Loading

Partnereink

Csabakő
 

Reklám

Tanfolyam indul kéthetenteInfo: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 23960003

2019. október 23.
H K SZ CS P SZ V
123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031
Ma Gyöngyi napja van.
Holnap Salamon napja lesz.

38. Melyiket a kettő közül?

Melyiket a kettő közül? 


Az előző történeteket a honlapunk Igaz mesék fiók főcímére rákattintva lehet olvasgatni…

Nagyon régen foglalkoztat két csabai kötődésű embernek az élete. Ma már történelmi szereplők mind a ketten… Először az átkosban kérdeztem rá szeretett főnökömre, szerencsére négyszemközt, hogy szerinte melyik volt a pozitív „hős” a kettő közül? Rendre éppen nem utasított, de megkért, hogy ne hozzam őt kellemetlen helyzetbe. 

Ki is ez a két történelmi személyiség? 

Áchim L. András és Bajcsy-Zsilinszky Endre.

Csabai lakosként nem ajánlatos szóba hozni ezt a dolgot, de egyszer ezen is túl kell esni. 

Állítólag demokrácia van (soha nem volt sehol a világon, csak olyan jól hangzik ez a régi görög szó, az emberek szeretik, és az aktuális hatalom szép szóvirágokkal is megtűzdeli. Demokráciát biztosítani – azt már nem!), és szólásszabadság (ugyanaz a kategória, mint az előző!), tehát akkor ideje kipróbálni, hogy mi az IGAZSÁG? 

A keresőbe beírva a nevüket, bőséges a kínálat. Onnan is szemezgetve, és saját kútfőből is merítve próbálom összefoglalni élettörténetüket. Nem fontossági sorrendben, hanem ABC-ben. 

Áchim L. András (Békéscsaba, 1871. március 15. – Békéscsaba, 1911. május 15.): 

 


Fotó: wikipédia 


(Áchim Liker András) Parasztpolitikus, képviselő, szerkesztő, a nagybirtok elleni harc jelentős vezetője. 1905-ben a Mezőfi Vilmos által vezetett Magyarországi Ujjászervezett Szociáldemokrata Párt programjával képviselővé választották Békéscsabán. 1906. március 17-én megalakította a Magyarországi Független Szocialista Pártot (később: Magyarországi Parasztpárt) és hetilapját, a Paraszt Újságot. 1906. májusban ennek programjával újból képviselővé választották, de mandátumát a Kúria megsemmisítette. Ugyanakkor lázítás és osztály elleni izgatás címen bűnvádi eljárást indítottak ellene, amely 1908-ban felmentésével végződött. 

Létrehozta a Kisgazdák, Földmunkások és Kubikosok Szakegyletét, amelyen 1908. június 8-án Békéscsabán tartott kongresszusán kb. 400 szervezet képviseltette magát. Baráti kapcsolatba került Ady Endrével. 1910-ben újból képviselő lett; parlamenti beszédeiben és cikkeiben polgári demokratikus reformokat, földreformot követelt. Lobbanékony és meglehetősen összeférhetetlen természete is hozzájárult egyéni tragédiájához. A Zsilinszky testvérekkel támadt vitája során Zsilinszky Gábor lelőtte. 

Egy másik információ, ugyancsak a keresőből: Lobbanékony és meglehetősen összeférhetetlen természete is hozzájárult egyéni tragédiájához. 1911 májusának első hetében politikai ellenfelei sajtóhadjáratot indítottak ellene a fővárosi Friss Újság című lapban. „A parasztkirály birodalmában” címen cikksorozatot közöltek, politikai ellenfelei, többek között dr. Zsilinszky Endre, aki zsarnokoskodással, ellenségeskedés szításával vádolta meg. Végül Áchim is felvette a kesztyűt és saját lapjában cikksorozatot indított „Békésmegyei fotográfiák” címmel. Zsilinszky két fia, a 26 éves ifj. Zsilinszky Endre ügyvéd és a 24 éves Zsilinszky Gábor két nappal később behatoltak Áchim lakásába, s a parasztvezért a verekedéssé fajult szóváltás közben két pisztolygolyóval halálosan megsebesítették. Később a Zsilinszky testvéreket (önvédelem címén) az esküdtek felmentették a gyilkosság vádja alól. Családi sírboltja Békéscsabán, a Berényi úti temetőben található. 

Nevét Csabán általános iskola, utca és lakótelep őrzi. Szobra van a szobor sétányon és a róla elnevezett lakótelepen.  

Bajcsy-Zsilinszky Endre (Szarvas, 1886. június 6. – Sopronkőhida, 1944. december 24.) 


