Loading

Partnereink

Csabakő
 

Reklám

Tanfolyam indul kéthetenteInfo: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 19065794

2018. november 21.
H K SZ CS P SZ V
1234
567891011
12131415161718
19202122232425
2627282930
Ma Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz.

1956. október 23-án kitört a forradalom

1956. október 23-án tört ki az 1956-os forradalom, Magyarország népének a sztálinista terror elleni forradalma és a szovjet megszállás ellen folytatott szabadságharca. A forradalom a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. Büszkén mondhatják az utódok is, hogy az első sebet a Szovjetunió nagy testén eleink ütötték!

Budapest, 1956. október 23. Rendezetten vonuló fiatalok a Madách térnél.

MTI fotó: Horling Róbert

Előzmények:

Magyarországra 1945 áprilisában rázuhant a vasfüggöny. 1945. november 4-én tartották a második világháború utáni Magyarországon az első demokratikus nemzetgyűlési választást, melyet a Független Kisgazdapárt 57 százalékos fölénnyel megnyert. Ezt azonban a kommunisták nem tűrhették, és a szovjet szuronyok árnyékában megtörtént az 1947-es úgynevezett kékcédulás választási csalás. Megkezdődtek a megtorlások, a beszolgáltatás, a hatalmi téboly tombolása, a börtönök megteltek becsületes magyar emberekkel, és zajlottak a kitelepítések. Az elviselhetetlen terror, az ellehetetlenített élet, a kitelepítések, a bebörtönzések miatt az elégedetlenség a csillagos égig ért, és kicsordult az a bizonyos utolsó csepp a pohárból.Előzmények: 

1956. október 22-én a budapesti Műszaki Egyetem diákjai is csatlakoztak a szegediek kezdeményezéséhez, és összeállították a Mit kíván a magyar nemzet? címet viselő kiáltványukat. Erről bővebben ITT !   

A forradalom a budapesti diákoknak az egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen november 11-én.

1956. október 23-án este nyolc órakor a Kossuth Rádió Belgrádból közvetítette Gerő Ernő beszédét, amelyben sovinisztának, nacionalistának és antiszemitának nevezte a tüntetést (ismerős jelzők ugye?), önmagát a reformok képviselőjének nyilvánította, addigi politikáját helyesnek ítélte és a tüntetők minden követelésétől elzárkózott. Ezt követően szabadult el a pokol, a Kossuth Rádióhoz vonuló tömeg ellen erőszakkal léptek fel. Néhány tüntetőnek ott ért véget az élete.

A Rádió épülete a forradalom által ütött sebekkel. Fotó: Fortepan/Nagy Gyula

Ezt követően elszabadult a pokol, kitört a forradalom. Ezt követően a Szabad Kossuth Rádió néven adó Kossuth Rádió ideiglenesen parlamentbe költözött. Onnan játszották be szinte óránként a statáriumot, vagyis azt, hogy aki eddig és eddig nem teszi le a fegyvert… stb. És nem tették le mindaddig, amíg a szovjet hadsereg ki nem verte a kezükből. November 4-én hajnalban onnan játszották be Nagy Imre felhívását magnóról, mert ekkor ő már az övéivel – egyetlen jobboldali munkatársát sem vitte magával – a jugoszláv nagykövetségen tartózkodott, ott kért és kapott menedékjogot. Tito elvtárs azonban kiadta őket, és kikerültek Romániába. De ez már egy későbbi hosszabb történet. 

A Jobbik Magyarországért Mozgalom az idén a Magyar Rádiónál tartja a megemlékezését. „Eleged van a korrupt, urizáló és bolsevik módszerekkel kormányzó Fideszből? Akkor itt a helyed! Találkozzunk október 23-án (kedden) 15,30 órától a Magyar Rádió épülete előtt (Budapest, Bródy Sándor utca 7.). Felszólal: Sneider Tamás, a Jobbik elnöke, Stummer János, a Jobbik alelnöke, Murányi Levente, '56-os szabadságharcos és Gulyás Balázs független publicista.” (Forrás: jobbik.hu)

1956 toborzó dala Varga Miklós előadásában: 

A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint a forradalom alatt és az azt követő megtorlásokban 2652 magyar és 720 szovjet állampolgár esett el. A forradalom következményeként hozzávetőleg 176 ezer, más adatok szerint 200 ezer magyar hagyta el az országot, túlnyomó többségük Ausztria felé menekülve. Miután az osztrák határt lezárták a forradalom leverői, a menekülés egy ideig még Jugoszlávia (a mai Szerbia) irányában folytatódott.

Sokan teszik hasonlatossá a jelenlegi menekültáradatot a magyar menekültek esetéhez. A különbség azonban óriási! Azok a magyarok a megtorlás elől irataikkal, sokan szakmunkás bizonyítványaikkal, illetve diplomáikkal menekültek, és nem iratok nélkül szállták meg Európát, illetve a későbbiekben sokan mentek az USA-ba és Kanadába, de kerültek közülük Latin-Amerikába is honfitársaink. Néhányukat hazacsábította később a Kádári bábkormány, büntetlenséget ígértek nekik, de sajnos közülük akadtak olyanok is, akiket kivégeztek. Akik kint maradtak, jó munkásai, dolgozói lettek új hazájuknak, és nem a jobb létben reménykedve várták a sült halat.

