Loading

Partnereink

Csabakő
 

Reklám

Tanfolyam indul kéthetenteInfo: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 23960154

2019. október 23.
H K SZ CS P SZ V
123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031
Ma Gyöngyi napja van.
Holnap Salamon napja lesz.

39. Titkos ügykezelés és egy régi tanfolyam

Titkos ügykezelés és egy régi tanfolyam

Az előző történeteket a honlapunk Igaz mesék fiók főcímére rákattintva lehet olvasgatni…


Napjainkban mi is a helyzet a titkos ügykezeléssel? A keresőbe beírva a következő írást találtam: „A Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III.26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 7.§ (1) bekezdése szerint a titkos ügykezelő foglalkoztatásának egyik feltétele a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény és az R. ismeretéből, gyakorlati alkalmazásából tett sikeres vizsga (a továbbiakban: TÜK-vizsga). A TÜK-vizsgára történő felkészítés és a TÜK-vizsgáztatás nemcsak a köztisztviselői, közalkalmazotti és hivatásos szolgálati jogviszonyban álló, hanem a minősített adatot kezelő gazdálkodó szervezeteknél alkalmazott titkos ügykezelőket is érinti.

Az R. alapján a minősített adatot kezelő szervek vezetői felelősek azért, hogy a titkos ügykezelői munkakörben foglalkoztatott személyek a kinevezésük előtt elméleti és gyakorlati képzésben részesüljenek, illetőleg TÜK-vizsgát tegyenek.”

Hogy is működött ez az átkosban?

Nemrégiben olvastam arról, hogy a balatonlellei Honvéd üdülőt is elsinkófálták. Részünkre valamikor a hetvenes évek elején a titkos ügykezelői tanfolyamot ebben az üdülőben tartották… 


A balatonlellei Honvéd üdülő (fotó: wikipédia) 


A hadiüzemeknél különösen nagy jelentőséget tulajdonítottak a titkos ügykezelésnek. Nagyon sok hadiüzem volt akkoriban, amiről sokszor az ott dolgozók sem tudták, hogy ők hadiüzemben dolgoznak. Felügyeleti szerv a Kohó- és Gépipari Minisztérium volt, ahonnan megjött a levél, hogy a titkos ügykezeléssel megbízott dolgozókat ötnapos tanfolyam elvégzésére kötelezik. 

Minden résztvevőnek be kellett szerezni egy százlapos kockásfüzetet, lapjait be kellett sorszámozni, és „biztonsági spárgával” át kellett kötni, körcímkével a spárgát rögzíteni, és az igazgatónak aláírásával kellett hitelesítenie. Már a kezdés nagyon nem jól indult.

Megérkezve a Honvéd üdülőbe, elszedték a füzeteket, és átnézték, mindenkié megfelelően van-e titkosítva? Ezt követte egy bő félnapos eligazítás arról, hogy mennyire kell vigyázni, mert az imperialisták mennyire toppon vannak az országban. Elmondták, hogy nem lehet kimennünk az üdülőből csak úgy, ha valaki illetékes elkísér bennünket. A szórakozóhelyen nem beszélhetünk arról, hogy mi hol vagyunk, és miért. Nem is igazán volt kedvünk kimenni csak egyszer. 

Reggel nyolc órától délután ötig tartottak az előadások. Reggel kiosztották a füzeteinket, egész nap jegyzetelni kellett, majd este összeszedték, és páncélszekrénybe zárták őket.

Amikor hazaindultunk, akkor kemény nagy borítékba helyezték, és biztonsági pecséttel látták el. A borítékot át kellett adni az igazgatónak, aki csak a tanfolyamról hazaérkező jelenlétében bonthatta fel azt. Az igazgató miután átnézte a füzet tartalmát, visszazárta és a páncélszekrényben helyezte el. 

Érdekes olvasmány lenne az, ami ebben a füzetben le van írva. Természetesen titoktartásra lettünk kötelezve. 

Az úgynevezett rendszerváltozás idején a hadiüzemek mentek tönkre legelőször. A legjelentősebb hadiüzemek a Rába, Diósgyőr, a Lenin Kohászati Művek, az Ikarus, a Csepel Autó, a Ganz-Mávag, a Videoton, Ózd, Sirok, a Bakonyi Vas- és Fémművek, a Forgácsolószerszám gyárak. Volt nagyon sok beszállító például a gépjavító állomások közül.  

A környezetét tavaly vörös iszappal elárasztó Mal Zrt. elődje is hadiüzem volt… 

Amint ezeket privatizálták, vagy csak úgy megszűntek, hatalmas kára keletkezett a magyar adófizetőknek. Rengeteg lett a munkanélküli, és ezekből a privatizált (néhány garasért megszerzett) üzemekből sok tönkrement. A kár az egész privatizáció során valahogy mindig az állam (vagyis az adófizetők!) nyakán maradt, a hasznot mindig a hétpróbások fölözték le. 

Az adásvételi szerződéseket általában nem tartották be, és még az sem biztos, hogy a csekély vételárat egyáltalán kifizették… 

A titkosítás ma is nagyon nagy divat. Harminc év csönd címmel találtam rá például a keresőben Farkas Flórián (volt MSZP-s, 1998 óta Fideszes roma vezér) ügyére. „Az ügyészség több, a Lungo Drom által létrehozott alapítvány ügyében folytatott és folytat most is vizsgálatot. (Mancs, 1996. március 7.) Ezek közül az Oktatási és Továbbképzési Központ Alapítvány és a Hosszú Út Alapítvány ügye jutott el a vádemelésig. Azonban a február 25-re kitűzött első tárgyalás (majd az egész büntetőper) elmaradt: kiderült, hogy Farkas Flórián eljárási kegyelemért folyamodott, amit meg is kapott akkor, amikor február 26-án az igazságügyi miniszter ellenjegyezte a köztársasági elnök (Göncz Árpád) döntését.” A titkosítás 2028-ig szól. Farkas Flóriánnal, mint megbízható roma vezetővel Orbán Viktor miniszterelnök együttműködési megállapodást kötött. A magyar társadalommal még nem kötött ilyet… 

A másik híres titkosított ügy az olajakták ügye. Nem várnak sokat az olajakták feloldásától – Látható az, amit látni engednek címmel találtam a keresőben egy indexes 2007-es írást, mely szerint „Az aktákhoz a mindenkori kormány fér hozzá, és nincs olyan politikai párt a parlamentben, amelyet ne hoztak volna valahogy hírbe az olajozással. A parlamenti vizsgálóbizottság 2000 decemberében félbehagyta a munkát (mert az akkori kormány félbe hagyatta vele! A vizsgáló bizottság vezetője a közelmúltban elhunyt Pallag László volt), és ma már nem is lehet érdemben lezárni az ügyet, mert az ehhez szükséges papírokat annak idején nem kérték be.” Ezt az ügyet annak idején úgy tudom, hogy 85 évre titkosították. Nyolcvanöt év múlva ez az ügy is érdektelen lesz… Az ezzel okozott kár is a társadalom nyakába szakadt.  

A titkosításokat a mindenkori titokgazda oldhatja fel, vagy csökkentheti a titkosítás éveit, ha van rá akarat. 

Amint a hatalmat, vagy környezetét érintő sikamlósabb ügyek aktái kerülnek elő, bizony sok esetben hosszú évekre titkosítják a vonatkozó iratokat. Azt, hogy jelenleg ki a fő titokgazda ma Magyarországon, nem tudom. Talán a legfőbb ügyész lehet… 


Békéscsaba, 2011. december 28.

Irénke