Loading

Partnereink

Csabakő
 

Reklám

Tanfolyam indul kéthetenteInfo: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 20697312

2019. március 19.
H K SZ CS P SZ V
123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Ma József napja van.
Holnap Klaudia napja lesz.

Ami szinte kiverte a biztosítékot a Facebookon…

40 százalékot vonnának le a gyermektelenek induló nyugdíjából Matolcsyék

A világon egyedülállónak mondható terv az induló nyugdíjat csak a kétgyermekeseknek adná változatlan összegben. A nyugdíjszakértő szerint ez a terv olyan, mint a Rákosi-rendszer gyermektelenségi adója.

Az MNB 330 pontos versenyképességi javaslatainak nyugdíjat érintő pontjai közül az egyik legfontosabb, hogy az induló nyugdíj függjön a felnevelt gyermekek számától. A javaslattevők, Botos József és Botos Katalin nyugdíjszakértők számokat is mondtak: kétgyermekeseknek maradna a korábbi nyugdíj, többletgyermekenként 20 százalék adódik hozzá, 0 és 1 gyermek esetén pedig 40 és 20 százalék vonódna le – írta Simonovits András nyugdíjszakértő az Élet és Irodalomban, aki mindezt túl erőszakos reformnak ítélte.

Jelenleg a világon csak a francia nyugdíjrendszer ad 10 százalékos bónuszt legalább 3 gyermek után, de lefelé nincs büntetés. Simonovits a jegybanki javaslatot a gyermektelenségi adóhoz hasonlítja, és felidézi: volt már ilyen a Rákosi-rendszerben, csak a férfiakat sújtotta.

Az MNB-s javaslat másik sarkalatos pontja, hogy a családi adókedvezményt figyelembe vennék a nyugdíjalapnál. Simonovits szerint viszont alapból eltúlzott a nagycsaládosok adókedvezményének mértéke a kétgyerekesekéhez képest, ez a javaslat pedig tovább növelné az aránytalanságot. Ráadásul az MNB „szegénynyomorító” egy számjegyű szja-tervéhez sem passzol.

A harmadik fontos MNB-javaslat értelmében alanyi jogú tagság járna a kiegészítő nyugdíjalapokban. Simonovits felidézi: a viselkedési közgazdaságtan egyik alapvető felismerése szerint noszogatni kell az embereket, hogy saját érdekükben cselekedjenek. Mielőtt azonban ezt a rendszert bevezetik, jó lenne látni, „hogy a kormány végre kiteríti kártyalapjait az asztalra, és bevallja, hogy erre van/lesz szükség, mert a magyar nyugdíjrendszer hosszú távon fenntarthatatlan”. A reálbérrobbanás miatt elszaladnak az induló nyugdíjak, míg a járulékkulcs 2016-22 között feleződik.

Simonovits a következő kérdéseket teszi fel:

  • Miért nem a Pénzügyminisztérium dolgoz ki nyugdíjreform-javaslatot?

  • Miért nem vezetik be a világszerte jól bevált rugalmas korhatárt?

  • Miért nem szüntetik meg a Nők40-et, ami elhallgatta, mennyivel jobban jártak volna a nők, ha még három évet dolgoznak?

  • Miért nem állnak le a járulékkulcs fenntarthatatlan csökkentésével?

  • Miért nem egyenlítik ki a cikkcakkos szolgálati időskálát?

  • Miért nem ellensúlyozzák az egykulcsos szja miatti polarizálódást?

Az MNB javaslatai több ponton is ütköznek a Pénzügyminisztérium versenyképességi programjával – írja a hvg.hu.

Botos József az úgynevezett rendszerváltozástól az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatójaként dolgozott, felesége (Botos Katalin) az Antall-kormány államtitkára volt. Az nem zavarja őket, hogy az Ukrajnából itteni munkavégzéstől mentesen átjárók már vagy 25 milliárd forint kiadást jelentenek, és az sem, hogy a járulékokat adóként szedik be, és abból is szabad felhasználású pénz lesz! A családi pótlékot tíz év óta nem emelték, inkább ahhoz kellene hozzányúlni, és a 22 500 forintos minimál nyugdíj összegéhez, mert ez utóbbi bizony nagyon sok szociális ellátásnak az alapját képezi.

Az nem probléma az idős Botos-házaspárnak, hogy nincs se járulék- se nyugdíjplafon? Emiatt aztán például Matolcsy György jegybankelnöknek akár havi ötmillió forint nyugdíja is lehet, mert nemcsak a jegybankból vehet föl jövedelmet, hanem az általa létrehozott hat jegybanki alapítványból is. Matolcsy Györgyöt a közelmúltban újabb hat évre kinevezték a jegybank élére, de jövőre már akár nyugdíjba is mehet, és szedheti mind a két helyről (a nyugdíj-kasszából és a jegybankból) az öt-öt millió forintot.

A jegybank összes kiadása (a több mint ezer jól fizetett munkatárs fizetése, járulékai, egyéb költségei és az összes rezsi(!) a magyar adófizetőket terheli, összes nyereségét meg kiviszik az alapítványokba, ahol ellenőrizetlenül hatalmas költekezés zajlik. És bizony haveri kifizetőhelyként is funkcionálnak.

Arról, hogy mi az a járulék- és nyugdíjplafon, egy korábbi cikkünk elérhető ITT !

Békéscsaba, 2019. március 11.

Összeállította: F. I.

Emlékeztető: „Tiszteletben tartja a jegybank függetlenségét, ezért nem foglalkozik az MNB-alapítványok körül kialakult botránnyal; ahhoz pedig, hogy meginogjon a bizalma Matolcsy Györgyben, égnek és földnek össze kell szakadnia – válaszolta a Népszabadság szegedi tudósítójának kérdéseire Orbán Viktor miniszterelnök kedden Békéscsabán.” (Részlet az MNB-botrány: Orbán töretlenül bízik Matolcsy Györgyben című cikkből, 2016. április 27.)

Emlékeztető: „A Széchenyi Bank később főleg azért került a hírekbe, mert a Magyar Nemzeti Bank az intézet folyamatos tőkehiánya miatt bevonta működési engedélyét, és végelszámolást kezdeményezett. A bankhoz rengeteg szálon kötődik a magyar állam, ugyanis résztulajdonosa az a Töröcskei István, aki az Államadósság Kezelő Központot vezette, amely posztról lemondott, vagy lemondatták, a bank 49 százalékos tulajdonosa pedig a magyar állam, néhány éve három milliárd forintos tőkeemeléssel szerzett tulajdonrészt. Töröcskei István a száz leggazdagabb magyar listáját szereplő sokszoros milliárdos! Ezt a három milliárdot valószínűleg már nem látják viszont a magyar adófizetők. A Széchenyi Bankról korábban azt mondta a magyar kormány, hogy majd a keleti nyitás bankja lesz, ebben sem ért el különösebb eredményeket. A keleti nyitás jelentős veszteséget okozott, az ezen a címen nyitott kereskedőházakat jó nagy veszteséggel bezárták, de ez egy másik rémtörténet.” (Részlet Az elfeledett Postabank-botrány és a Széchenyi Bank csődje című cikkből)