Loading

Partnereink

Csabakő
 

Reklám

Tanfolyam indul kéthetenteInfo: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 23857346

2019. október 16.
H K SZ CS P SZ V
123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031
Ma Gál napja van.
Holnap Hedvig napja lesz.

40. Hároméves és ötéves tervek

Hároméves és ötéves tervek 

Az előző történeteket a honlapunk Igaz mesék fiók főcímére rákattintva lehet olvasgatni…

„Magyarországon az első hároméves terv 1949. december 31-i teljesítése után 1950. január 2-án beindult az első ötéves népgazdasági terv, amelynek fő célkitűzése a magyar népgazdaság újjászervezése, az ország szocialista iparosítása, a honvédelem, illetve a mezőgazdaság fejlesztése, az életszínvonal emelése volt.

 

Az első ötéves terv tiszteletére kiadott bélyegsorozat

(Wikipédia)


1951-ben az állampárt, a Magyar Dolgozók Pártja (MDP) II. kongresszusán határozatot hozott a tervelőirányzat jelentős emeléséről, ami súlyos károkat okozott. Az induló beruházások (Sztálinváros, ma Dunaújváros) hatalmas összegekbe kerültek, s ez a feszített tempó a lakossági fogyasztás és az életszínvonal gyors romlását idézte elő. Ráadásul ezekhez a nehézipari beruházásokhoz Magyarországnak nem volt sem energiája, sem nyersanyaga, így még jobban függött a Szovjetuniótól, ahonnan az energiát és az anyagot kapta és ahol az ezekből készült termékeket megvették. De ezzel a lakosság életszínvonala semmit sem emelkedett. Hamarosan újra be kellett vezetni a jegyrendszert, majd még szigorúbb beszolgáltatási rend lépett életbe. Ezen csak 1953 nyarán enyhítettek.” (Forrás: Múlt-kor)

A három- és ötéves terveket, mint a többi tervet is, általában mindig túlteljesítette az ország. A gyárakban sok sztahanovista (élmunkás) dolgozott, akiknek teljesítményét és fotóját kirakták a faliújságra. 
Az ötéves tervnek akkora reklámja volt, hogy még cigarettát is elneveztek róla. Virított a cigis dobozon nagy betűkkel, vörös csillaggal, miegyébbel, hogy Ötéves terv. A bagósok szerint igen gyenge minőségű volt. 

A második világháborút lezáró 1947-es párizsi béke nagyon sok gazemberséget tartalmazott a magyarság terhére, majdnem akkorát, mint korábban Trianon. Az 1940/41-ben az anyaországhoz visszakerült országrészeket újból elvették. Ráadásul még háborús jóvátétel fizetését is előírták. A Szovjetuniónak 25 évig fizettük a jóvátételt… Ment ki az élelem Csapnál… 1956 után talán három év „kedvezményt” kapott Magyarország, és a kötelezettség valamikor a hetvenes évek elején járt le. 

 

Rákosi Mátyás (fotó: wikipédia)


1945-ben szovjet szuronyok árnyékában az első szabad választást nem a kommunisták nyerték, hanem a kisgazdapárt. Ez a két-három éves időszak sem nevezhető demokráciának, hiszen itt volt a szovjet. 1947-ben a kommunisták az úgynevezett kékcédulás választással hatalomra kerültek. Rákosi Mátyás (eredeti neve Róth Mór) ettől kezdve, mint a Magyar Dolgozók Pártjának (MDP – kommunista párt) élet-halál ura lett. Diktatúrájába nagyon sok igaz magyar ember belepusztult. Budapesten, ha valakinek a villáját kinézték maguknak az emberei, arról előbb-utóbb kiderült valami, internálták a benne lakókat, és beköltözött valamelyik párthű elvtárs a készbe. 

