Friss hírek

Loading

Partnereink

Csabakő
 
Tanfolyam indul kéthetente
Info: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező
30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 15612364

2017. november 21.
H K SZ CS P SZ V
12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930
Ma Olivér napja van.
Holnap Cecília napja lesz.

Hatalmas a magyar lakosság vagyona – De hová rejtettük?

Hatalmasat nőtt a magyar lakosság pénzügyi vagyona, és már a régióban sincs szégyenkezni valónk.

Idén a II. negyedév végére 45 963 milliárd forintra nőtt a háztartások pénzügyi vagyona, ami 874 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 3.362 milliárd a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 8 577 milliárd forintra nőtt 25 milliárd negyedéves növekedéssel, míg az éves változás 101 milliárd forint emelkedés. Így a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 849 milliárdos negyedéves növekedéssel 37 387 milliárd forintra nőtt.

Államkötvényeket vett a lakosság

A vagyonnövekedésben tranzakciós alapon jelentős szerepet játszott, hogy a lakosság visszatért az ész nélküli készpénzfelhalmozáshoz, 108 milliárd forinttal növelte az állományt, ezen felül 301 milliárd forinttal nőtt a látra szóló betétek állománya és 115 milliárddal csökkent a lekötött betéteké – vélekedett Horváth András, a Takarékbank elemzője. 187 milliárd forinttért vásárolt hosszú lejáratú (állam)kötvényeket a lakosság a negyedév alatt, tőzsdei részvényt 5 milliárd forint értékben adtak el, míg a befektetési jegyek negyedéves nettó tranzakciója plusz 37 milliárd forint volt, biztosításokba pedig 30 milliárd forintnyi állományt tettünk be.

Ezen felül az átértékelődések és árfolyamnyereségek is jelentősen növelték a háztartások vagyonát, a tőzsdei részvényeken nagyon jól kerestek a lakossági befektetők, 49 milliárd forintot hoztak a konyhára, a befektetési jegyek hozama 4 milliárd forint volt, a háztartások nyugdíjpénztári hozama pedig 10 milliárd forintot jelentett. Ezen felül jelentősen növekedett a nem tőzsdei cégekben lévő háztartási vagyon értéke (konszolidált saját tőke értéke), 291 milliárd forintos volt a pozitív átértékelődés, a devizabetéteken viszont 25 milliárd forintot vesztett a lakosság. A kötelezettségek tranzakciós alapon immár növekedtek, ami jelzi az élénkülő hitelpiacot, fogyasztási és egyéb rövid lejáratú hiteleket 8 milliárd forintért vett fel a lakosság, míg hosszú lejáratú, elsősorban ingatlanhitel szerződést 78 milliárd forintnyit írtak alá a háztartások a negyedév során.

Jól állunk a régióban

Regionális összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten jómódúnak számítanak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve – emelte ki Horváth András. A legutolsó rendelkezésre álló, 2015-ös adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az azévi GDP 97,7 százalékán állt. Ez az arány a horvát háztartások esetében 81,7 százalék, az íreknél 79,3 százalék, a cseheknél 78,9 százalék, a görögöknél 78,3 százalék, a finneknél 71,7 százalék, a szlovéneknél 70,1 százalék, az észteknél 66,0 százalék, a lengyeleknél 59,8 százalék, a szlovák háztartások nettó vagyona pedig csupán a GDP 40,6 százalékát érte el. A fejlettebb országok közé sorolt német 127,5 százalékos illetve az osztrák 129,6 százalékos szinthez képest nem kiemelkedő a magyar háztartások lemaradása a relatív pénzügyi vagyoni helyzetet tekintve, de a dán 171,6 százalékos vagy a svéd 198,8 százalékos szint eléréséig még jelentős utat kell megtennie a magyar gazdaságnak.

Horváth András szerint a gazdaság és a reálbérek folyamatos és dinamikus növekedésével párhuzamosan tovább növekedhet a háztartások pénzügyi vagyona a következő időszakban. Az elérhető hozamok szintje miatt azonban kénytelen lesz az egyre kockázatosabb eszközosztályok felé fordulni a lakosság.

Húsz negyedév trendjéből egyértelműen látszik a rendkívül magas nemzetgazdasági költséggel járó készpénz előretörése, aminek normalizált szintre való leszorításához kormányzati beavatkozásra van szükség, mint például az ingyenes készpénzfelvétel megszüntetése és a bankkártyával való fizetés ösztönzése, továbbá a már elkezdett elektronikus fizetési lehetőségek bővítésének még aktívabb támogatása, ami a gazdaság fehéredését is érdemben szolgálná.

