Loading

Partnereink

Csabakő
 

Reklám

Tanfolyam indul kéthetenteInfo: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 17299463

2018. június 23.
H K SZ CS P SZ V
123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930
Ma Zoltán napja van.
Holnap Iván napja lesz.

A Trianoni békeszerződés, illetve békediktátum (videóval)

Aláírás dátuma: 1920. június 4., 16,32 óra. Helyszíne: Versailles, Nagy Trianon-kastély. Aláírók: Antanthatalmak és szövetségesei. Hatályba lépés: 1921. július 31.

Feldaraboltatva! (Forrás: wikipédia)

Trianonban az összes szomszédos nép részesedett az ezer éve létező Magyarországból, még a baráti Lengyelország, a távoli Olaszország és a háborúban szintén vesztes(!) Ausztria is.

Magyarország 1920. június 4-én elveszítette területének több mint 71 százalékát, hegyeinek, erdőinek, ásványkincseinek, vizeinek és vasútvonalainak zömét. Odaveszett a lakosság 64 százaléka, és ami még fájóbb: az új határok mélyén belevágtak a magyar nemzet testébe. Egyik napról a másikra az akkor élő magyar testvéreink közül sokan bizony ellenséges országban ébredtek!

Idegen fennhatóság alá került a Kárpát-medencében élő magyarság kereken egyharmada, azaz minden harmadik magyar, ráadásul több mint felük az új határ tőszomszédságában, egybefüggő, színmagyar területeken élt. Ez azt jelenti, hogy lehetett volna az etnikai, nemzetiségi elvnek megfelelő, igazságosabb határokat húzni, de a győztesek, és főleg a csatlósaik étvágya csillapíthatatlan volt. Ezek az „utódállamok” csak annyiban vállalták a folytonosságot a régi Magyarországgal, hogy megszállták annak területeit, ezen kívül viszont csak egyetlen céljuk volt (és van a mai napig): a „megkapott” magyarok elpusztítása, elűzése.  

Trianonban Romániának ajándékozták Erdélyt mindenestül. 104 ezer négyzetkilométert kaptak meg, a csonka Magyarországnak 93 ezer négyzetkilométert hagytak meg. Az 1918. december 1-jei nagygyűlés határozatait Románia mind a mai napig nem hajtotta végre! Ausztria megkapta Burgenlandot, pedig az első világháború vesztese volt…A szerbek is jócskán belemartak Nagy-Magyarország testébe. A mai Szlovákia minden négyzetcentimétere magyar terület volt. A Szovjetunióhoz (ma Ukrajna) csatolt Kárpátalja 1991-ben a Szovjetunió felbomlása idején visszakerülhetett volna, ha lett volna rá magyar akart!

A trianoni békeszerződést, illetve diktátumot a Magyar Királyság nevében az 1920 márciusában Horthy Miklós által kinevezett Simonyi–Semadam kormány képviseletében és felhatalmazásával Benárd Ágost, a magyar kormány népjóléti és munkaügyi minisztere, a küldöttség vezetője és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár írta alá. A választás azért esett rájuk, mivel a rangos és közismert politikusok egyike sem akarta magát kompromittálni a hazánkra nézve végzetes és máig is meghatározó trianoni békeszerződés aláírásával.

A szerződés Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett 35 000 főben korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is. 1920. június 4-én budapesti idő szerint 16.32-kor írták alá a Nagy-Trianon kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a La galérie des Cotelles-ben.

A Nagy-Trianon kastély, az aláírás helyszíne (fotó: wikipedia)

A szerződést nem írta alá a szintén az antanthoz tartozó Amerikai Egyesült Államok, amely akkor nem lett tagja a Népszövetségnek. Az USA és Magyarország később Washingtonban kötött békét: ez a Népszövetségre vonatkozó cikkelyek kivételével szó szerint megegyezik a trianonival. Az ily módon létrejött I. világháború utáni kényszer-békerend azonban összeomlott. Ezzel a békediktátummal sok történész véleménye szerint megágyaztak a második világháborúnak. A két világháború között alig több mint húsz év telt el.

A magyar uralkodó és politikai osztály még 1918 nyarán sem számolt komolyan a vereség lehetőségével. Szeptember végén a Német Császárság vereséget szenvedett a nyugati fronton, majd október végén a Monarchia hadserege is kivérzett Itáliában. Az elégedetlenség forradalomba csapott át Magyarországon. Horvát-Szlavónország elszakadt a Magyar Királyságtól, Károlyi Mihály kormánya feloszlatta a hadsereget.

Károlyi Mihály (Fotó: wikipedia)

Magyar honvédtisztek ezrei kerültek ki a haderőből és a kormány döntésének megfelelően a tábornokok, illetve az ezredesek szinte kivétel nélkül nyugállományba kerültek. Károlyi Mihállyal kapcsolatban Sigmund Freud azt mondta, hogy A MAGYAROKNAK SOK OKOS GRÓFJUK VAN, DE PONT A LEGBUTÁBBAT KELLETT ELNÖKKÉ VÁLASZTANIUK! Hogy ki választotta meg Károlyi Mihályt? Az úgynevezett őszirózsás forradalom Kun (Kohn) Bélái. 1947-ben a kommunisták franciaországi nagykövetünkké nevezték ki. Abba a fővárosba, amelynek szomszédságában hirdették ki a diktátumot ellenünk.  