Nálunk az úgynevezett rendszerváltozást (1990) követően egy volt pufajkás (Horn Gyula), egy volt titkos ügynök (Medgyessy Péter) és egy volt KISZ-vezér (Gyurcsány Ferenc) miniszterelnök lehetett. Egy ügynök a jelenlegi Orbán-kormányban a belügyminisztériumban államtitkár volt, 2016 októberében a 60. évfordulón előléptették tábornokká. Megérdemli, hogy közreadjuk a nevét: Tasnádi Lászlónak hívják. Nagy Imréék újratemetésén (1989.  június 16.) még ott kukkolt a résztvevők között. Az előléptetés miatt bekövetkezett sajtó- és egyéb visszhang okán menesztették, de a magas rangja miatt kiemelt nyugdíjat élvezhet. Amint menesztették, máris felbukkant egy egykor Pintér Sándor érdekeltségébe tartozó cégnél. Megy a kiemelt nyugdíj és a magas fizetés is a számlájára. Következmények nélküli országban így szokás!

A nemzetbiztonsági átvilágítások során kiderült Horn Gyula pufajkás múltja, amit egy Na és?-sel el is intézett. Később évekig ingyenes gyógykezelést, majd állami temetést kapott. Kiderült Medgyessy Péter D-209-es forgalmi rendszámos ügynök múltja is, következménye nem lett. Ma is köztünk él, cirka havi 3 milliós állami apanázst élvezve. Orbán Viktor az egyedüli olyan miniszterelnök 1990 óta, aki nem esett át nemzetbiztonsági átvilágításon! Hogy miért, az nem derült ki, és az sem, hogy miért nem engedi a Fidesz se nyilvánosságra hozni az ügynöknévsort? 

Kik miatt jutott el a magyar társadalom 1956-ban odáig, hogy ordított egy jó nagyot, és világgá kiáltotta, hogy ELÉG VOLT?

Rákosi (Rosenfeld) Mátyás. Száműzetésben hunyt el a Szovjetunióban, de hamvai Budapesten pihennek valamelyik temető urnasorán. R. M. monogram szerepel csak rajta…

Gerő (Singer) Ernő, ő egy ideig belügyminiszter is volt, de volt belügyminiszter Kádár János is. Gerő a tüntetés kezdetekor Belgrádban tartózkodott, és a vérlázító beszédét onnan közvetítették.

Révai (Lederer) József (főideológus). Ő volt a legnagyobb hazudozó. A főideológusok általában nagy lódítók. Van belőlük mostanában is elég sok. Temérdek adóforintunk megy el propagandára, és dől kifelé jócskán mostanában is. Évente 90 milliárd forint, és ennyi mehet el a közmédiára is.

Farkas Mihály (Lőwy Hermann) kinevezése alkalmával vezérezredesi, majd 1950. november 15-től hadseregtábornoki rangot viselt. Miniszterként egyik fő feladatának tekintette, hogy a honvédség átalakítása során a régi ludovikásokat eltüntesse. Szervezőként részt vett a tábornokok perében. Az ÁVO, majd a belügyminisztériumtól 1949-ben különvált és a HB alá rendelt ÁVH egyik politikai irányítójaként az alatta elkövetett törvénysértő cselekedetek egyik irányítója volt. 1949-ben Kádár János belügyminiszter mellett tevékeny szerepet vállalt Rajk László koncepciós perének lebonyolításában. Fia, Farkas Vladimir a véresszájú apa véresszájú utódja lett. Az apa még az átkosban meghalt, a fia viszont 2002-ig élvezte a rendszerváltozás utáni állapotot, vagyis azt, hogy gyalázatos tetteinek az ő esetében sem lett következménye.

Péter Gábor (Eisenberger Benjámin) belügyminiszter, hírhedt ÁVH vezér, aljas gyilkoló-gépet külön is ki kell emelni. Három évvel túlélte az úgynevezett rendszerváltozást, és szedte a kiemelt nyugdíjat, mint a többi aljas elkövető. Mind ágyban párnák között haltak meg, nem úgy, mint a szerencsétlen meghurcoltjaik. Akik a gaztetteket túlélték, 1990-ig áldozatok maradtak, sőt sokan sajnos azt követően is! Az átkos haszonélvezői kiemelt nyugdíjat élveztek, és az a néhány is, aki még él, szintén azt kap, esetleg némi csökkentéssel. Az áldozataik közül sokan minimál nyugdíjon tengődnek.

Piros László volt a belügyminiszter a forradalom kitörése idején. A legérdekesebb az ő élettörténete. Békés megye nagy szülötte volt, Újkígyóson született, de Magyarbánhegyesen nőtt fel, szülei magyarbánhegyesi parasztok voltak. A forradalom után sem engedte el a kezét pártunk és kormányunk, Szegedre került. 1958-tól a szegedi szalámigyár (a mai Pick) főmérnöke lett, 1969-től a vezérigazgatója. Nyugdíjba vonulása után a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsának vezetője lett. 2006-ban „természetesen” ágyban párnák között halt meg.

