Friss hírek

Loading

Partnereink

Csabakő
 
Tanfolyam indul kéthetente
Info: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező
30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 15116604

2017. október 23.
H K SZ CS P SZ V
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031
Ma Gyöngyi napja van.
Holnap Salamon napja lesz.

Magyarország jobban teljesít – a kormánypropaganda szerint

Ausztria megtelt: Szlovákiába járnak át a magyar melósok

Néhány éve még szívesen jöttek Magyarországra dolgozni szlovák szomszédjaink, mára viszont fordult a kocka, és inkább a magyarok vállalnak munkát Szlovákiában. Mi okozta ezt a fordulatot, és melyik szektor lett ennyire vonzó?

Kezdjük néhány adattal: idén januárban 3867 magyar dolgozott az északi szomszédunknál, míg 2016 elején csaknem ezer fővel kevesebb, 2839 fő. Ezzel szemben 2015-ben 1435 szlovák állampolgár jött hozzánk dolgozni, 2016-ban pedig már csak összesen 1167 – a szlovák munkaügyi hivatal adatai szerint. A kinti magyar munkavállalók többségében gépkezelők és összeszerelők, és ebből már nem is nehéz kitalálni, hogy melyik szektor szipkázza el a hazai munkaerőt. A megfejtés az autóipar.

A magyar gazdaságnak a járműipar a húzóágazata, tavaly több milliárd euró értékű beruházásról született döntés, a külföldi tőke és a létrehozott munkahelyek kétharmadát ez a szektor fedte le. Az iparágban viszont akkora a munkaerőhiány, hogy nagy összegű beruházás is meghiúsult amiatt, hogy nem tudtunk kellő létszámú (és szakképzettségű) dolgozót biztosítani.

Az is nehezíti a helyzetet, hogy már nem a szlovákok ingáznak át a győri ipari parkba dolgozni, hanem a győriek járnak át a pozsonyi régióba, például a Volkswagen-gyárba. Tavaly ősszel 116 700 magyarországi lakos dolgozott külföldi telephelyen, és csak az előző negyedévben majd 9 ezren „vándoroltak ki” a magyar munkaerőpiacról.

Vergődik a magyar piac, közben a Szlovákiába költöző Jaguar gyárnál négyszeres a túljelentkezés.

A munkaerőhiány a határ túloldalán sem ismeretlen: a nagyszombati Peugeot-Citroën, a pozsonyi Volkswagen és a zsolnai Kia sem talál elég munkást. A pozsonyi gyárban már több mint 550 magyar dolgozik. Az említett gyárak főként Győr, Komárom, Esztergom és Tata környékéről „szipkázzák el” a munkaerőt. De már a Jaguár is hozzálátott a toborzáshoz. A szlovák autóipari fizetésekről nincs pontos adat, de vélhetően megéri ingázni a határhoz közel élő magyaroknak, állítólag jóval magasabb bért kapnak, mint itthon.

A munkaerőhiány a határ mindkét oldalán nagy problémát jelent, a béremelési versenyben viszont egyelőre a szlovákok vezetnek.

Magyarországon is folyamatosan próbálnak magasabb fizetést kiharcolni a gyárakban, a szakszervezetek az elmúlt időszakban elég sok ágazatban vívták meg sikeresen a bérezési csatát. Az mondjuk, egy kicsit biztos aláássa a munkakedvet, hogy a szakszervezeteknek nem egyszer sztrájkkal kell fenyegetőzniük ahhoz, hogy a multik észbe kapjanak, időszerű lenne némi béremelés.

Tavaly ősszel például a Mercedes-gyárban volt feszült a helyzet: a Vasas Szakszervezet 15 százalékos béremelést követelt, míg a gyár két évre be akarta fagyasztani a béreket. Végül többlépcsős bérfejlesztésben állapodtak meg. Az Audi-gyárban sem volt felhőtlen a hangulat, az alkalmazottak 55 ezer forintos béremelésért harcoltak ki a tavalyi év végén.

Ingázni, vagy költözni?

Aki nem csupán ingázni, de költözni is hajlandó a magasabb fizetésért, és a járműiparban szeretne dolgozni, az általában német nyelvterületre megy. A magyarok körében az egyik legnépszerűbb célország Ausztria, nem véletlen, közel is van, sok magyar él ott, de pont emiatt az osztrák munkalehetőségek végesek. Bécs például már nagyon telített, de ahogy távolodunk a magyar határtól, egyre egyszerűbb munkát találni. Az osztrákoknál főként a gyártás, az autóipar, az építőipar, az egészségügy, és a vendéglátás az a terület, ahol magyarként viszonylag könnyű elhelyezkedni.

Sokan viszont meg sem állnak Németországig, tény, hogy az ottani minimálbér – bruttó 8,84 euró, ami kb. 2758 forint – elég csábító. Az ingázáshoz ugyan messze van, de sokan meg tudják oldani, hogy 2-3 hetente hazalátogassanak.

Forrás: penzcentrum/SVPSZ

sokkaljobb-kommentár: Magyarország a multiknak óriási kedvezményeket biztosít állami támogatásként, uniós támogatásként, munkahely-teremtési támogatásként és adókedvezményként. Amennyiben ezeket a hatalmas pénzeket magyar vállalkozások kapnák esetleg a saját hazájukban, lehet, hogy más lenne a helyzet. A Gyere haza fiatal program gyorsan véget ért. A külföldön dolgozók hazautalják a jövedelmük egy részét, amin nagyot kaszál a jegybank, a kormány, a számlavezető bank, és valamennyi jut az itthoni címzettnek is. A Magyarországon berendezkedett autógyárak miért fizetnek sokkal kevesebbet a rengeteg támogatás ellenére a magyar munkavállalóknak, mint Szlovákiában az ottani autógyárak?

A legutóbbi kormányintézkedés az volt, hogy csökkentették a társasági adót. A multik esetében 9 százalékkal, a magyar vállalkozók esetében 1 százalékkal…

Nálunk bizony a havi ötmilliós jövedelmű és a minimálbéres is a gyalázatos egykulcsos adó miatt egyaránt 15 százalékkal adózik! Létezhet ennél nagyobb igazságtalanság?

Békéscsaba, 2017. május 15.

F. I. – K. M.

Emlékeztető: „A közgazdász szerint Magyarországon olyan gazdasági vezetés van, amit nem lehet összevetni egy piacgazdasági vezetéssel. A piacgazdaságban a gazdasági növekedés esetében a vállalkozók konjunktúráról alkotott véleménye a mérce, és az, hogy milyen magánberuházásokat akarnak végrehajtani. Magyarországon az elmúlt években az állami beruházások pörgették a gazdaságot, de ettől nem fog nőni a tőkeállomány, nem korszerűsödik a gazdaság, és a versenyképességi rangsorban sem tudunk előrébb lépni.” (Részlet a Mellár Tamás közgazdásszal készült Ez már a mindennapi életünket is veszélyezteti! című interjúból)