Loading

Partnereink

Csabakő
 

Reklám

Tanfolyam indul kéthetenteInfo: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 23856936

2019. október 16.
H K SZ CS P SZ V
123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031
Ma Gál napja van.
Holnap Hedvig napja lesz.

36. Munkásőr hadgyakorlat

Munkásőr hadgyakorlat 

Az előző történeteket a honlapunk Igaz mesék fiók főcímére rákattintva lehet olvasgatni…


Ez a történet visszarepíti az olvasót a hetvenes évekbe.  

A fiatalok valószínűleg nem igazán tudják, hogy mi is volt az a bizonyos munkásőrség, ha esetleg az elnevezés magát hallották is.

A Munkásőrséget az 1956-os forradalom és szabadságharc (akkoriban persze ellenforradalomnak mondták az elvtársak) leverése után hozták létre 1957-ben az akkori kormányzó egy párt a hatalmának megszilárdítására, a „munkáshatalom védelmére”. 

Ez a jórészt önkéntesekből álló szervezet főként karhatalmi és rendvédelmi feladatokat végzett és őrizte az akkori (egy)párt objektumait. 

1989-ben szűnt meg, jogutód nélkül. Tagjait leszerelték, hivatásos állományát, mely az összlétszám kb. 5 százaléka volt, szélnek eresztették. Fegyverzetével a későbbiekben a Horvát Gárda, illetve a szerb Krajina harcosainál találkozhattunk. Az általuk használt gránátlövő géppisztollyal Arafat palesztinjai ijesztgették az izraeli páncélosokat. Egyszer valaki szóba hozta, hogy milyen nagylelkűek voltak a magyarok, amikor a szerbekkel vívott polgárháború (kilencvenes évek legeleje) idején a horvátoknak átadták a munkásőrség fegyvereit. Erre visszaírtak a horvátok, hogy igen, átadták 900 millió dollárért! Ez a pénz azonban, ahogy az kis hazánkban történni szokott, eltűnt! Nem keresi azóta se senki… A főállású munkásőröket leszázalékolták, ma már kiemelt öregségi nyugdíjasok (360 ezer körül), vagy az örök vadászmezőkön ijesztgetik az ördögöt! 


    


Volt egy nagyon szívhez szóló daluk, amelynek meghallgatásától, illetve teljes szövegétől   megkíméllek benneteket. A refrénje a következőképpen hangzott:


„Munkásőrnek egy baja így van-e? 

Miért nincs három élete, élete? 

Egyiket a Pártnak adja, másikat a párja kapja, 

a harmadikkal egy a fegyvere.”


Magyarországon rengeteg hadiüzem volt, melyek a szovjet hadiipar beszállítói voltak. Csabán három hadiüzem volt: a Forgácsoló a Kisréten (ahol titkárnőként dolgoztam), a HAFE (Hajtóművek és Festőberendezések Gyára, és a BHG. A Forgácsolót az  állandó imperialista veszély miatt kitelepítették a Vandháti útról a Kisrétre, a HAFE kikerült a Kazinczy utcáról (ma a gépészeti szakközép van a helyén) a Berényi útra. Érdekes módon a BHG megmaradt a vasútállomás közelében a Temető soron. A hadiüzemek dolgozói általában nem is tudták, hogy ők hadiüzemben dolgoznak! 

Egy híres egykori hadiüzemet (Rába) most készül visszavásárolni a magyar állam.

A hadiüzemek voltak az elsők, amelyek az úgynevezett rendszerváltás idején tönkrementek. Az Ikarusz, a Videoton, a Ganz-Mávag, a Csepel Autó, Ózd városa szinte teljes egészében, a Bakony Vas- és Fémművek, a Mátra Vas- és Fémművek jócskán beszállítói voltak a hadiiparnak, de beszállított sok Gépjavító Állomás is. 

A leglehetetlenebb helyzetbe talán Ózd került, napjainkra már szinte ellehetetlenült a város. 

Ezekben az üzemekben kötelező volt a munkásőrség, a többi üzemben esetleg lehetett önkéntes (nyalási alapú) is. 

Félévenként mentek gyakorlatozni a munkásőrök, a csabaiak általában a szabadkígyósi ősgyepre, ami ma természetvédelmi terület. A gyakorlat előtt mindig meg volt adva a jelszó, amivel a nap bármely időszakában riaszthatták az „állományt”. A telefonba csak magát a jelszót mondták be, semmi többet! A jelszó elhangzása után azonnal be kellett egyenruhában rukkolni az előzőleg megjelölt helyszínre.  

A mi történetünk munkásőre is megkapta az eligazítást, és közölték vele a jelszót: KITÖRT A VIHAR! Elkövetett egy szarvas hibát: elfelejtette megmondani oldalbordájának, hogy az a bizonyos hívás éjszaka is érkezhet! 

Éjszaka megcsörrent a lakásban a telefon, a munkásőrünk és a gyerekek is aludtak. A feleség gyorsan felkapta a telefont, nehogy felébredjenek. Az ügyeletes beleharsogta, hogy KITÖRT A VIHAR! Erre a feleség nem éppen intelligens hangon kioktatta, hogy hová menjen, amikor a Hold oly csodálatosan besüt az ablakon. Az ékes szólamok keveredtek a ló bizonyos szerszámával és a Jóistenével is… 

Az okítás végére felébredt a munkásőr, és kérdezte, hogy mi történt?

Az asszony még mindig paprikásan dühöngve mondta, hogy valami barom telefonbetyár szórakozott, és elmesélte a részleteket. Ámulva nézte a tájékoztató közben az ágyból rakéta sebességgel kiugró és a munkásőr „egyenruhát” felkapkodó párját… Akit aztán a helyszínre beérkezve jócskán leteremtettek. Szerencséjére közel lakott a helyszíntől. A dorgáláson kívül nem lett súlyosabb következménye az esetnek, mert munkásőrünk vezető beosztásban ténykedett… Így tanulta meg aztán hosszú évekre, hogy a jelszó igaz, hogy titkos, de ha nem osztja meg legalább a feleségével, abból baj is lehet. 

Ilyenekkel, és még ennél is nagyobb „csacskaságokkal” szórakoztatták a nagyérdeműt az átkosban. 

Ez az eset akkoriban jutott eszembe, amikor a napokban meghallottam, hogy országos riasztás lépett életbe Édes Hazánkban… 


Békéscsaba, 2011. december 1.

Irénke