Friss hírek

Loading

Partnereink

Csabakő
 
Tanfolyam indul kéthetente
Info: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező
30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 14651795

2017. szeptember 24.
H K SZ CS P SZ V
123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930
Ma Gellért napja van.
Holnap Eufrozina napja lesz.

Május 1-je, a munka ünnepe

Május 1-je, a munka ünnepe

A nemzetközi munkásmozgalmak által kiharcolt, minden év május 1-jén tartandó munkaszüneti nap, hivatalos állami szabadnap, mely a munkások által elért gazdasági és szociális vívmányokat hivatott megünnepelni. Idén háromnapos hosszú hétvége lesz.

Jellegzetes szocialista plakát

Előzményei egészen a brit ipari forradalomig nyúlnak vissza, amikor is egy gyártulajdonos, Robert Owen 1817-ben megfogalmazta és közzétette a munkások követelését, benne többek között az addig 10-16 órás munkaidő nyolc órára csökkentését, a hangzatos „nyolc óra munka, nyolc óra rekreáció, nyolc óra pihenés” (Eight hours labour, Eight hours recreation, Eight hours rest) szlogennel.

1886. május 1-jén a chicagói munkás szakszervezetek sztrájkot szerveztek a nyolc órás munkaidő bevezetéséért. A negyedik napon, azaz május 4-én a tüntető munkások közé vegyült anarchisták egy bombát dobtak a rendőrök közé, akik viszonzásul azonnal tüzet nyitottak. Több tucat sebesült maradt a helyszínen, akik félve a letartóztatástól nem mentek kórházba. 

1904-ben az amszterdami kongresszuson ismét egy felhívást adtak ki, miszerint „Minden ország összes szociáldemokrata pártja, és hasonló kötődésű bármilyen szervezete nagy erőkkel demonstráljon május elsején a nyolc órás munkaidő bevezetéséért, a proletariátus osztályszükségleteiért és az egyetemes békéért” Mivel a legkézenfekvőbbnek erre a sztrájk ígérkezett, elfogadtak és kihirdettek egy felszólítást is, melyben kijelentették, hogy „a Föld összes országában kötelező minden munkás-proletár szervezetnek május elsején felfüggeszteni a munkát mindenhol, ahol az a munkások testi épségének veszélyeztetése nélkül csak lehetséges”

Munkaszüneti nappá válása 

EKM dolgozók a május 1-i felvonuláson kb. 1953-ban

A nemzetközi szocialista és munkásmozgalmak térnyerésével és növekedésével együtt bővültek a munkások jogai és lehetőségei is, mely során a hagyományos munkásünnep a 20. század folyamán lassan munkaszüneti nappá, nemzeti ünneppé nőtte ki magát. Először a Szovjetunióban, majd a második világháború után kialakult szocialista-kommunista keleti blokk országaiban, illetve a világ más pontjain később született azonos ideológiájú államokban, ahol (épp az ideológiából kifolyólag) az egyik legnagyobb nemzetközi szocialista ünneppé nőtte ki magát. Mára a szocialista ideológiáktól megszabadulva nem nemzeti ünnep, hanem egyszerűen a munka ünnepe, illetve szomorú nap azok számára, akik munkanélküliek. Mostanában leginkább a munkával elérhető csekély munkabér borzolja a kedélyeket! A termelő fizikai munka becsületét, anyagi megbecsülését helyre kell állítani!

Két híres május elseje Magyarországon 

1957. május 1-jén kivezényelték a dolgozó népet Budapesten a Hősök terére. Ott kellett nekik tapsolni és ünnepelni Kádár Jánost, és a megtorlás közreműködőit. A nagygyűlésről sok fotó készült, amelyek bejárták a világot. Ezzel próbálta magát később a kádári bábkormány legitimálni. Már 1956 év végén megkezdődtek a letartoztatások, tombolt a megtorlás, megteltek a börtönök.

1957. május 1-je, Budapest, Hősök tere

Horn Gyula – aki szégyenszemre 1994-ben Magyarország miniszterelnöke lehetett – pufajkásként (1957-ben a karhatalmat így nevezte el a népnyelv, mert nem volt idő egyenruha varrására, illetve beszerzésére, és a szovjetek néhány vagon pufajkát küldtek nekik ajándékba!) vett részt a magyar társadalom porig alázásában. Aztán nemzeti hőst kreáltak a kis emberből, ráköszöntött 1990 után az igazi jólét. Mi úgy váltottunk rendszert… Később hat évig állami gyógykezelést, és Kossuth sírja közelében állami temetést kapott. A németek hősként tekintenek rá, és szinte gazdaggá tették a határnyitás okán, ami elképzelhetetlen lett volna az utolsó szovjet első titkár, Gorbacsov engedélye nélkül. Még itt volt nálunk ekkor a szovjet hadsereg…

1986. április 26-án bekövetkezett a csernobili atomerőmű-katasztrófa.

1986. május 1-jén még meg kellett tartani Magyarországon is a felvonulásokat, óriási tömegek vonultak országszerte a katasztrófa ellenére. A magyar hatóságok csak a május 1-jei óriási felvonulás és majális után engedték nyilvánosságra hozni a csernobili katasztrófát. Azt, hogy hányan betegedtek meg és esetleg haltak bele a káros sugarak beszippantásába, jótékony homály fedi. 

Csernobillal kapcsolatban Gorbacsov, a Szovjetunió Központi Bizottságának utolsó első titkára elmondta, hogy nem az Amerika által gerjesztett fegyverkezési hajsza vetett véget a Szovjetuniónak, hanem a csernobili atomerőmű katasztrófája. Az ez által okozott kár akkora volt, amekkorát csak elképzelni tudunk. Nagyon sok volt a megbetegedés és az elhalálozás. A munkások elköltöztetése, új lakhatási lehetőségek, majd a helyreállítási munkálatok rubelmilliárdokat emésztettek fel. Csernobil 1991 óta Ukrajna része, az atombaleset által okozott károk jelentős területet tettek tönkre a határon túl, Fehéroroszországban is. Jelentős költségeket okozott a Szovjetuniónak az Afganisztán elleni 18 év háború is, amit elbuktak. Gorbacsov hiába figyelmeztette a NATO-t és Amerikát, hogy Afganisztánba ne vonuljanak be, mert ott nem lehet győzni… Ott vannak ők is, és sajnos mi is elszórunk ott évente vagy 25 milliárd adóforintot.

Május 1-jén nem csak a munkások, a katolikusok is ünnepelnek, Jézus nevelőatyjára, az ácsra emlékezve. Munkás Szent József ünnepét 1955. május 1-jén rendelte el XII. Piusz pápa. Korábban a szent tiszteletének hónapja általában március 19-e volt (József nap) Magyarországon is. 

Békéscsaba, 2017. április 28.

Alapinformáció és illusztrációk: wikipedia

Összeállította: Forgó Irén

Honlapra igazította: Kovács Mariann