Friss hírek

Loading

Partnereink

Csabakő
 
Tanfolyam indul kéthetente
Info: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező
30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 14676498

2017. szeptember 26.
H K SZ CS P SZ V
123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930
Ma Jusztina napja van.
Holnap Adalbert napja lesz.

Létminimum alatt él a magyarok harmada

3,5 millió honfitársunk él a létminimum alatt

A legfrissebb felmérések szerint hajszálnyival csökkent a létminimum alatt élők száma, azonban továbbra is a lakosság 36 százalékának a jövedelme nem érte el tavaly a létminimum összegét, vagyis 3,5 millió honfitársunk élt a létminimum alatt. Valamennyit javult ugyan helyzet, hiszen két évvel ezelőtt még a magyarországi lakosok 41 százaléka élt a létminimum alatt. Ez egyébként nem egyenlő a minimálbérrel, mivel hazánkban a minimálbér összege alacsonyabb az elvben az „életben maradáshoz” szükséges javak áránál.

Talán éppen emiatt hagyott fel a kormány a létminimum kiszámolásával, pontosabban a Központi Statisztikai Hivatal döntött úgy 2015-ben, hogy „módszertani okokra” hivatkozva beszünteti az adatok ilyen típusú összesítését. Éppen ezért a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Friedrich Ebert Alapítvány támogatásával a Policy Agenda munkatársai másodszor számították ki a létminimum értékét. Ez tavaly havonta 88 619 forint volt, amelyet országosan, egy fogyasztási egységre számítva kell érteni. (A minimálbér tavaly nem érte el a nettó 74 000 forintot, az idei évtől már 85 000 forintnál kevesebbet senki sem kereshet, de még ez is alacsonyabb a létminimum összegénél.) A családok esetében kissé más a helyzet, hiszen a tipikus, azaz két aktív korú személyből és két gyermekből álló háztartás létminimumértéke 256 995 forintnak felelt meg. Az ilyen háztartásokban az egy főre jutó átlagos létminimum érték 64 249 forint volt.

A létminimum összege azt mutatja, hogy mekkora jövedelem szükséges egy háztartásnak ahhoz, hogy biztosíthassa tagjai számára a folyamatos életvitellel kapcsolatos szerény – a társadalom adott fejlettségi szintjén konvencionálisan megfelelőnek minősülő – szükségletek kielégítését. Tehát nem szegénységi küszöb, hanem olyan jövedelem, amely elvben – definíció szerint – az alapvető szükségleteken túli igények kielégítését is lehetővé teszi.

Forrás: mno.hu

Emlékeztető 1.: „A Fidesz-kormány eltörölte a járulékplafont és eltörölte a havi kétmilliós jövedelemhatárt is. Így fordul az elő most már, hogy a sok esetben veszteséges állami cégek vezéreinek a fizetése ötmillió forint lett, és kapnak jutalmat, prémiumot is. Matolcsy György jegybankelnök túl a hatvanon is ennyit kap, és még néhány jegybanki alapítványból is jövedelmet húz. A jegybanki alapítványokba kiszervezett pénz ugyanúgy közpénz, mint a társasági adóba (TAO-ba) kiszervezett pénzek, amiből stadionok, focipályák sokasága épül már nemcsak itthon, hanem a határokon túl is. Ezeket persze fenn is kell tartani, mert átadás után veszteséget termelnek, hiszen se foci, se néző. Ezek pénzek bizony nagyon hiányoznak például az egészségügyből, az oktatásból és a szociális ágazatból.” (Részlet a Közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozását javasolják című írásból)

Emlékeztető 2.: „Akinek nincs semmije, az annyit is ér!” (Lázár János)