Loading

Partnereink

Csabakő
 
Látogatóink összesen: 25232836

2020. január 18.
H K SZ CS P SZ V
12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
2728293031
Ma Sára napja van.
Holnap Sebestyén napja lesz.

A karácsony és a karácsonyi ünnepkör

A karácsony a legnagyobb keresztény ünnep a húsvét után, amellyel Jézus Krisztus születésére emlékezünk. Assisi Szent Ferenc az ünnepek ünnepének tartotta. A karácsony minden évben december 25-én van, nem „mozgóünnep”, mint a Húsvét.

A feldíszített karácsonyfa a karácsony ünnepének egyik szimbóluma, Illusztráció: wikipedia

Karácsonyfa-állításra először a 16. században, a német-római birodalomban került sor. Ezt a keresztény ünnepet az első nikaiai zsinat határozata értelmében Jézus Krisztus földi születésének emléknapjaként tartják számon: az öröm és a békesség, a család és gyermekség, az otthon és a szülőföld ünnepe.

Annak ellenére, hogy a tradicionális karácsony a kereszténység egyik legfontosabb ünnepe, sok nem keresztény ember is ünnepli világszerte az emberi szeretet ünnepeként. A modern és népszerű ünneppel együtt jár az ajándékozás, a karácsonyi zene, üdvözlőlapok küldése, templomi ünneplések, karácsonyi ebéd és ünnepi hangulatú tárgyakkal való díszítés, mint például a karácsonyfa állítás, karácsonyi égők, színes üveggömbök, girlandok, szaloncukor, fagyöngyökkel díszítés.

Az ajándékozást illetően a mai kor embere jócskán túlzásba viszi a költekezést. Sokan ilyenkor hitelből vásárolnak be, aminek bizony már januárban komoly következményei lehetnek! A szeretet háttérbe szorul a bevásárlóközpontok látogatása során elszenvedett fáradság okán. Az idén sincs ez Magyarországon másként.

A karácsony hagyományos magyar elnevezése a kiskarácsony és a nagykarácsony, amely a valóságban két külön ünnepet takar: nagykarácsony december 25-e, karácsony első napja, kiskarácsony pedig január 1-je, újév napja.

A karácsony időpontjának kiválasztása azért eshetett december 25-re, a téli napforduló közelébe, mert a romai birodalom két korábbi államvallásának ünnepe is ekkor volt.

A keresztény hit szerint Jézus a próféták által megjövendölt Messiás, aki megváltja az emberiséget a bűntől. A Biblia leírása szerint Jézus szegényes körülmények között született, egy istállóban, mert senki nem fogadta be a házába a várandós Máriát, Jézus édesanyját a születés idején. A történet szerint napkeleti bölcsek („három királyok”) indultak útnak ajándékokkal köszönteni a születendő Messiást, és egy fényes csillag vezette el őket Jézushoz.

Hugo van der Goes: A pásztorok imádása Betlehemben (Forrás: wikipedia)

A karácsony december 24-én (idén keddre esik) a Szentestével veszi kezdetét, ekkor történik Magyarországon az ajándékozás. A katolikus egyházban a december 24-éről 25-ére virradó éjszakán kerül sor az éjféli szentmisére. Idén a veszprémi Szent Mihály Székesegyházból közvetíti a Duna Televízió.

Ady Endre Karácsonyi regéje Szabó Gyula előadásában:

December 25-én, Karácsony napján 11 órától református istentiszteletet közvetítenek Debrecenből, amelyet délben a pápa Urbi et Orbi áldása követ, vagyis Róma és a világ megáldása. Természetesen valamennyi történelmi egyház templomában ünnepi istentiszteletek lesznek itthon és a határainkon túl is.

A fiatalok valószínűleg nem is tudják, hogy Magyarországon a szocializmus idején az állami hatalom igyekezett súlytalanná tenni a keresztény ünnepköröket. Így történt ez a karácsonnyal is, különösen az ötvenes években Rákosi (Rosenfeld) Mátyás idején. A hivatalos nyelvezet fenyőünnepnek nevezte át a karácsonyt. A december 6-ai Mikulásból ekkor Télapó lett. A szent elnevezéseket igyekeztek eltüntetni. Így lett például a békéscsabai Szent István térből István király tér jó néhány esztendőre… Természetesen 1990 után ismét Szent István tér lett.

A praloszláv (ortodox) karácsony akkor kezdődik, amikor nálunk lebontják a karácsonyfát, vagyis január 6-án. Például Romániában, Szerbiában, Oroszországban ekkor ünneplik a karácsonyt.

Ez a szentének minden katolikus templomban újévig biztosan fel fog csendülni:

Áldott karácsonyi ünnepeket kívánunk valamennyi olvasónknak és kedves családjuknak: a sokkaljobb.hu „stábja”.

 Békéscsaba, 2019. december 20.

Összeállította: Forgó Irén

Honlapra igazította: Molnárné Kovács Mariann

Emlékeztető: „Tudjuk a karácsony a szeretet ünnepe. Az ajándékozás gesztusának is ez az értelme: önmagunkat, önmagunknak egy „részét” ajándékozzuk, adjuk oda másoknak. De ez a jelképes gesztus akkor valódi, ha nem marad puszta jelkép. Azaz, ha minél teljesebb az odaadásunk, s ha teljes emberségünk, minden jelképességünk, s minél tudatosabban vesz részt benne. Csak így kerülhetjük el a csodálatosan harmonikus ünnep nemegyszer zavaró kísérőit, azt, hogy a három nap pillanatra se váljék terhessé vagy akár unalmassá. mert a szórakozás természete, hogy kiapad, egyedül a szeretet találékonysága kifogyhatatlan.” (Pilinszki János költő)