Fotó: wikipédia


(Eredetileg Zsilinszky, a Bajcsy vezetéknevet édesanyja iránti szeretetből és tiszteletből vette fel) Politikus, publicista. A jogász végzettségű Zsilinszky testvérével együtt 1911-ben családi és politikai okokból összetűzésbe került Áchim L. András parasztpolitikussal, akit lelőttek. Az első világháborúban katonatiszt volt, súlyosan megsebesült. Szélsőjobboldali politikai irányzatok híve volt, ilyen jellegű publicisztikai tevékenységet is folytatott. A húszas évek végétől fokozatosan a demokratikus ellenzék felé fordult, nézeteit több lap hasábjain is kifejtette. Kezdettől fogva ellenzi Magyarország háborús részvételét, a faji és politikai megkülönböztetést. A német megszálláskor tűzharcba keveredett a Gestapo ügynökeivel. Lakatos Géza kormánya kikérte a németektől, és szabadlábra helyeztette, de a nyilas hatalomátvétel után illegalitásba kényszerült. Aktívan részt vett a földalatti mozgalomban, de árulás következtében fogságba vetették;1944. március 19-én budai lakásán a Gestapo emberei keresték fel, hogy letartóztassák. Fegyverrel szállt szembe a rátörő németekkel, akik rövid tűzharcban megsebesítették, majd letartóztatták és elhurcolták. 1944 december 24-én(!) Sopronkőhidán kivégezték.1945. május 27-én ünnepélyes gyászpompával temette el a felszabadult demokratikus Magyarország, majd végakaratának megfelelően hamvait Tarpán helyezték el. 


Bajcsy-Zsilinszky Endre temetése – gyászszertartás a Parlament előtt

(fotó: múlt-kor)


A Zsilinszky név először 1720-ban a békéscsabai evangélikus anyakönyvben szerepel. Bajcsy-Zsilinszky dédapja id. Zsilinszky Mihály jómódú parasztember volt, akit bíróvá választottak Békéscsabán. Id. Zsilinszky Mihály elsőszülött fia, Mihály 1838-ban Békéscsabán, idősebb fia dr. Zsilinszky Endre 1852-ben, szintén Békéscsabán született. Id. dr. Zsilinszky Endre 1883-ban feleségül vette Békéscsabán Vilim János ügyvéd mostohalányát, Bajcsy Máriát, aki a családdal rokonságban állt. A házasságból négy gyermek született: Endre, Gábor, Margit és Erzsébet. Az 1886. június 6-án született fiúgyermeket Endre Kálmán névre keresztelték.

Egyéves volt, amikor a család Szarvasról Békéscsabára költözött. A békéscsabai Evangélikus Gimnáziumban tanult, ahol tehetségével kiemelkedett társai közül. Az érettségit követően egyetemi tanulmányait – 1904 őszétől – Kolozsvárott, a Ferenc József Tudományegyetem jogi karán folytatta. 

A szülői házból Széchenyi- és Deák-kultusz, sőt Tisza Kálmán és Tisza István eleven tiszteletével, szellemi tarisznyájával indultam Kolozsvárra, az egyetemre. Tisza Kálmánt személyesen ismertem, édesapám birtokszomszédja volt… – írja egy helyütt.  

 „A Nemzeti Radikális Párt beolvadt a Független Kisgazdapártba és attól kezdve régi politikai bajtársának, Eckhardt Tibornak az oldalán harcolt és élénken részt vett a független kisgazda párt mozgalmaiban. Külpolitikai kérdéseken kívül ekkoriban főleg a földreform kérdésével foglalkozott és eredeti elgondolásait könyv alakjában is kiadta (Egyetlen út: a magyar paraszt). A Független Kisgazdapárt színeiben az 1939-es általános választásokon a megnagyobbodott tarpai kerületen kívül Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegye lajstromos választókerületében is fellépett, és mint listavezető győzött, így újfent országgyűlési képviselő lett.”

A második világháború kitörése után a Független Magyarország című hétfői politikai hetilap főszerkesztője volt. Elmélete szerint a németek visszaszorítása érdekében a Duna-menti kis népeknek össze kellene fogniuk. Irodalmilag is működött és több könyve aratott méltán kiérdemelt sikert.