Folytatódhat a trend

A lakosság nagyon jelentős hányadban állampapírt tartalmazó adósságpapírjainak értéke 2,5-szeresére nőtt 5 év alatt, ez a trend a közeli jövőben még folytatódni fog, mivel a magyar lakosság kockázattűrő képessége ebbe az eszközosztályba tereli a megtakarításokat, de az infláció visszatérésével az elérhető reálhozam mértéke itt lassan negatív lesz, így középtávon ennél az eszközosztálynál is a befektetési alapoknál látható felfutás, majd stagnálás várható – mutatott rá a Takarékbank szakértője.

Az előző negyedéves 27 milliárd forintos lakossági részvényvásárlás után, a második negyedében 5 milliárd forintos eladás történt, bár az árfolyamnyereség 49 milliárd forint volt. Ezzel együtt is mindössze 2,4 százaléka részvényvagyon aránya a klasszikus pénzügyi vagyonon belül, és a 600 milliárd forint körüli állományon belül is mindössze kétharmad a hazai kibocsátású részvények aránya. „Ez a régiós átlag 3-4 százalékos szintjétől is elmarad, kiváltképp a fejlett gazdaságokban tapasztalt mértékektől. Ez visszavezethető a magyar lakosság extrém kockázatkerülésére, de a pénzügyi edukáció hiányára is, így az államnak jelentős feladata lenne mind a pénzügyi ismeretek erősítésében, mind pedig abban, hogy kedvezményekkel ösztönözze a magyar vállalatok finanszírozásában résztvevő lakosság részvényvásárlását” – mutat rá a szakértő. De a tőzsdei kínálat tőzsdeképes vállalatokkal való növelése is hozzájárulna a lakosság egyre növekvő pénzügyi vagyonának a reálgazdaság finanszírozásába való bekapcsolásához, illetve a pénzügyi vagyon szerkezetének egy egészségesebb irányba való elmozdításához, hogy a készpénzben és látra szóló betétben „pangó” lakossági vagyon sokkal inkább hasznosulni tudjon a gazdaság szereplőinek valamely csatornán keresztüli finanszírozásában, illetve a lakosság vagyonának további gyarapításában.

Forrás: vg.hu/Nemzeti Hírháló

sokkaljobb-kommentár: A választások előtt óriási szavazatvásárlási cselekedetek következnek, utána pedig hatalmas megszorítások jönnek. Az adóelkerülőket nem regulázták meg, az adófizetési kötelezettséget ezzel is rátolták a jövedelemhez alig jutókra! A munkabérekből jelentős összegeket vonnak le a munkavállalóktól, és nagy terheket raknak a munkáltatókra is a bérek után. A multikra nem igazán! A kettős mérce gyalázatos módon szerepet játszik a munkabéreket illetően is.

Az egyiknek minimálbér (nettó 90 ezer körül, kb. egy millióan vannak!), a másiknak ötmillió forint. Ráadásul mindkét csapat 15 százalékkal adózik a gyalázatos egykulcsos adó miatt. A havi ötmilliósnak 3,5 millió lesz a nyugdíja. Sokan közülük nemsokára nyugdíjasok lesznek… A minimálbéres nyugdíja 55 ezer forint körül alakul. Aki aktív korában is nagyon jól járt, nyugdíjas korában is nagy jólétnek fog örvendeni. Mi lesz, ha ezek a pénzek úgy járnak majd, mint a magán-nyugdíjpénztári pénzek, amit államosítottak. A pénzek tulajdonosai mind a mai napig még csak egy igazolást sem kaptak arról, mennyi pénzüket vesztették el!

Békéscsaba, 2017. augusztus 18.

F. I. – K. M.

Emlékeztető az ország valós helyzetéről: „Az Orbán-kormányok mindig megígérték az államadósság csökkentését, de hát ez úgy nem sikerül, hogy közben dübörög a kormányzati korrupció! Az államháztartási hiány 2017. első félévében 911,2 milliárd forint. Az államadósságunk 26 770 forint, a Visegrádi 4-ek közül a legmagasabb. Az államadósság 22 milliárd forint volt 1990-ben, miután a nemzeti vagyonunk is odalett, „sikerült” megsokszorozni úgy, hogy közben az állampolgárokat terhelő megszorítások egymást érték! Jelenleg az egy főre jutó államadósság összege csecsemőtől az aggastyánig 7,1 millió forint. Az idős magyarok sérelmére elkövetett bűncselekményeket átnevezték öregezésnek, a korrupciót alkotmányos kiadásnak, ettől azonban a tények nem változnak. A korrupcióval kapcsolatban egyre többször jut eszünkbe a Keresztapa című film, vagy a Polip című 10 évadból álló olasz televíziós sorozat. Néhány film és sok filmsorozat is elkészülhetne már a magyarországi cselekedetekből. A korrupció leállítása helyett folyamatosan riogatja a kormány azokat, akiket kifoszt!” (Részlet a Megtalálták a kiskaput Rogánék című cikkből)