Loading

Partnereink

Csabakő
 
Látogatóink összesen: 24658160

2019. december 09.
H K SZ CS P SZ V
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031
Ma Natália napja van.
Holnap Judit napja lesz.

Advent (várakozás)

A latin eredetű adventus szó megérkezést jelent. A Jézus születésére való várakozás, a karácsonyra való előkészület, a reménykedés négy hetes szent ideje az advent.

Illusztráció: wikipédia

Idén az Advent december 1-jén vasárnap veszi kezdetét és december 24-én, kedden ér véget.

A keresztény és minden emberi közösség közös tapasztalata, hogy a nagy eseményekre készülni kell. Így az ókorban az uralkodó érkezését már hetekkel az esemény előtt hírmondó adta tudtul, hogy a helyiek rendbe tehessék az utakat, a házakat. Ilyen esemény az advent is: amikor a Királyok Királyának érkezésére emlékezünk és nemcsak környezetünket, házainkat, hanem szívünket és emberi kapcsolatainkat is rendbe szeretnénk tenni.

Annak, hogy a hívő ember a Megváltó születésére emlékezik, külső jele az adventi koszorú, amelynek négy gyertyája az adventi időszak négy vasárnapjára, színei pedig arra utalnak, hogy bár bűnbánati időszakban vagyunk (lila), de van okunk az örvendezésre is (rózsaszín), mert az Úr közel van hozzánk. Az adventi időszak liturgikus sajátossága a hajnalban tartott rorate szentmise, amelynek neve a latin miseének kezdősorából – „Rorate coeli de super et nubes pluant iustum!” – származik. Mivel bűnbánati időszakról van szó, a templomi oltárokat nem díszítik virággal, a miséző pap pedig lila színű miseruhát ölt.

A keresztény ember számára ez az időszak egyáltalán nem azt jelenti, hogy most, az esztendő utolsó hónapjában kellene behozni az egész éves elmaradást, nemcsak azt jelenti, hogy barátainkkal, szeretteinkkel többet vagyunk együtt, hanem sokkal inkább azt, hogy önmagunk, Isten által megalkotott önmagunk leszünk. Elcsendesülünk, magunkba fordulunk, ami nem is annyira egyszerű ezekben a fogyasztásvezérelt, felfokozott tempójú napokban.

Advent, ahogy a neve is mutatja, az eljövetel időszaka: mintegy kérdésként feszül felénk ilyenkor nap mint nap, hogy kinek az eljövetelére várunk? Egyáltalán törődünk-e még azzal, hogy vár reánk Valaki, aki meg akarja újítani életünket, istenkapcsolatunkat? Él-e bennünk ugyanaz a Messiás-várás, mint az ószövetségi választott nép lelkében, él-e bennünk ugyanaz a Jézus-várás, mint ókori elődeink ajkán, akik teljes reménységgel és bizonyossággal imádkozták nap mint nap, hogy marana tha, jöjj el, Uram…

Az első Adventi koszorúkat az emberek szalmából, fűzfavesszőből és fenyőágakból fonták, mely az örökkévalóság jelképe volt és a soha el nem múló varázserőé. Azt tartották, hogy ezzel minden gonosz dolog elől el lehet zárni házukat. Ez a gondolat azonban idővel feledésbe merült. A szokást a 19. században újították fel, de akkor még fából készült karikát használtak, amelyen naponként új gyertyát gyújtottak meg. A század második felében kezdték fenyőkoszorúval helyettesíteni és a 24 gyertya helyett már csak négyet tűztek rá az adventi vasárnapok jelképeiként. A koszorút csak vörös és aranyszínű szalagokkal díszítették ebben az időben és főként Németország protestáns vidékein használták ünnepi kellékként. A zöld a termés színe volt, a piros az életé, a sárga és az arany pedig a fényé. A világháborúk után terjedt el használata a világ más területein is. Az adventi koszorún elhelyezett négy gyertya egy-egy fogalmat testesít meg: a hitet, a reményt, az örömöt és a szeretetet.

Az adventi koszorú négy gyertyája közül az első gyertyát idén december 1-jén (vasárnap) gyújtjuk meg, ezt követően minden vasárnap egy gyertyát gyújtunk meg, a negyediket december 22-én.

Adventkor: Mécs László magyar premontrei szerzetes költő verse:

„Jézusunk, adj erőt, hogy ékesen járjunk

Illendő ruhában, méltóképpen várjunk

Add, hogy kerülgessük a bűnt, sötétséget

S ama jobb hazában megláthassunk Téged.”

 

A csabai Advent programja elérhető ITT !

Áldott adventi várakozást!

Békéscsaba, 2019. november 29.

Összeállította: Forgó Irén

Honlapra igazította: Molnárné Kovács Mariann