 

Saját kútfő:

Áchim L. Andrásról: 


Miután a főnökömtől nem sikerült semmi érdemlegeset megtudnom, nem adtam fel a „kutakodást”. Egy kedves idős házaspár élt a Jókai utcában, talán a 42. vagy a 44. szám alatt, akikhez „üzleti szálak” is fűztek. A Jókai utcában volt korábban a piac, és az eladatlan árunkat hozzájuk raktuk be. Ürügyet nem kellet találni ahhoz, hogy meglátogassam őket, mert az idős házaspár mindig nagy szeretettel fogadott egy kis csevegésre. Imre bácsi minden fűszálat ismert Csabán. Rövid „bemelegítés” után szóba hoztam neki a két csabai történelmi személyiséget, és azt, hogy jártam a főnökömmel. Imre bácsi nagyon ideges lett, amikor Áchim nevét kiejtettem, majd azt mondta, hogy ne emlegessem őelőtte ezt a nevet! Nagyon nem szereti azokat az embereket, akik bort isznak és vizet prédikálnak. Igyekeztem mégis ráhangolni, hogy mondjon már legalább valamit róla. 

Nem fogok nagy köröket leírni, a lényegét igyekszem megfogni. Áchim L. Andrást azért nem szerette, mert a szegény parasztok védelmezőjének szerepében tetszelgett, holott bőven volt neki földje. Talán 60 kataszteri. Áchim többször elmondta többek előtt, hogy őt, mint nagy embert, mindenkor megilleti az első éjszaka joga. Imre bácsi azt mondta, hogy a Zsilinszky lányokkal kapcsolatban is mondott ilyeneket, amivel a család férfi tagjait jócskán felbosszantotta. Hogy azon a végzetes napon, amikor a halálos lövés eldördült, mekkora szerepet játszhatott ez a kijelentés, és mekkorát a hatalmas politikai nézetkülönbség, azt már soha nem fogjuk megtudni. A lövés helyszínén ma a Kner Nyomda áll, falán egy emléktábla emlékezteti az arra járót az 1911-ben történt esetre. 

Imre bácsi elmondta, hogy Csabán ma az Áchim L. András nevét viselő utca Berényi út felőli sarkán lévő, ma már nem üzemelő Szarvas bisztróban (kocsmában) szedte össze Áchim a napszámosokat. Nagyon sok volt a munkára éhes napszámos jelölt, akárcsak mostanában. Reggel összetoborozta az embereket, fizetett nekik egy-egy féldecit, majd kivitte őket a határba dolgozni. Enni nem kaptak, egész nap a jó melegben jót kapáltak, majd este megint meghívta őket a kocsmába inni, de enni és napszámot fizetni, az nem igazán volt divat nála. 

Imre bácsi az alábbi eset miatt nem szívlelhette: egy nagyon sovány, ötgyermekes családapát is kivitt a határba a többiekkel, reggel féldeci, egész nap munka, este megint féldeci. A sovány ember a féldeci után (gyaníthatóan nem az ital, hanem az éhség hatására) a kocsmában összeesett. Áchim odahívta a gyászkocsit koporsóval, és belefektették szellőző nyílás hagyásával a részeg embert. A gyászkocsi elballagott a család szerény hajlékához. Amikor a felesége meglátta a gyászkocsit, és közölték vele, hogy koporsóban ugyan, de meghozták a férjét, a földre lerakott koporsóra vetette magát. Verte a koporsót jajveszékelve teljes erejével, és jajgatott, hogy mi lesz most vele meg az öt gyerekkel? A nagy jajveszékelésre felemelkedett a koporsó teteje, és a lassan kijózanodó ember kikászálódott a koporsóból. Ezzel egy időben a szerencsétlen asszony elájult, de szerencsére nem halt meg… Imre bácsi szerint ez volt az Áchim-féle humor. 

Az egyik csabai lakótelepet Mokry lakótelepnek hívták, majd valamikor talán a hatvanas évek végén, hetvenes évek elején átnevezték Áchim L. András lakótelepre. Sokan még ma is azt mondják, hogy a Mokryn laknak, vagy azt, hogy mennek a Mokryra. Ez annál is inkább így van, mert a lakótelepre a Mokry utcán át vezet az út. Csabán egyébként divat egy személyről sok közterületet elnevezni. (Áchim lakótelep, Áchim utca, Haán Lajos utca, Haán Lajos tér, Kazinczy utca, Kazinczy lakótelep). A baj abból van, amikor a borítékra például csak annyit ír a feladó, hogy Kazinczy – és nem írja oda, hogy utca, vagy lakótelep! Postások a megmondhatói milyen lehetetlen helyzetek adódnak emiatt.  

Valamikor a hetvenes évek közepétől magam is laktam sokáig a Mokryn, illetve hát akkor már Áchim L. András lakótelepen. Talán a hetvenes évek végén, nyolcvanas évek elején történhetett, hogy Áchim L. András szobrot kapott a lakótelep. 


