Loading

Partnereink

Csabakő
 

Reklám

Tanfolyam indul kéthetenteInfo: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 23106012

2019. augusztus 23.
H K SZ CS P SZ V
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
262728293031
Ma Bence napja van.
Holnap Bertalan napja lesz.

A Trianoni békediktátum (videókkal)

Aláírás dátuma: 1920. június 4., 16,32 óra. Helyszíne: Versailles, Nagy Trianon-kastély. Aláírók: Antanthatalmak és szövetségesei. Hatályba lépés: 1921. július 31.

Feldaraboltatva! (Forrás: wikipédia)

Trianonban az összes szomszédos nép részesedett az ezer éve létező Magyarország testéből, még a baráti Lengyelország, a távoli Olaszország és a háborúban szintén vesztes(!) Ausztria is.

Magyarország 1920. június 4-én elveszítette területének több mint 71 százalékát, hegyeinek, erdőinek, ásványkincseinek, vizeinek és vasútvonalainak zömét. Odaveszett a lakosság 64 százaléka, és ami még fájóbb: az új határok mélyén belevágtak a magyar nemzet testébe. Egyik napról a másikra az akkor élő magyar testvéreink bizony ellenséges országban ébredtek!

Idegen fennhatóság alá került a Kárpát-medencében élő magyarság kereken egyharmada, azaz minden harmadik magyar, ráadásul több mint fele az új határ tőszomszédságában, egybefüggő, színmagyar területeken élt. Ez azt jelenti, hogy lehetett volna az etnikai, nemzetiségi elvnek megfelelő, igazságosabb határokat húzni, de a győztesek, és főleg a csatlósaik étvágya csillapíthatatlan volt.  

Trianonban Romániának ajándékozták Erdélyt mindenestül. 104 ezer négyzetkilométert kaptak meg, a csonka Magyarországnak 93 ezer négyzetkilométer maradt. Az 1918. december 1-jei gyulafehérvári nagygyűlés határozatait Románia mind a mai napig nem hajtotta végre! Ausztria megkapta Burgenlandot, pedig az első világháború vesztese volt…A szerbek is jócskán belemartak Nagy-Magyarország testébe. A mai Szlovákia minden négyzetcentimétere magyar terület volt. A Szovjetunióhoz (ma Ukrajna) csatolt Kárpátalja 1991-ben a Szovjetunió felbomlása idején visszakerülhetett volna hozzánk, ha lett volna rá magyar akart!

A trianoni békeszerződést, illetve diktátumot a Magyar Királyság nevében az 1920 márciusában Horthy Miklós által kinevezett Simonyi–Semadam kormány képviseletében és felhatalmazásával Benárd Ágost, a magyar kormány népjóléti és munkaügyi minisztere, a küldöttség vezetője és Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és államtitkár írta alá. A választás azért esett rájuk, mivel a rangos és közismert politikusok egyike sem akarta magát kompromittálni a hazánkra nézve végzetes és máig is meghatározó trianoni békeszerződés aláírásával.

A szerződés Magyarország (Magyar Királyság) új határainak megállapítása mellett 35 000 főben korlátozta a magyar hadsereg létszámát, megtiltotta légierő és nehézfegyverek tartását. Tartalmazta az akkor létrejött Népszövetség alapokmányát is. 1920. június 4-én budapesti idő szerint 16.32-kor írták alá a Nagy-Trianon kastély 52 méter hosszú és 7 méter széles folyosóján, a La galérie des Cotelles-ben.

A Nagy-Trianon kastély, az aláírás helyszíne (fotó: wikipedia)

A szerződést nem írta alá a szintén az antanthoz tartozó Amerikai Egyesült Államok, amely akkor nem lett tagja a Népszövetségnek. Az USA és Magyarország később Washingtonban kötött békét: ez a Népszövetségre vonatkozó cikkelyek kivételével szó szerint megegyezik a trianonival. Az ily módon létrejött I. világháború utáni kényszer-békerend azonban összeomlott. Ezzel a békediktátummal sok történész véleménye szerint megágyaztak a második világháborúnak. A két világháború között alig több mint húsz év telt el.

A magyar uralkodó és politikai osztály még 1918 nyarán sem számolt komolyan a vereség lehetőségével. Szeptember végén a Német Császárság vereséget szenvedett a nyugati fronton, majd október végén a Monarchia hadserege is kivérzett Itáliában. Az elégedetlenség forradalomba csapott át Magyarországon. Horvát-Szlavónország elszakadt a Magyar Királyságtól, Károlyi Mihály kormánya feloszlatta a hadsereget. Lefegyverezték és hazaküldték őket.

Károlyi Mihály (Fotó: wikipedia)

Magyar honvédtisztek ezrei kerültek ki a haderőből és a kormány döntésének megfelelően a tábornokok, illetve az ezredesek szinte kivétel nélkül nyugállományba kerültek. Károlyi Mihállyal kapcsolatban Sigmund Freud azt mondta, hogy A MAGYAROKNAK SOK OKOS GRÓFJUK VAN, DE PONT A LEGBUTÁBBAT KELLETT ELNÖKKÉ VÁLASZTANIUK! Hogy ki választotta meg Károlyi Mihályt? Az úgynevezett őszirózsás forradalom Kun (Kohn) Bélái. 1947-ben a kommunisták franciaországi nagykövetünkké nevezték ki. Abba a fővárosba, amelynek szomszédságában hirdették ki a diktátumot ellenünk.  