Megszüntették ugyanakkor a vezérkari, a tüzértörzskari és a hadmérnöktörzskari testületeket is. Egyedül a Székely Hadosztály maradt meg mint számottevő katonai erő. Ezt kihasználva a háborút kevesebb emberveszteséggel átvészelő Románia, Szerbia és az addig nem is létező Csehszlovákia – melynek vezetői az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregéből dezertáló katonákból toboroztak légiókat – az antant politikai és anyagi támogatásával bevonult az országnak saját nemzetiségei által is lakott területeire anélkül, hogy ott komoly fegyveres ellenállásba ütközött volna. Erre azért volt szüksége Romániának, Szerbiának és Csehszlovákiának már a békeszerződés aláírása előtt, hogy a majdan létrejövő határoknak kész helyzetet teremtve érvényt tudjanak szerezni. Nem volt ugyanis valószínű, hogy az antant vezető hatalmai komoly hadsereget küldve ezt megtették volna helyettük.

 „Károlyi Mihály kormánya mindenkit támogat velünk szemben. Ma hogy szolgálaton voltam a Keleti pályaudvaron, lázasan különvonatokat állítottak össze. Gyulafehérvárott az izgatók oláh nemzetgyűlést hívnak össze, mely – úgy hírlik – önhatalmúlag ki fogja mondani Erdély és sok magyar vármegye elszakadását. A magyar kormány pedig a gyűlésre utazók kényelmére különvonatokat ajánl fel…” írja Tornay Cecile a Bujdosókönyvben 1918. november 28-áról. A különvonatok kimentek, de a székelyföldi magyaroknak még egy talicska sem jutott arra a célra, hogy ők is ott tudjanak lenni Gyulafehérváron. Télvíz idején csak a románok vettek részt azon a bizonyos december 1-jei nagygyűlésen, ahol valóban kimondták Erdély elszakítását. Ma már december 1-je a románok nemzeti ünnepe Egyesülés napja néven… Ennek a december 1-jének lesz a 100. évfordulója az idén, és a románok nagy ünnepségekkel készülnek, valószínűleg jócskán kijut az erdélyi magyaroknak az „ünneplésből”. A sebek állandó feltépése évről évre, de az idén kiemelten megtörténik a szomszédban. A Trianoni diktátum századik évfordulóját 2020 júniusában, vagy még korábban a többi, területünkből jóllakatott ország is készül megünnepelni. Ami nekik ünnep, az nekünk gyász!

Érdekességként megemlítjük, hogy Károlyi Mihály jelenlegi utóda a franciaországi nagyköveti székben az unokaöccse, Károlyi György, és a Vatikánban egy magyarul nem is beszélő Habsburg lett a nagykövetünk.

Kisantant akciók az első világháború után

A környező államok haderőinek bevonulását a belgrádi egyezmény tette lehetővé, amelyet 1918. november 13-án, 23 óra 15 perckor írt alá Linder Béla, a magyar kormány megbízottja (részegen kijelentette, hogy NEM AKAROK TÖBBÉ KATONÁT LÁTNI). Ebben Magyarország hozzájárul a demarkációs vonalak és demilitarizált övezetek antant-csapatok általi megszállásához. A román hadmozdulatok már december 13-án megindultak (ekkor még antant haderőnek beállítva magukat. A Moldva völgyeiben felvonult két román hadosztály 1919. november 24-én négy oszlopban kezdte meg az előnyomulást a határon, mindössze 5-6000 fős haderővel szállták meg Erdélyt és vonultak folyamatosan nyugat felé.

A háború miatt amúgy is jócskán kivérzett szerencsétlen Nagy-Magyarország ebek harmincadjára került.

Részlet Horthy Miklós emlékirataiból: „Károlyi Mihály abból a célból, hogy Magyarország különválását Ausztriától tüntetően kidomborítsa, a hatalom átvétele után magyar részről külön fegyverszünet megkötését kívánta, noha Felső-Olaszországban már a monarchia összes harcoló csapataira nézve aláírták a fegyverszünetet, ez a lépése végzetes lett számunkra.”

A trianoni tragédiára emlékezve június 4-ét a magyar Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Az idei esztendőben is országszerte megemlékezések, koszorúzások lesznek, melyek a diktátum aláírásának 16,32 órai időpontjához igazodnak. Békéscsabán a szokásos helyszínen, a Trianon emlékműnél lesz.

Padányi Viktor tanár úr diákjai előtt 1920. június 4-én:

 

Békéscsaba, 2018. június 4.

 

Összeállította: Forgó Irén

Honlapra igazította: Kovács Mariann

Emlékeztető 1.: „Magyarok országa csak az ő népének bűneibe és szégyenébe pusztulhat bele, de feltámadhat még nagy büszke régiségünk bátor erejéből. (Tormay Cécile)

Emlékeztető 2.: „Magyar az, akinek fáj Trianon!” (Illyés Gyula)

Emlékeztető 3.: „Minden háborút a múlt igazol, de különböző múltak nem léteznek. Alapvetően minden háború megtervezett, hogy a társadalmat az éhhalál szélén tartsa. A háborút az uralkodó csoport vívja az alárendelt ellen, és a célja nem a győzelem.”  (George Orwell)

Emlékeztető 4.: „Minél kisebb lesz az ország, annál nagyobbra növök én. Mikor ellenzéki vezér voltam, megvolt egész Magyarország, amikor miniszterelnök lettem, elszakadt Horvátország és Szlavónia; öt megye marad, amire köztársasági elnök leszek, és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéből fog állani az ország, mire király leszek.” (gróf Károlyi Mihály) Nem naggyá akarta tenni Magyarországot, hanem kicsivé…