Loading

Partnereink

Csabakő
 
Látogatóink összesen: 24657498

2019. december 09.
H K SZ CS P SZ V
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031
Ma Natália napja van.
Holnap Judit napja lesz.

Átadták Budapesten a Puskás Arénát

Szükséges volt, de drága…

Fotó: Németh Márton (Alfahír)

A stadiont egészen 2002-ig nevezték Népstadionnak, majd augusztusban a magyar futball legkiemelkedőbb alakja, Puskás Ferenc lett a névadója. Bár több ötlet is akadt a stadion felújítására, azonban akarat és tervek hiányában ez rendre elmaradt, miközben a stadion felső karéjait már lezárták az életveszély miatt.

Aztán a 2010-es kormányváltás után került ismét terítékre az új nemzeti stadion ötlete. A stadionfetisizmusáról ismert kormány először többféle elképzelést is felvázolt a felújításra, végül 2014-ben döntöttek amellett, hogy egy 65 ezres stadiont húznak fel 100 milliárd forintért. Azonban egy évvel később Fürjes Balázs kormánybiztos már úgy fogalmazott, hogy a költségek kordában tartása és az átadási határidő betartása miatt egyszerűsítették a terveket, azonban a 100 milliárd forint így is nagyon kevésnek(!) bizonyult. (az egyszerűsített terv lehet, hogy arra vonatkozott, hogy ne legyen alkalmas atlétikai versenyek rendezésére? – F. I.)

A bevallott összeg végül 150 milliárd forintra rúgott (egyesek szerint 190 milliárd, de hát a kicsire nem adunk – szerk.).

Európában alig találni olyan államot, amely ne rendelkezne saját nemzeti sportlétesítménnyel. Ugyanis ezeknek az épületeknek összetett funkciói is lehetnek. A sporteseményeken kívül, nemzetközi diplomáciai eseményekre, koncertekre, (várhatóan ez fogja az üzemeltetési költségeket leginkább enyhíteni) vagy éppen kisebb nemzetközi konferenciák fogadására is képes. (Részlet az alfahir.hu cikkéből)

A Puskás Aréna is nagy valószínűséggel jócskán veszteséges lesz. Egyre több stadion nő ki a földből országszerte, de már épülnek az adónkból körbe Ausztria kivételével minden országban a stadionok, sportlétesítmények, sportakadémiák. Ezeknek a fenntartása is nagy valószínűséggel a magyar adófizetők nyakába fog szakadni. Általában túlméretezettek, foci és az átlagemberek jövedelemszegénysége miatt nézővel szinte feltölthetetlenek. Mire elkészülnek, a tervezett költségek általában megduplázódnak. A szombathelyi stadiont még az ingyenes avatóünnepségre sem sikerült nézővel feltölteni.

A nyitó mérkőzésen a magyar válogatott 1:2-re kikapott. Erről az alfahir.hu cikke elérhető ITT !

Az 1953-ban épült Népstadion alkalmas volt atlétikai versenyek rendezésére is, de a Puskás Aréna nem! Ezért építeni kell külön atlétikai stadiont, valószínűleg újabb 190 milliárdért… Az előkészületek már zajlanak, de mivel az ellenzék nyerte meg a fővárosban az önkormányzati választást, lehet, hogy csúszás lesz. Világversenyek rendezését előszeretettel vállalja be a kormány, és sajnos azokon is jelentős szokott lenni a túlárazás. Erre a legelképesztőbb bizonyíték a 2017-es vizes vébé, amelyre még mindig több milliós költségeket számolnak el. A 2024-es olimpia nem Budapesten lesz, de az arra létrehozott állami cégben is még mindig zajlik a költekezés!

Az atlétikai világverseny 2023-ban lesz Budapesten. Az annak lebonyolításához szükséges stadion előkészületi munkálatai megkezdődtek. Mészáros Lőrinc felnőtt gyerekeinek cége is ott fog majd bábáskodni. Erről bővebben ITT !

Békéscsaba, 2019. november 18.

Összeállította: F. I.

Emlékeztető: „A Puskás Stadion vajon mennyi veszteséget fog majd termelni évente? Meddig lesz képes a jövedelemszegénységben szenvedő magyar társadalom ezt a sok veszteséges stadiont, foci és egyéb sportakadémiát fenntartani? Ráadásul úgy, hogy immár a határaink mentén Ausztria kivételével minden országban épít a magyar kormány az adónkból hasonló létesítményeket, nagy valószínűséggel úgy, hogy azt is az adónkból kell majd fenntartani. Hogy mi lesz ezek miatt az egészségüggyel, az oktatási ágazattal, a szociális helyzettel, az ellehetetlenülő magyar vidékkel, az nem éri még mindig el a kormány ingerküszöbét! A magyar társadalom a választások előtti két-három hétben fontos csupán az egyre nagyobb létszámú, és egyre magasabb jövedelmű hatalomnak! Azt a kérdést is fontos lenne megválaszolni, hogy jó-e az nekünk, hogy a klímaválság idején betontenger lesz a Hazánk nemcsak a határon belül, hanem kívül is?” (Részlet a Mi a különbség a Népstadion és a Puskás Stadion között? című cikkből)   

Emlékeztető: „Az Eurostat által kiadott statisztika szerint Magyarország államadóssága a tavalyi év végén több mint 29 951 milliárd forint volt, ami a GDP 70,2 százalékának felelt meg. Az előző évben, 2017-ben a bruttó hazai termékhez viszonyított mérték még 72,9 százalékot tett ki. Az államháztartási hiány a tavalyi év végén több mint 976,52 milliárd forint volt, ami a GDP 2,3 százalékát tette ki. Az előző évben 2,4 százalékra rúgott a deficit.” (hvg.hu, 2019. október 21.)