Áchim L. András szobra a lakótelep végén/elején, a Mokry utcában.


A szoboravató fenséges volt. Néhány nap múlva a szobor úgy járt, mint Demszky Gábor március 15-én: jól megdobálták tojással. Hogy záppal, vagy friss tojással, azt nem tudom, de azt igen, hogy mivel nem volt esernyője, elég ziláltan nézett ki. Az elkövető (vagy elkövetők) valószínűleg valamelyik felmenőjüktől hallhattak igaz történeteket Áchimról. 

A Városi Tanács (lehet, hogy pont a jelenlegi polgármester édesapja, az akkori tanácselnök-helyettes) nagy erőket vonultatott ki a szobor megtisztítására. Ez a művelet nem igazán sikerült, mert a szobor foltos maradt, de hát az időjárás kegyes, régen begyógyíthatta a „sebeket”. Aztán egy ideig pártunk és kormányunk árgus szemekkel vigyázta. Azoknak a szeme elé kerülni pedig nem volt tanácsos. 


Bajcsy-Zsilinszky Endréről: 

Róla Imre bácsi nem mondott semmi érdemlegeset. 

Azt hittük 1989/90-ben, hogy rendszert váltottunk, hiszen olyan szépen és olyan sokszor  mondták… Ha sokszor mondom, sánta vagy, elkezdesz sántítani! Hát elhittük – ezt is! 

A romániai forradalom idején tartós élelmiszert gyűjtött az akkoriban szárnyát bontogató csabai kisgazdapárt is. Vittem hozzájuk adományt, majd néhány hónap múlva magam is párttag lettem. Az 1990-es „első szabad választás” kampányába keményen belevetettük magunkat, és koalíciós parlamenti erő lettünk, de ez egy másik történet… 

Mivel érdekelt a kisgazdapárt története, és a pártban nagy kultusza volt Bajcsy-Zsilinszky Endrének, utána olvastam, hogy ki is volt ő. A kisgazdapárt „Pártunk harca a demokráciáért” című, általam nagy becsben tartott 1947-es kiadású könyvből informálódtam. Három idézetet tartok fontosnak tőle ebben a történetben kiemelni: 

„A magyar nemzet az új Európát csak az önálló gondolkodású és önálló cselekedetű szabad népek szabad társulásaként tudja elképzelni.”

 „Az a nép, amely önmagát védi, számíthat a többi nép megbecsülésére is. A szabadságharc szellemének kell a mostani időkben felélednie. A kossuthi szabadság szellemének kell áthatnia az egész nemzetet, hogy öntudatosan és bátran ragaszkodva az önvédelemhez nézzen szembe a jövendővel, bármit tartogasson is az számára.”

„Legyen a jövőben gerincesebb a magyar!"

1944. december 24-ei kivégzése előtt a lelkésze felkereste a sopronkőhidai börtönben, és megkérdezte tőle, mit üzen a magyar nemzetnek? A lelkésztől származik az utolsó üzenet: Legyen a jövőben gerincesebb a magyar! Hogy gerincesebb lett-e, ki-ki döntse el maga.

A kommunisták igyekeztek Bajcsy-Zsilinszky Endrét kommunistának beállítani, holott nem volt az. József Attilát is nagyon szerették volna annak láttatni, időnként rá is szálltak, és szállnak mostanában is, de igazán az se jött be nekik. Nekik Károlyi Mihály és Ságvári Endre való. Szeretik is mind a két hazaárulót! Károlyi Mihály parlament közeli szobrához úgy ragaszkodnak, mint az Internacionáléhoz, és a privatizáció során „megszerzett” vagyonhoz. 

Bajcsy-Zsilinszky Endrének szobra van Budapesten, Szarvason, Tarpán, és valószínűleg még több településen az országban, de Békéscsabán nincs. Van ugyan egy Zsilinszky utca, de az valószínűleg az édesapjáról van elnevezve. Csabán nincs Bajcsy-Zsilinszky kultusz…

Aki nem ismeri a múltját, megérdemli, hogy újra átélje. Remélem, valamennyit hozzátettem a múlt egy szeletének megismeréséhez, és esetleg néhány csabai honfitársam jobban megismeri a városához köthető két történelmi személyiség sorsát. Szerencsére nem kell a két személyiség közül választani. 

Az viszont nem árt, ha a jelenlegi alig több mint semminél valamivel többet tudunk róluk. 



Békéscsaba, 2011. december 17.

Irénke