónkból a kormány, és egyre másra épülnek a veszteséges stadionok – immár nemcsak itthon, hanem a határainkon túl is!

A devizahitel károsultjait magára hagyta a kormány. A bukott macedón miniszterelnököt befogadta és megvédi a miniszterelnök, de mi lesz a magyar társadalommal, vagyis az eltartóival?  

Békéscsaba, 2018. november 23.

Összeállította: Anton

Emlékeztető: „A kilencvenes évek elején lezajlott magyar banki privatizáció egyenes következménye volt, hogy a pénzintézetek egykor csak rubelban számoló vezetősége szakított a marxista elmélettel, míg a gyakorlatban folytatta a kommunista túlélési pragmatizmust. Sikerült megtartaniuk a hazai gazdaság feletti uralmukat. Az állami tulajdonú bankok pályára állítása a magyar adófizetőknek kb. 2 milliárd dollárjába került – az 1992-es árfolyamon számítva.” (Részlet Tom Kennedy Pénzrengés című könyvéből)

Emlékeztető: A kormány részéről a propaganda leállítására utaló jel nincs, pedig 2018 júniusában Orbán Viktor, több kormánytag és Matolcsy György jegybankelnök is arról beszélt, hogy nemzetközi gazdasági válság fenyeget, ezért Magyarországnak is fel kell készülnie a közelgő viharokra. Vajon úgy, hogy közben két kézzel szórják az adónkat immár a világ minden tájára? Jut belőle Vietnamba, Mongóliába, Kirgizisztánba, a Fülöp-szigetekre, Laoszba, Libanonba, Jordániába, elképesztő módon a Balkánra, ahol a választási kampányokba is szeret a kormány beavatkozni. A napokban 10–12 százalékkal nő az alapvető élelmiszerek fogyasztói ára, és megindult fölfelé az üzemanyag ára is, amelynek csaknem fele az adótartam! A Fidesz 2010 előtt még ellenzékben az adótartam csökkentését követelte, de erről az ígéretéről is megfeledkezett ugyanúgy, mint az elszámoltatással és felelősségre vonással kapcsolatos ígéretéről! (Részlet a Tíz évvel ezelőtt tört ki a nagy gazdasági világválság című cikkből)