Friss hírek

Loading

Partnereink

Csabakő
 

Reklám

Tanfolyam indul kéthetenteInfo: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 18266222

2018. szeptember 19.
H K SZ CS P SZ V
12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Ma Vilhelmina napja van.
Holnap Friderika napja lesz.

A bérek között már nem árok, hanem szakadék húzódik!

Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs / MTI

A hatalom emberileg is, jövedelmileg is elszakadt a társadalomtól, vagyis a választóitól, illetve az ELTARTÓITÓL!

1,1 millió minimálbéres munkavállaló van kis hazánkban az egyik szakszervezeti vezető szerint. A miniszterek és az országgyűlési képviselők fizetését jócskán megemelték augusztus 1-jétől. A legjobban Kövér László házelnök járt, akinek jövedelme már 2,5 millió forint. A miniszterek közül Szijjártó Péter lett a nyerő, neki ötmillióra emelkedett a fizetése, és ennyi lett Bártfali-Mager Andrea nemzeti vagyonért felelős tárca nélküli miniszter fizetése is. Így most már az is előfordul, hogy a miniszterek fizetése között akár hárommilliós eltérés is lehet. Az országgyűlési képviselők jövedelmét 200 ezer forinttal emelték, és megemelkedett jócskán a pártok és a frakciók állami támogatása.   

A társadalom nagyokat nyelve hallgatja ezeket az adatokat. A magyar minimálbér nagyon alacsony, a szakma nélkülieké 91 ezer forint nettó körül van (300 ezer fölött van a létszámuk), a többieknek, a szakmával rendelkezőknek 120 ezer forint körüli jövedelem jut.  Az egykulcsos adó sokat ártott nekik, és hát ebből a nettóból nagyrészt 27 százalékos áfával tudnak bevásárolni. A közmunkások valamivel 50 ezer forint feletti jövedelme vajon mire lehet elég?

A létminimumot a KSH már nem mérheti évek óta. Vajon az a bizonyos 91 ezer forint eléri a létminimumot, ami már évekkel ezelőtt 88 ezer forint volt? A forint gyengülésével, sokak szerint a gyengítésével egyidőben meglódult az infláció. Jövőre még rosszabb helyzetbe kerülnek a jövedelemhez alig jutók, mert a béren kívüli juttatásokat a kormány megszünteti, és a munkáltatók a kieső jövedelmet vagy kipótolják munkabérben, vagy nem! Évente 90 ezer forint körüli összeggel csökkenhet ez a csekélynek mondható jövedelem is. A béremelésekkel egyébként az állam nagyon jól jár, mert a járulékokat már adóként szedi be, és abból is szabad felhasználású pénz lesz. A forint gyengülésével az exportálók (például a multik) nagyon jól, az importálók nagyon rosszul járnak. A jegybanki alapkamat 0,9 százalék, amit emelni kellene. A monetáris tanács dolga lenne, de egyelőre nem változtatnak rajta.

Az állami cégek (egyre több van belőlük!) amennyiben veszteségesek is, a vezetőiknek havi ötmillió forint a fizetése, és kaphatnak prémiumokat is. A jegybank vezérkara (közöttük Matolcsyn kívül Polt Péter legfőbb ügyész felesége is) ennyit kap, amellyel kapcsolatban annyit el kell mondani, hogy a jegybank összes kiadása a több mint ezer munkavállaló jövedelmével együtt a magyar adófizetőket terheli, a nyereséget meg kiszervezik hat jegybanki alapítványba, ahol szintén jövedelmet húznak a jegybanki vezérek.

A jegybanki alapítványokba kiszervezett nyereség közpénz, ha sokszor ennek az ellenkezőjét mondják, akkor is! Természetesen közpénz a TAO is, amelyet az államkassza helyett ide utalnak a vállalkozások. Ebből épül például a veszteséges stadionok sokasága, immár nemcsak itthon, hanem Ausztria kivételével valamennyi szomszédos országban. A kasszakulcs Csányi Sándor MLSZ elnök–OTP vezérigazgató kezében van. Mind a jegybanki alapítványok, mind a TAO-kassza haveri kifizetőhelyként is működik.

