Friss hírek

Loading

Partnereink

Csabakő
 
Tanfolyam indul kéthetente
Info: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező
30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 14061986

2017. augusztus 19.
H K SZ CS P SZ V
123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031
Ma Huba napja van.
Holnap István napja lesz.

A társasházakkal kapcsolatos törvények a devianciát védik

A deviancia olyan magatartás, mely megszegi a közösség vagy társadalom nagy része által elfogadott normákat.”

Az a társasházban élő rossz szándékú, a közös költséget fizetni nem hajlandó deviáns magatartású megteheti azt, hogy akár hosszú évekig nem fizeti a közös költségeket. Annyit dolgozik csupán, amennyi alkoholra és valamennyi élelemre elég neki, és a lakótársain élősködik. Általában feketén foglalkoztatják őket a vállalkozók, és a következményeket a lakóközösségek viselik. A vállalkozó még azt is megteheti, hogy a letiltásnak nem tesz eleget, és zsebbe fizet a deviánsnak, akinek deviáns viselkedését a lakóközösség sokszor már képtelen elviselni!

Amennyiben a vízdíjat a deviánsok, vagy más lakótársak nem fizetik, egy 2013-as törvény értelmében a vízszolgáltató a lakóközösségre terheli. A deviáns tartozhat akár jelentős összegű további közműszámlával is, a szolgáltatók nem kapcsolják le őket, de a családokat igen.

Ennél gyalázatosabb tett is elkövethető azonban. Erre példa az alábbi kormányzati intézkedés: 2015-ben egy konferencián elhangzott a szakértők részéről, hogy „óriási nemzetstratégiai hiba” veszélye áll fenn. A kijelentés azt követően hangzott el, hogy Lázár János bejelentette, hogy az európai uniós pénzből lakossági energia korszerűsítési program nem lesz.

A magánházak és a társasházak is szigetelhetnek HITELBŐL. Az uniós pénzt tehát megint szabadon használja fel a kormány, és zajlik a lakosság további eladósítása. A devizahitelnek hazudott hitellel is bevitték a lakosságot az erdőbe. A törvényalkotók azonban akkor is gondoskodtak arról, hogy ők jól járjanak. A Milliókat nyertek a végtörlesztéssel a politikusok című cikk elérhető ITT

A kormány nem mert szembemenni a bankokkal című cikk elérhető ITT

A bankokkal nem, de a társadalommal igen?

A szigetelésre felvett hiteleket amennyiben a lakók nem fogják tudni fizetni, vajon mi lesz velük? Úgy járnak, mint a devizahitelesek? Az uniós pénzt miért magára költi el a kormány? Mi lesz akkor, ha emiatt az unió visszaköveteli a pénzt? Az Olaf (az unió csaláselleni hivatala) vizsgálódik már pont elég ehhez hasonló ügyben. Mivel ő visszafizetési határozatot nem hozhat, létre akarták hozni az uniós ügyészséget. Ezt azonban Magyarország és öt másik tagállam egyelőre blokkolni tudta.

A lakosság tehát az uniós szigetelési és felújítási lehetőségből is kimarad, de azt lehetővé teszik számára, hogy végképp eladósodjon? Valakik ezzel bizony jól járnak, de arra, hogy az a valaki ne a nép egyszerű gyermeke legyen, kínosan ügyelnek! A hiteltörlesztési kötelezettség teljesítésének az alacsony jövedelem és a drága megélhetés is határt szab, aztán irány az út széle, ahol egyre többen fognak/fogunk várakozni, ha nem leszünk észnél! A hitelt húsz év alatt kell törleszteni a jelenlegi hitelfelvevők gyerekeinek, vagy még az unokáinak is!

Békéscsaba, 2017. július 31.

Anton

Emlékeztető: A munkaerőhiányt az okozza, hogy nincs az átlag magyarnak megélhetést biztosító munkahely. A társadalom és a hatalom és egyre népesebb holdudvarának jövedelme között ma már nem árok van, hanem szakadék. Az átlag magyar választhat: vagy megelégszik a nettó 75 ezer körüli minimálbérrel, esetleg az 52 ezer forintos közmunkás jövedelemmel, vagy kimegy Németországba, Ausztriába vagy Angliába dolgozni. Amikor kimegy dolgozni, a jövedelme egy részét hazautalja, hogy a család itthon nehogy éhen haljon. Ezen aztán nagyot kaszál az állam, a jegybank és a számlavezető bank. Ráadásul beleszámítják őket a statisztikába, mintha itthon dolgoznának. Ők nem szavazhatnak levélben, mint a határon túli friss állampolgáraink. Ebbe valószínű az is ludas lehet, hogy ezek a fiatalok nem Fidesz-szavazók! (Részlet a Mi lehetne a megoldás a munkaerőhiányra? című cikkből)