Friss hírek

Loading

Partnereink

Csabakő
 
Tanfolyam indul kéthetente
Info: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező
30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 14676401

2017. szeptember 26.
H K SZ CS P SZ V
123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930
Ma Jusztina napja van.
Holnap Adalbert napja lesz.

Augusztus 20-a Szent István és az államalapítás ünnepe

Augusztus 20. az egyik legősibb magyar ünnep, Szent István király ünnepének napja. A keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja.

Stróbl Alajos Szent István lovas szobra a Halászbástyán

A magyarság és a keresztény hit világának találkozását és összefonódását a magyar nép egyetlen uralkodó személyéhez köti; az első magyar királyhoz, az államalapító Szent Istvánhoz. István a magyar államiság és a kereszténység alapjait lerakó Géza fejedelem fia, a honfoglalást (896) vezető Árpád fejedelem ükunokája.

István uralkodása idején augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Ekkor tartották az un. törvénynapokat. (Misztikus egybeesés, hogy István éppen ezen a napon halt meg 1038-ban.)

Később Szent László király hozott döntést az ünnepnappal kapcsolatban: áttették augusztus 20-ra, mert 1083-ban e napon avatták szentté I. István relikviáit a fehérvári bazilikában. A történelem során már Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20. egyházi ünnepként maradt a köztudatban.

1686-ban XI. Ince pápa elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján évente emlékezzék meg az egész katolikus világ Szent István ünnepéről – az egyház augusztus 16-án tartotta az ünnepséget.

1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s a Szent István-nap is kimaradt, de Mária Terézia mégis elrendelte a megtartását, sőt, azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette! 1771-ben ő volt az, aki elhozatta Bécsbe, majd Budára a Szent Jobbot, amelyet ez időtől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án.

Az 1848-as szabadságharc után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet. Ezt követően először 1860-ban ünnepelhették meg ezt a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé fajult. Az 1867-es kiegyezést követően teljes mértékben visszanyerte méltóságát az ünnep: 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította. A két világháború között mindez kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállításának össznemzeti célkitűzésére való folyamatos emlékeztetéssel.

1945 után nem volt tovább nemzeti ünnep, de az egyházi ünnepek sorában még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. Az akkori rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható. Azonban teljes megszüntetését sem tartották követendő célnak, ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt, de tartalmilag megújították. Ekkoriban lett a karácsonyból fenyőünnep, a mikulásból télapó…

A Rákosi korszakban az Alkotmány ünnepe lett…

Szent István ősi ünnepéből az „új kenyér ünnepe” lett, majd az új, a sztálinista alkotmány kihirdetését, mint új szocialista államalapítást, 1949. augusztus 20-ára időzítették. Ettől fogva 1949–1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelte Magyarország. 1990-ig a magyar alkotmány a 20/1949 számú törvény nevet viselte. Az úgynevezett rendszerváltás után nem alkotmányoztak, hanem toldozták-foltozták az alkotmányt annyira, hogy már a saját megalkotója sem ismert volna rá. Magyarország államformája népköztársaságból köztársaság lett. Vagyis a népet kihagyták az államforma nevéből. 2010-ben a nagy fülkeforradalmi győzelem után a Fidesz alkotmányozott, amit egyedül ő és utánfutója, a KDNP szavazott meg a parlamentben. Ebből is sikerült (nemzetinek mondott kormány idején) kihagyni a népet, vagyis a társadalom négy alaptételét nem helyezték alkotmányos védelem alá!

Nincs alkotmányos védelem alatt:

– a termőföld (azé az ország, akié a fölt!), már láttuk, hogy mit tettek vele!

– a vízbázis (víz nélkül nincs élet!),

– a társadalombiztosítás (az egészségünk!, a társadalombiztosítási járulékokat már adóként szedik be, és szabadon felhasználható pénz lett belőle!

– és a nyugdíj (vagyis az idős korunk!).

Levédték viszont a gyalázatos egykulcsos adót, amelynek köszönhetően nem, vagy alig fizetnek adót a magas jövedelműek, például a hatalom és egyre népesebb holdudvara. Az adófizetési kötelezettség nagy részét rátolták a jövedelemhez alig jutó magyar társadalomra. Nyögjük a világ legmagasabb, 27 százalékos áfa-terhét, mert a kieső adóbevételt ezzel is pótolják. A külföldi multik hatalmas adókedvezményeket élveznek, állami támogatások, munkahelyteremtési támogatások is járnak nekik, holott a munkavállalók többségét a kis- és közepes vállalkozások alkalmazzák. Nem igazán jeleskedik az adófizetést illetően a két nagy magyarnak mondott multi, a Mol és az OTP se. Hétszázra becsülik az offshore lovagok létszámát, akik szintén elkerülik a magyar adózást. Mivel tőzsdén vannak, nem igazán lehet őket magyar cégnek nevezni.

Szent István ünnepének igazi rehabilitációja 1991-ben történt meg: az első szabad választáson létrejött Országgyűlés 1991. március 5-ei döntése a nemzeti ünnepek sorába emelte augusztus 20-át. Nemzeti állami ünnepeink: március 15., augusztus 20. és október 23.

1983. augusztus 18-án mutatták be az István, a király című rockoperát. Sokak véleménye szerint ez gyorsította fel a már eresztékeiben recsegésnek indult szocializmus kimúlását. A rockopera fináléja:

Az idei állami ünnep budapesti programja elérhető ITT

A békéscsabai program elérhető ITT

Békéscsaba, 2017. augusztus 18.

Alapinformáció és illusztrációk: wikipedia

Összeállította: Forgó Irén

Honlapra igazította: Kovács Mariann

Emlékeztető: „Az a nemzet, amelyik emlékeit veszni hagyja, az a saját sírelmékét készíti és az vesztesége az egész emberiségnek.” (Ipolyi Arnold)