Loading

Partnereink

Csabakő
 
Látogatóink összesen: 24375356

2019. november 20.
H K SZ CS P SZ V
123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930
Ma Jolán napja van.
Holnap Olivér napja lesz.

A pártüdülő, a postabank és az OTI (videóval)

Kádár János, akinek nevét viseli immár történelmünk 33 esztendeje (1956–1989) okán a nagyérdemű népi meghatározásában az egykor szebb napokat látott balatonaligai pártüdülő. Hobbija a sakk volt. Mennyivel olcsóbb lenne, ha Orbán Viktor miniszterelnöknek is ez lenne a hobbija, és nem a foci!

Itt balhéztak a Biszku-lányok

Gazdát cserélt a Club Aliga. Erről bővebben ITT !

Volt egyszer egy OTI-vagyon és volt miatta egyszer egy kárpótlás

Valószínűleg még élnek köztünk olyan idős emberek, akik emlékeznek a második világháború előtt működő OTI-ra! Például bérházai voltak, és a bérleti díjakat az egészségügyre és az idősekre fordították. Volt sokáig egy olyan magyar mondás, hogy Támaszkodj az OTI-ra. Arra valóban lehetett támaszkodnia a beteg és az idős magyarnak.

A kárpótlási törvény alapján az OTI-vagyont bizonyos mértékben kárpótolva a balatonaligai pártüdülőt a kilencvenes évek elején megkapta az egészségbiztosítási pénztár, és 20 százalék részesedést kapott az akkor még állami tulajdonú Postabankból.

A kárpótlás után nem is oly sokkal később a balatonaligai tulajdon és a postabanki tulajdonrész kikerült az egészségbiztosítás bűvköréből, és bekerült a feneketlen nagy bugyorba. Vagyis az egészségbiztosítás az OTI-vagyonból kapott is, meg nem is, de inkább nem. Ugyanúgy eltűnt, mint a magán-nyugdíjpénztári pénz és sok minden más pénz eltűnik.

A Postabankot 100 milliárd feletti összegért adták el, de előtte 154 milliárdért konszolidálták  talán Veres János pénzügyminisztersége idején, és később Erste Bank lett belőle. A bevételből a 20 százalékot nem kapta meg az egészségbiztosítás, de szép sikerdíjat kaptak belőle az értékesítés lebonyolítói. A balatonaligai üdülő is kikerült az OTI-ért történt kárpótlásból, mert az igazsághoz hozzátartozik, nem volt kihasználva az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) részéről.

Vizsgálódás a Postabankkal kapcsolatban: „A magyar államnak a Postabank konszolidációjához kapcsolódóan 2002. december végéig 174.5 milliárd forint kiadása volt, amelyből a bank 150.6 milliárd forinttal, a Reorg-Apport Rt. 23.9 milliárd forinttal részesedett – írja a Népszabadság információi szerint az ÁSZ-jelentés első bekezdése. (2004. április)

Princz Gábor, a Postabank utolsó vezérigazgatója a bukta idején azonnal Bécsbe távozott, és ott is maradt elég hosszú ideig. Valami eljárás-féle zajlott ellene, de a 100 milliárd forint körüli kár a magyar adófizetők nyakán maradt. Az eljárás során 3,6 millió forintra büntették Princzet, majd kapott a szintén állami tulajdonú Széchenyi banktól egymilliárd forint hitelt. Ezt a bankot is csődbe vitték, amelynek vezetője Töröcskei István milliárdos volt, ő is okozott vagy hatmilliárd forint kárt. Princz Gábor a hitelt nem fizette vissza, 2018 novemberében meghalt. Aztán csődbe vitték a Növekedési Hitelbankot is, ahonnan a Matolcsy-rokonok is jelentős összegű hiteleket vettek föl. Egyik bank- és brókerbotránytól a másikig tántorgunk, és az elkövetők mindent megúsznak, illetve ha van is következmény, az messze nincs arányban a kár mértékével!

A történtek idején (a Postabank eladása és az üdülő elvesztése) az országos egészségbiztosítási pénztári főigazgatója Cser Ágnes lehetett, de ha nem, vajon az illetékes akkori főigazgató miért nem ragaszkodott a kártérítéshez? Olyan jó helyzetben volt és van az egészségügy, hogy még ez is belefért és belefér? A 101 milliárd forintnak például mennyi is a 20 százaléka? 20,2 milliárd forint és a kamatai. Legalább ezt a pénzt megkaphatná az egyre sanyarúbb helyzetbe kerülő egészségügy… Mert bizony a járulékokat már adóként szedik be, és abból is szabad felhasználású pénz lesz, mint a TAO-kasszába kiszervezett pénzből és a hat jegybanki alapítványba kiszervezett jegybanki nyereségből!

Békéscsaba, 2019. november 8.

Összeállította: F. I.

Emlékeztető: „Múlt csütörtökön életbe lépett a társadalombiztosítási önkormányzatokat megszüntető törvény, s a kormány aznap – az előzetes elképzelésekhez képest egy hét késéssel – a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát, Selmeczi Gabriellát bízta meg a két tb-ágazat irányításával. Menesztették továbbá az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgatóját, Cser Ágnest is. A kinevezés, illetve a felmentés körülményei, valamint egynémely fura személyi kombináció azonban mintha a régi szép (szoc./emeszoeszes) időket idézné.” (Részlet a Cser Ágnes menesztése című cikkből, 1998. július 30.) Cser Ágnes évek óta az egyik egészségügyi szakszervezet elnöke (EDDSZ), és a dolgozók szempontjából nem igazán sikeresen együttműködik egykori elbocsátójával, az Orbán-kormánnyal.

Emlékeztető: Semjén Zsolt kijelentette: azért támogatják a Magyarország határain túli magyar pártokat és szervezeteket, mert nem mindegy, hogy egy adott településen van-e magyar polgármester vagy nincs, nem mindegy, hogy egy megyében van-e magyar elnök vagy nincs, hogy a magyarság képviselete bent van-e a parlamentben, esetleg része-e a kormánykoalíciónak. „Névvel, címmel, telefonszámmal vállalom, még akkor is, ha ezért vádolnak egyes utódállamok: a magyar állam intézményes formában támogatja a magyar pártokat és magyar szervezeteket. Ez következik a természet rendjéből, a józan észből, és ez következik egyébként a magyar alkotmányból is” – tette hozzá Semjén Zsolt. (Részlet A külhoni pártok és szervezetek támogatására 130 milliárd forint című cikkből) Az, hogy a magyarországi egészségügy, oktatás, a szociális ágazat milyen helyzetben van, Tusnádon sem került szóba, sem a magyar társadalom ellehetetlenülése! 

Emlékeztető: „Domokos László felejthetetlen előterjesztése volt az, hogy az általában veszteséges állami cégek vezéreinek jövedelmét havi ötmillióra emeljék! Elég sok ilyen magas jövedelmű van például a jegybankban is, amelynek összes kiadása a magyar adófizetőket terheli, összes nyereségét Matolcsy György hat jegybanki alapítványba kiviszi, amelyek haveri és rokoni kifizetőhelyként is funkcionálnak, és a korrupció melegágyai. Két miniszternek is ötmillió már a fizetése: Szijjártó Péter külügyminiszter és Bártfai-Magyar Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter is ennyit kaszál tárca nélküli miniszterként.” (Részlet az Amikor kettős hatalom volt Magyarországon című cikkből) Már ötmillió lehet a fizetése Rogán Antalnak is.