Megszüntették ugyanakkor a vezérkari, a tüzértörzskari és a hadmérnöktörzskari testületeket is. Egyedül a Székely Hadosztály maradt meg mint számottevő katonai erő. Ezt kihasználva a háborút kevesebb emberveszteséggel átvészelő Románia, Szerbia és az addig nem is létező Csehszlovákia – melynek vezetői az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregéből dezertáló katonákból toboroztak légiókat – az antant politikai és anyagi támogatásával bevonult az országnak saját nemzetiségei által is lakott területeire anélkül, hogy ott komoly fegyveres ellenállásba ütközött volna. Erre azért volt szüksége Romániának, Szerbiának és Csehszlovákiának már a békeszerződés aláírása előtt, hogy a majdan létrejövő határoknak kész helyzetet teremtve érvényt tudjanak szerezni. Nem volt ugyanis valószínű, hogy az antant vezető hatalmai komoly hadsereget küldve ezt megtették volna helyettük.

 „Károlyi Mihály kormánya mindenkit támogat velünk szemben. Ma hogy szolgálaton voltam a Keleti pályaudvaron, lázasan különvonatokat állítottak össze. Gyulafehérvárott az izgatók oláh nemzetgyűlést hívnak össze, mely – úgy hírlik – önhatalmúlag ki fogja mondani Erdély és sok magyar vármegye elszakadását. A magyar kormány pedig a gyűlésre utazók kényelmére különvonatokat ajánl fel…” írja Tornay Cecile a Bujdosókönyvben 1918. november 28-áról. A különvonatok kimentek, de a székelyföldi magyaroknak még egy talicska sem jutott arra a célra, hogy ők is ott tudjanak lenni Gyulafehérváron. Télvíz idején csak a románok vettek részt azon a bizonyos december 1-jei nagygyűlésen, ahol valóban kimondták Erdély elszakítását. Ma már december 1-je a románok nemzeti ünnepe Egyesülés napja néven… A Trianoni diktátum századik évfordulóját 2020 júniusában, vagy még korábban a többi, területünkből jóllakatott ország is készül megünnepelni. Ami nekik ünnep, az nekünk gyász! Szerbiával olyan jóba vagyunk, hogy a vajdasági megaláztatás költségeit akár át is vállaljuk!

Érdekességként megemlítjük, hogy Károlyi Mihály jelenlegi utóda a franciaországi nagyköveti székben az unokaöccse, Károlyi György, és a Vatikánban egy magyarul nem is beszélő Habsburg lett a nagykövetünk.

Kisantant akciók az első világháború után

A környező államok haderőinek bevonulását a belgrádi egyezmény tette lehetővé, amelyet 1918. november 13-án, 23 óra 15 perckor írt alá Linder Béla, a magyar kormány megbízottja (részegen kijelentette, hogy NEM AKAROK TÖBBÉ KATONÁT LÁTNI). Ebben Magyarország hozzájárul a demarkációs vonalak és demilitarizált övezetek antant-csapatok általi megszállásához. A román hadmozdulatok már december 13-án megindultak (ekkor még antant haderőnek beállítva magukat. A Moldva völgyeiben felvonult két román hadosztály 1919. november 24-én négy oszlopban kezdte meg az előnyomulást a határon, mindössze 5-6000 fős haderővel szállták meg Erdélyt és vonultak folyamatosan nyugat felé.

A háború miatt amúgy is jócskán kivérzett szerencsétlen Nagy-Magyarország ebek harmincadjára került.

Részlet Horthy Miklós emlékirataiból: „Károlyi Mihály abból a célból, hogy Magyarország különválását Ausztriától tüntetően kidomborítsa, a hatalom átvétele után magyar részről külön fegyverszünet megkötését kívánta, noha Felső-Olaszországban már a monarchia összes harcoló csapataira nézve aláírták a fegyverszünetet, ez a lépése végzetes lett számunkra.”

A trianoni tragédiára emlékezve június 4-ét a magyar Országgyűlés 2010-ben a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította. Az idei esztendőben is országszerte megemlékezések, koszorúzások lesznek, melyek a diktátum aláírásának 16,32 órai időpontjához igazodnak. Békéscsabán a szokásos helyszínen, a Trianon emlékműnél lesz a megemlékezés.

Trianon a magyar irodalomban

Juhász Gyula Trianon című verse:

Sajó Sándor: Magyarnak lenni (részlet). Előadja Tomanek Gábor Csabán élő színész.

Padányi Viktor tanár úr felejthetetlen beszéde diákjai előtt 1920. június 4-én. Elmondja Selmeczi Roland, a fiatalon közlekedési balesetben elhunyt színészünk:

Békéscsaba, 2019. május 31.

Összeállította: Forgó Irén

Honlapra igazította: Kovács Mariann

Emlékeztető: „Trianonban egy országot sem tettek tönkre gonoszabbul, mint Magyarországot. De ezt az országot lélekben erős emberek lakják, akik nem nyugosznak bele hazájuk rombolásába. Magyarország megcsonkítása annyira becstelen, hogy senki nem vállalja érte a felelősséget. Mindenki úgy tesz, mintha nem tudna róla, mindenki szemérmesen hallgat. A népek önrendelkezési jogára való hivatkozás csak hazug formula... a leggonoszabb módon visszaéltek a győzelemmel... Nincsen olyan francia, angol vagy olasz, aki elfogadná hazája számára azokat a feltételeket, amelyeket Magyarországra kényszerítettek.” (Francesco Nitti olasz miniszterelnök, 1924 szeptemberében)