Nem sokkal a hatalomra jutása után Rákosi bejelentette, hogy Magyarország a vas és acél országa… Mintha az eredetileg mezőgazdaságáról és könnyűiparáról híres magyar földet át akarta volna fordítani egy hatalmas fegyvergyárrá. Elkezdődött az eszement iparosítás, amibe majdnem belepusztult az ország. Bevezették a békekölcsönt, aki nem jegyzett (mert nem volt miből), az egyből a nép ellensége lett, és mehetett az átnevelő táborba. Mint napjainkban Észak-Koreába. A szegénység is jóformán akkora volt. Az emberek azt hitték, hogy a békekölcsön soha nem lesz visszafizetve. Aztán sok évvel később mégis visszafizették legalább is egy részét. Nagyapám mérgébe még akkor betüzelte, így ő nem kapott visszatérítést. A Rákosi-éra alatti elnyomás vezetett el az 1956-os forradalomhoz.

Az ötéves tervek rendkívül jól kimunkált tervek voltak. Minden megyére vonatkozóan készítették el a megyei pártbizottságok, a megyei tanácsok bevonásával. Érdekes lenne megnézni egy-egy ilyen tervet, már csak azért is, hogy ugyan mi valósult meg belőlük. Az ötéves terveket a megyei levéltárakba le kellett adni. Elképzelhető, hogy megvannak. 
Hofi Géza egyszer kabarétréfát írt arról, hogy megtervezték azt is, hány malacot kell fialnia egy-egy kocának. Időnként akkora túlzásba estek, hogy 12 malacot írtak elő, a kocával nem egyeztettek, és bizony sok koca nyolcat fialt. Ez a blődség akkor jutott eszembe, amikor meghallottam, hogy az idejükkel mit kezdeni nem tudó jól fizetett uniós bürokraták előírták az uborkának, hogy kell neki meggörbülni. Az uborkával nem egyeztettek, ezért az uborka csak a régi módon görbült. Ez az ostoba előírás vagy tíz évig életben volt. Amilyen szolgalelkű az unió irányában a magyar hatalom, lehet, hogy nálunk a parasztnak az uborka mellé kellett volna feküdni, és igazgatni a görbületet… Most a tojótyúk ketrec méretével szórakoznak a dilettánsok, ami miatt lehet, hogy nemsokára 50 forint lesz egy tojás. Vagy import záptojás lesz csak. 

Békés megye székhelye 1950-ig Gyula volt, majd átkerült a megyeszékhely Békéscsabára. Sok megyei intézmény viszont azóta is Gyulán van (megyei kórház, megyei levéltár, megyei cégbíróság, megyei bíróság, megyei munkaügyi bíróság, megyei ügyészség, stb.)
Valamikor a nyolcvanas évek közepén Békés megye hatodik ötéves terve előírta, hogy mindazokat az intézményeket, amelyeknek a nevében benne van, hogy megyei, át kell költöztetni Gyuláról Békéscsabára. Nagy építkezés lett volna, már a kiszemelt városrészt le is szanálták, a Jókai utca–Andrássy út sarkán lévő családi házakat lebontották, a szőnyegszövőt kitelepítették a Kétegyházi útra.  

 

A Csaba Center főbejárata (fotó: wikipédia) 


Aztán elkezdődtek a hetedik ötéves előkészületi munkálatai, és a rendszerváltozásnak nevezett történet. A szanált terület vagy 15 évig üresen tátongott, majd odaépült a Csaba Center. A városközpont ezzel áttevődött a Csaba Center és a piac környékére, a két „létesítmény” közel van egymáshoz, és nagy a mozgás. A városközpont ehhez képest kihalt lett.
Békéscsaba megyei jogú város pályázatot nyert, és sor kerül a belváros felújítására, átépítésére. Hogy sikerül-e majd ezt követően visszahelyezni a városközpontot a régi helyére (Szent István tér), azt az emberek fogják eldönteni. 

A nyolcvanas évek végén még arról lehetett hallani, hogy megkezdődtek a hetedik ötéves terv előkészületi munkálatai, de szerencsére elkészítésére már nem maradt idő. Sok Békés megyei intézmény ma is Gyulán van. 
1990-től éves költségvetések készülnek. Jelenleg a válság idején még egy évre sem lehet előre látni, nemhogy ötre. 


Békéscsaba, 2012. január 25.

Irénke