Friss hírek

Loading

Partnereink

Csabakő
 
Tanfolyam indul kéthetente
Info: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező
30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 15815718

2017. december 15.
H K SZ CS P SZ V
123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
Ma Valér napja van.
Holnap Etelka napja lesz.

A válság, ami kiszárította a magyar gazdaságot

A devizahitel-károsultak kálváriája lassan egy évtizede tart, rengeteg áldozatot követelve, szociális katasztrófahelyzetet okozva. A széthulló családok, a kilakoltatások, a végrehajtások okozta helyzet, ezen családok fogyasztói körből való kiesése mára már nemzetgazdasági szinten is érzékelhető. A kormányzat ugyan megígérte, hogy senkit nem hagynak az út szélén, és végigvitték a forintosítást is, az adósságcsapdába került családokon ez nem segített és 2016 után, idén ismét rekordot dönthet a kilakoltatások száma. A kilakoltatási moratórium kezdetével végigvettük, hogy alakult ki a mai helyzet, milyen intézkedések születtek a válság rendezésére, hol tartunk most és van-e kiút a hitel terhei alól.

EU-s jogharmonizáció, szabályozás nélkül

A devizahitelek pályafutása 2001-ben vette kezdetét, egy EU-s jogharmonizációs törvénynek köszönhetően, amiben kimondták, hogy az „Országgyűlés a piacgazdaság kiépítésének következményeként, a forint konvertibilitását teljessé téve, az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülés érdekében törvényt alkot a devizakorlátozások megszüntetéséről, a tőke szabad áramlásának elősegítéséről”. A „2001. évi XCIII. törvény a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról”  című jogszabályt azonban az első Orbán-kormány gazdasági minisztere, Varga Mihály nem dolgoztatta ki kellően, ugyanis már akkor lehetett volna szabályozni, korlátozni a devizahitel felvételt, amivel megelőzhető lett volna, hogy tizenhat évvel a bevezetése után is családok ezrei kerüljenek kilátástalanul az utcára.

Ezt követően szép lassan felfedezte a lakosság az olcsó devizahiteleket, amelyeket elegendő fedezet nélkül, akár önerő hiányában is folyósítottak a bankok, akiket senki nem kötelezett arra, hogy felhívják a hitelfelvevők figyelmét arra, hogy a devizahitelek havi törlesztői a forinthitelekénél nagyobb mértékben ingadozhatnak.

A folytatás, illetve a tanulságos összeállítás fotókkal, videóval elérhető ITT

Forrás: alfahir.hu

Emlékeztető 1.: „Róna Péter közgazdász szerint a magyar gazdaság vergődésének első helyen álló oka a devizahitelezés bevezetése volt, melyért hét embert tesz felelőssé: Járai Zsigmondot, Király Júliát, Simor Andrást, Gyurcsány Ferencet, Bajnai Gordont, Oszkó Pétert és Felcsúti Pétert.” (Részlet a Róna Péter: Hét ember a felelős a devizahitelezésért című cikkből) Járai Zsigmond akkori jegybankelnök megkapta a legmagasabb magyar állami kitüntetést. Jelenleg a Mol igazgatótanácsában tölt be fontos tisztséget.

Emlékeztető 2.: „Tiszteletben tartja a jegybank függetlenségét, ezért nem foglalkozik az MNB-alapítványok körül kialakult botránnyal; ahhoz pedig, hogy meginogjon a bizalma Matolcsy Györgyben, égnek és földnek össze kell szakadnia – válaszolta a Népszabadság szegedi tudósítójának kérdéseire Orbán Viktor miniszterelnök kedden Békéscsabán. (Részlet az Orbán töretlenül bízik Matolcsyban c. cikkből, 2016. április 27.)

Emlékeztető 3.: „Orbán Viktor 1990 óta egyszer indult csak egyéniben, és alig kapott szavazatot. Az igaz, hogy ez még a liberális időszakukban történt, de megtörtént! 1990 óta országgyűlési képviselő, a munka világába nem igazán kóstolt bele. Igaz, még alig múlt el 50 éves… És ő az egyetlen olyan miniszterelnök 1990 óta, aki nem esett át nemzetbiztonsági átvilágításon! Az első Orbán-kormány idején (1998-2002) 85 évre titkosították az olajmaffia iratanyagát, és leadták a pénzkibocsátási jogunkat, holott akkor még nem is voltunk uniós tagállam. Azonnal meg is indultunk lefelé a lejtőn. A devizahitelezést lehetővé rendelet is hozzájuk kötődik. (88/2001 (VI. 15.).” (Részlet a Gulyás Gergely, a Fidesz alelnöke és  frakcióvezetője ostorozta a Jobbikot című cikkből)