Friss hírek

Loading

Partnereink

Csabakő
 
Látogatóink összesen: 26275465

2020. április 02.
H K SZ CS P SZ V
12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930
Ma Áron napja van.
Holnap Buda, Richárd napja lesz.

Alkotmány vagy alaptörvény

Az 1990-es első szabadválasztás után már a következő, 1994-es országgyűlési választást már el is bukta a jobboldal. A Horn Gyula vezette szocialista kormánynak bőven megvolt a kétharmados parlamenti többsége, de nem alkotmányoztak, hanem kimondták, hogy az alkotmány annyira fontos dolog, hogy csak négyötödös parlamenti többséggel lehet megalkotni.

Az előző alkotmány az 1949-es 20-as törvény volt, amelyet az úgynevezett rendszerváltozás után sokszor módosítottak. A 2010-es első kétharmados parlamenti többséget az elszámoltatás és felelősségre vonás ígéretének köszönhette a Fidesz, amiből nem lett semmi. Volt ugyan két kormánymegbízottja is (Papcsák Ferenc és Budai Gyula), de eredményről nem lehet tudni, legfeljebb arról, hogy néhány milliárdot szabadon ráköltöttek!

2010 után szinte azonnal kiforgatták az országot a sarkaiból, és elkezdtek alkotmányozni is. Most csak az alkotmányról essék szó! Sziklaszilárdnak mondták, de már nyolc módosításon esett át a Szájer József által összetákolt alkotmány, majd alaptörvényre változtatták a nevét.

Alkotmány vagy alaptörvény, a neve teljesen mindegy! A lényege annyi, hogy a magyar társadalom számára legfontosabb alaptételek nincsenek alkotmányos védelem alá helyezve! Nincs alkotmányos védelem alatt a termőföld (azé az ország, akié a földje, ha oligarcháké, akkor az övék!), a vízbázis (víz nélkül nincs élet, a multik akarják nagyon a magyar vizet is!), a társadalombiztosítás (vagyis az egészségünk!) és a nyugdíj (vagyis az idős korunk!). Levédték viszont a gyalázatos egykulcsos adót, ami miatt a minimálbér és a milliós fizetések egyaránt 15 százalékkal adóznak.

A járulékokat már ADÓKÉNT szedik be, és abból is szabad felhasználású pénz lett, hasonlóan a társasági adó tao-kasszába kivitt milliárdjaiból, vagy a jegybanki nyereség hat alapítványba történő kiviteléből. Mind a tao-pénzeknek, mind a jegybanki alapítványba utalt pénzeknek a költségvetésben van a helye! Ráadásul a jegybank összes kiadása a magyar adófizetőket terheli, a ki tudja hány százmilliárdos nyereség meg a hat jegybanki alapítványt! Igazságos ez így?

Mivel nincs se járulék-, se nyugdíjplafon, hamarosan, akár már az idén megjelennek a 4–5 milliós nyugdíjasok! Nesze neked nyugdíjkassza!

Ezeket a kérdéseket is fel lehetne vetni például a következő nemzeti konzultációban... Lehet, hogy erre több válasz érkezne vissza, mint az érdektelen kérdésekre!

Békéscsaba, 2020. február 17.

Anton