Friss hírek

Loading

Partnereink

Csabakő
 
Tanfolyam indul kéthetente
Info: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező
30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 15114053

2017. október 22.
H K SZ CS P SZ V
1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031
Ma Előd napja van.
Holnap Gyöngyi napja lesz.

Az Aradi 13-akra emlékezünk!

Az Aradi 13-akra emlékezünk!

1849. október 6-án az oroszok hathatós segítségével levert szabadságharcot követő megtorlás során Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajost, az első magyar miniszterelnököt. Ugyanezen a napon a szabadságharc 12 tábornoka és egy főtisztje szenvedett vértanúhalált Aradon.

A „tizenhármak”

Október 6-án hajnali kettő és három óra között a papok felkeresik a halálraítélteket. Aulich Lajos Horatius verseit olvasgatta, Török Ignác Vauban várépítésről szóló könyvét bújta, Láhner György fuvoláján játszott, Dessewffy Arisztid még aludt. Többen még utolsó soraikat vetették papírra búcsúlevelükben. Olvassátok el ezeket a mélyen emberi, fájdalmasan szép leveleket, amelyekben családjuktól búcsúztak el életük utolsó óráiban.

Az Aradi 13-ak kivégzés előtt elhangzott utolsó mondatai:

Leiningen-Westerburg Károly: A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját.

Damjanich János: Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt.

Török Ignác: Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam.

Aulich Lajos: Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik azt a szolgálatot.

Vécsey Károly: Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt.

Lázár Vilmos: Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek.

Dessewffy Arisztid: Tegnap hősök kellettek, ma mártírok... Így parancsolja ezt hazám szolgálata.

Nagy-Sándor József: De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett.

Knézich Károly: Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat.

Schweidel József: A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot.

Kiss Ernő: Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük.

Láhner György: Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom.

Poeltenberg Ernő: Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide.

A kivégzés idején már Ferenc József császár volt az uralkodó, akiből a hosszú uralkodási idejében a magyar közbeszédben egyszer csak Ferenc Jóska lett. Szobrot remélhetőleg nem fog kapni Magyarországon, bár ebben nem lehetünk olyan biztosak, hiszen az utolsó Habsburg uralkodónak, IV. Károlynak nemrégiben szobrot avattak Semjén Zsolték Budapesten. Arról nem is beszélve, hogy a magyar trónra nem egészen törvényes eszközökkel kétszer is visszatérni akaró IV. Károlyt a Vatikánban boldoggá avatták! Ausztriában nincs kultuszuk, nem tartottak igényt Habsburg Ottó hagyatékára sem, de Magyarország lecsapott rá, és jó pár millióért gondozni is fogja majd Gerő András.

Mindenki figyelmébe:

Damjanich János imájaIma kivégeztetésem előtt, 1849. október 5-ről 6-ra virradóra.

Mindenség ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasan állhassam ki. Hallgasd meg, ó, Legfőbb Jó, vágyteli kérésemet! Te vezettél, Atyám, a csatákban és ütközetekben – Te engedted, hogy azokat kiállhassam, és a Te védelmező karod segített némely kétes küzdelemből sértetlenül kilábolni – dicsértessék a Te neved mindörökké!Oltalmazd meg, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől! Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára! Adj erőt, ó, Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa nékem adott ígéretét: hogy sorsát hitének erejével fogja elviselni. Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered, ó, Uram, az én szívemet, és egyetlen lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom. Ámen.

Megtorlások a magyarok ellen 1849. október 6-a után

Az udvar a világosi fegyverletétel után az itáliai vérengzéseiről hírhedtté vált Haynau táborszernagyot bízta meg fővezérként a rendteremtéssel. Összesen több mint száz halálos ítéletet hajtottak végre, és sok százan kerültek hosszabb időre börtönbe. 1849. október 6-án Aradon tizenkét tábornokot és egy ezredest végeztek ki, Pesten pedig az első magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajos grófot. A francia és az angol kormány megbotránkozással fogadta a kivégzések hírét, I. Miklós cár pedig személye elleni sértésnek ítélte, hogy éppen azokat a tábornokokat végezték ki, akiknek érdekében közbenjárt I. Ferenc Józsefnél.

Az osztrák–orosz viszony elhidegülése éppen ezekkel a kivégzésekkel kezdődött. Schwarzenberg herceg, az osztrák kormány feje és külügyminisztere, aki a korábbihoz képest korszerűbb, egységes és központosított osztrák császárságot akart létrehozni, azon iparkodott, hogy kormányának liberális látszatát egy kissé mentse a külföld szemében. Leállíttatta tehát a Haynau által megkezdett rögtönítélő eljárásokat: rendes, bár gyorsított hadbírósági pereket írt elő, s megszabta, hogy mind Itáliában, mind Magyarországon kb. nyolcvanöt halálos ítéletet kell végrehajtani, a többi vétkest rövidebb-hosszabb börtönbüntetésre kell ítélni. (Ezt az utasítást Radetzky tábornagy Itáliában emberségesen megkerülte, Haynau azonban Magyarországon túlteljesítette. Forrás: wikipedia

Reményik Sándor verse az Aradi 13-akról:

 

Békéscsaba, 2017. október 5.

Összeállította: Forgó Irén

Honlapra igazította: Tóth Zoltán

Emlékeztető: „A magyar ember nemzeti öntudata, az a bizonyos szellemi gyökér, ami a múltból táplálkozva kijelöli az ember helyét, gazdagítja mindannyiunk lelkét, s akárcsak egy szellemi mentőöv, gondoskodik arról, hogy el ne merüljünk a népek tengerében, – lelkünk mélyébe beültetett vallás, mely az Istenbe, és önmagunkba vetett hiten alapszik, s csak mint magyarok, teljesíthetjük hivatásunkat, melyre rendeltettünk. Egyedül a magyarságtudat teszi magyarrá a magyart, és nemzetté a magyarul beszélő népet!” (Wass Albert)