Az állami cégek vezetői korosodó hölgyek és urak, és mivel nincs se járulékplafon, se nyugdíjplafon, a nyugdíjuk akár négy millió forint felett lehet. A nyugdíjemelések egységesen 3 százalék körül vannak évente, ami bizony a nyugdíjak összege közötti ollót tovább nyitja. Mert nagyon nem mindegy, hogy a 70 ezer forintos, vagy a négymilliós nyugdíj emelkedik 3 százalékkal. Nálunk már megjelentek bizony az egymillió feletti nyugdíjak is.

Nem a 70 ezer körüli nyugdíjak miatt fog bedőlni a nyugdíjkassza, hanem a négymilliósok miatt. Amennyiben nem lesz járulék- és nyugdíjplafon, abból nagyon nagy baj lesz már a közeljövőben, mert vannak hatvan feletti öt-hatmilliós jövedelműek! Mit lehetne tenni? Például a jövedelemből hatszázezer forintig kellene járulékot fizetni, az afölötti rész után nem, és ennyi kerülne be a nyugdíjalapba. Mivel egyre több a korosodó Fideszes potentát, a változtatás bevezetésére nem sok remény van. Hogy mi következik ebből, azt sajnos nemsokára megtudjuk! A saját jövedelmét megemelte jócskán a hatalom, de a devizahiteleseket az út szélén hagyta és hagyja! A csalárd hitelt folyósító valamennyi ország megoldotta a gondjukat, egyedül Magyarország nem!

Békéscsaba, 2018. szeptember 7.

Összeállította: F. I.

Emlékeztető 1.: „A Kommunista Ifjúsági Szövetségből indultak (1988/89), Soros György finanszírozta a Fidesz és a Szabad Demokraták Szövetségének indulását. Orbán Viktor és több Fidesz-alapító társa Soros ösztöndíjas volt. Schmidt Mária, a Terror Háza örökös főigazgatója és temérdek közalapítvány kasszakezelője, NER-lovagnő például három évig volt Soros György támogatottja. Ő nem mellesleg 2007-ben pártot szervezett a Fidesz ellen, de miután nem jött össze a dolog, visszatért és vissza is fogadták a húsosfazék mellé.” (Pálfordulások sora, avagy kifordítom, befordítom, mégis bunda a bunda című cikkből)

Emlékeztető 2.: „Róna Péter közgazdász szerint a jegybanknak 100 milliárd forint haszna lehetett a devizahiteleseken. De nem járhattak rosszul a bankok sem. Róna szerint a magyar gazdaság vergődésének első helyen álló oka a devizahitelezés bevezetése volt, melyért hét embert tesz felelőssé: Járai Zsigmondot, Király Júliát, Simor Andrást, Gyurcsány Ferencet, Bajnai Gordont, Oszkó Pétert és Felcsúti Pétert. A devizahitel folyósítását az első Orbán-kormány által 2001-ben megalkotott kormányrendelet (88/2001. VI. 18.) tette lehetővé. A Fidesz 2002-es bukása után a szocik vitték tökélyre. A jegybankelnök 2002 után Járai Zsigmond maradt, ő tehetett volna a folyósítás ellen, de nem tett. Később a következő Orbán-kormányok valamelyikétől magas állami kitüntetést kapott.” (Részlet a Miért nincs megoldás a devizahitelesek számára? című cikkből)

Emlékeztető 3.: „A határaink mellett minden egyes országban Ausztria kivételével stadionok, vagy egyéb sportlétesítmények épülnek általában 3 milliárd forintért darabja. Szlovákiában már átadásra került a felújított dunaszerdahelyi stadion, és Révkomáromban új stadiont építünk. Ezen felül jelentős támogatásokat adunk a régóta euróval fizető országba is.

A magyar devizahitelesek támogatása helyett mindenhová jut az adónkból, és bizony egyre kevesebb marad az itthoni problémák megoldására!” (Részlet a Házvásárlási támogatás az adónkból a Vajdaságba című cikkből)