Piros a vér a pesti utcán… A forradalom emblematikus verse:

A belügyminiszteri posztot a forradalom után átvevő Biszku Béla ellen már aggastyán korában folytatódott le egy eljárás, ami az eljárás alá vont halálával ért véget. Titokban szórták szét a hamvait.

Négyszáz körüli magyar honfitársunkat kivégeztette a Kádár-rendszer, és nagyon sok magyar embert és családját ellehetetlenítettek, amiért nem bűnhődött senki! Kádár János (eredeti neve Csermanek János, édesanyja egy fiumei cselédlány volt, édesapját nem ismerte) írógépműszerész végzettséggel rendelkezett, és lett a megtorló gépezet vezére. Kormányzása, uralkodása 33 esztendeig tartott a szovjet szuronyok árnyékában. Nagy Imre nevét soha nem mondta ki, amennyiben szóba került, annyit motyogott, hogy az az ember! 1989. július 6-án hunyt el, azon a napon, amikor a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte Nagy Imréék halálos ítéletét. 2016-ban a hatvanadik évforduló közeledtével semmissé nyilvánította a gyalázatos halálos ítéleteiket a Kúria.  

Örkény István író jegyzi a forradalom idején a Szabad Kossuth Rádióban sokszor elhangzó szlogent: Hazudtunk éjjel! Hazudtunk nappal! Hazudtunk minden hullámhosszon! Olyan érzése van az embernek, napjainkban ismét aktuálissá tette a szlogent az aktuális hatalom!

Vajon képes lesz-e a nemzetinek mondott kormány és egyre népesebb, egyre több adóforintunkat elemésztő csapata az igazmondásra, vagyis leszokni a hazudozásról? A média úthenger egyelőre sajnos mindent visz, és félő, hogy nemsokára az internet és a Facebook is a fogságukba kerül!

A megint kétharmados parlamenti többségű Fidesz törvénygyárként működteteti az Országgyűlést, és alig alkot olyan törvényt, amely a társadalom számára kedvező lenne. A magán-nyugdíjpénztári pénzek és a lakástakarék-pénztárak, a munkavállaló ellenes munkatörvénykönyv, a kafetéria (béren kívüli juttatás) jövő évtől történő megszüntetése, mind hozzájárul ahhoz, hogy ismét egyre elviselhetetlenebb legyen a közhangulat. Amit az adó-milliárdokkal kitömött médiaúthenger dübörgése egyelőre elnyom. Kevés embert rövid ideig félre lehet vezetni, de sok embert sokáig remélhetőleg nem!  

Békéscsaba, 2018. október 20.

Összeállította: Forgó Irén

Honlapra igazította: Kovács Mariann

Emlékeztető 1.: „Tegnap még másképp volt minden. Illetve dehogy – akkor már egy hete döntöttek a sorsunkról. Október 28-án Dulles amerikai külügyminiszter Texasban kijelentette: Magyarországot nem tekinti „potenciális katonai szövetségesnek”. Másnap a moszkvai USA-nagykövet tudatta az oroszokkal Eisenhower elnök álláspontját: „Az Egyesült Államok sem most, sem korábban nem támogatta egyetlen védtelen nép nyílt lázadását olyan erő ellen, amely felett várhatóan nem győzhet.” Moszkva megkapta a zöld jelzést a forradalom leverésére. És Hruscsov nem késlekedett…” (Magyar Nemzet, 2014. november 4.) Az ukrán származású Hruscsov volt az, aki a Krím-félszigetet odaajándékozta 1954-ben Oroszországtól Ukrajnának. Akkor ennek nem volt jelentősége, mert mindkét terület Szovjetunió volt…

Emlékeztető 2.: „Pongrátz a forradalmat követő megtorlások idején elhagyta az országot, s először Spanyolországban, majd az Egyesült Államokban élt. Aktív szerepet töltött be az emigráns forradalmárok szervezeteiben: 1957–1967 között a Magyar Szabadságharcos (Nemzetőr) Világszövetség alelnöke, 1967–1982 között elnöke volt. Számos cikket írt, később könyvet is Corvin köz – 1956 címmel. Ambivalens érzésekkel viszonyult a kezdődő rendszerváltáshoz, szerinte a kivégzett miniszterelnök újratemetését a rezsim utólag is saját önigazolására használta fel: „A temetés előtt lejött hozzám Arizonába a New York-i konzul, három napig a vendégem volt, győzködött, hogy jöjjek haza a Nagy Imre-temetésre. Azt mondtam: ha minden kivégzettet eltemetnek, akkor jövök, de az öt kommunistát el tudják temetni nélkülem is, ezért nem jövök” – emlékezett vissza a Nemzetőrnek adott nyilatkozatában Pongrátz Gergely.” (Forrás: wikipedia)

Emlékeztető 3.: „A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullnia – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol – még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat.” (Albert Camus)