Friss hírek

Loading

Partnereink

Csabakő
 
Tanfolyam indul kéthetente
Info: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező
30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 14060564

2017. augusztus 19.
H K SZ CS P SZ V
123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031
Ma Huba napja van.
Holnap István napja lesz.

50. Amikor segítettünk legyőzni Amerikát

Ez a kerek 50. számú Igaz mese: az előző 49 történetet a honlapunk Igaz mesék főcímére kattintva lehet olvasgatni…

A vietnami háború leghíresebb felvétele: Menekülés a napalm elől. Nick Ut, az AP nemrégiben elhunyt fotóriportere készítette

A vietnami háború alatt bővebb értelemben a teljes második indokínai háborút (1965–73) értjük. Az első indokínai háborút a franciák vívták a gyarmatukért. A háború alapvetően a francia gyarmati hadsereg végső veresége után 1954-ben ideiglenesen kettéosztott Vietnam újraegyesítéséért folyt, amely során ideológiai alapon Kína és a Szovjetunió a kommunista Észak-Vietnamot, míg az USA Dél-Vietnamot támogatta. A két nagyhatalom a délkelet-ázsiai befolyásért egymással is versengett, az USA a kommunizmus térnyerését próbálta megakadályozni a térség frissen függetlenné vált országaiban.

A szárazföldi hadműveletek nagyobbrészt Dél-Vietnamban, továbbá Kambodzsa és Laosz határ menti területein folytak. Kezdetben az amerikai katonai tanácsadók által kiképzett Dél-Vietnami Hadsereg csapatai próbálták felszámolni a délen az esőerdőkben és a kiterjedt földalatti alagútrendszerekben bujkáló és a vidéki falvakat uraló ellenállók és gerillák csapatait, vagyis a vietkongokat. A délen uralkodó politikai elnyomás és káosz miatt az ellenállók száma az évek során nem csökkent, sőt emelkedett. Az amerikai politika és hadvezetés az 1960-as évek közepén úgy döntött, hogy a tanácsadók és kiképzők mellé harcoló amerikai katonákat is küld a térségbe. A gerillák mellett az északi hadsereg katonái is gyakran harcoltak délen, sőt többször is megkísérelték a déli országrész teljes katonai megszállását, amit csak az amerikai tűzerőnek köszönhetően sikerült visszaverni.

Észak-Vietnam felett ugyanekkor légiháború dúlt. Az amerikai bombázók a teljes észak-vietnami ipart lerombolták, bár a szovjet és kínai gazdasági és katonai támogatás miatt ez nem rengette meg az országot.

A televízió közvetítette a háborút, az arcvonal nélküli gerillaháború kegyetlensége, illetve a hadkötelezettséggel szembeni ellenállás az amerikai baloldali békemozgalmak megerősödéséhez vezetett.

A háttérben folyamatosan zajlottak a nyílt és titkos tárgyalások a felek között, de évekig nem jutottak megegyezésre. Az USA próbálta a déli országrész függetlenségét elérni, de észak nem volt hajlandó engedni követeléséből, miszerint minden külföldi katona hagyja el az országot, szűnjön meg az ország kettéosztottsága és tartsanak választásokat, amit a zűrzavaros déli politikai helyzet miatt a kommunisták nagy valószínűséggel meg is nyertek volna. Az amerikai és az észak-vietnami küldöttség végül a dél-vietnami küldöttség tudta nélkül 1972-ben megállapodott. Az amerikai vezetés már 1968-ban eldöntötte, hogy kivonul a térségből, de mindezt a lehető legkisebb presztízsveszteséggel szerette volna elérni. A békeszerződés aláírása után az Egyesült Államok 1973-ban ki is vonult az országból.

A támogatás nélkül maradt Dél-Vietnam ereje megtört, az északiak a békeszerződést megszegve 1975-ben lerohanták Dél-Vietnamot, és elfoglalták a déli fővárost. A két ország 1976-ban Vietnami Szocialista Köztársaság néven hivatalosan is egyesült.

A harcok során becslések szerint 3–5 millió vietnami halt meg, illetve 58 ezer amerikai vesztette életét. A halottak száma jelzi az óriási amerikai harci fölényt.

A vietnami háború idején Magyarország és a többi szocialista ország a Szovjetunió vezetésével vette ki a részét a harcokból, hol titokban, hol nyíltan a hadászati tettekben. Észak-Vietnamban elég sok magyar „tanácsadó” segítette a vietkongokat, az észak-vietnamiakat. Amerika hatalmas technikai fölényben volt, de a vietkongok szocialista országok által nyújtott segítséggel túljártak az eszükön. Már azt hitték az amerikaiak, hogy napokon belül kiéheztetik a vietkongokat, mert elzárták az utánpótlást szállító útvonalaikat. Ezt követően a Csepelen legyártott magyar kerékpárokon a vietnami asszonyok az őserdőn utat vágva áttolták az utánpótlást. Egyszer csak lett élelem is, víz is, és jócskán lett fegyver is. A háborús helyzet megfordult. A Csepel kerékpárok árát a magyar munkahelyeken termeltették ki az emberekkel úgynevezett kommunista műszakokban. A mozgalom neve itthon „Veled vagyunk Vietnam!” volt.

Vietnamban a győzelemnek nagy kultusza van. Turisták ezrei látogatják azokat az alagutakat, amelyeken keresztül a vietkongok rajtacsaptak az amerikai katonákon.

Rengeteg film is készült erről a 10 ezer napig tartó háborúról. Talán a leghíresebb film A szakasz, vagy A csendes amerikai. A vietnami háború a terepe a Rambo című filmnek is.

Elég sok amerikai katonától született vietnami lányoknak, asszonyoknak gyermekük. Később sok gyereket kivittek Amerikába. A legégbekiáltóbb az volt, hogy Amerika magára hagyta azokat a vietnamiakat, akik vele harcoltak, vagy együttműködtek vele. Számukat egymillióra becsülték… Hogy mi lett velük, az nem derült ki. Valószínűleg nem úszták meg élve. Nemrégiben volt egy dokumentumfilm arról, hogy az egyik Vietnamból Amerikába gyermekeket szállító repülőgép lezuhant. A háború nyomai az őserdő napalmmal történt megszórása miatt bizony ennyi év után is szedi az áldozatokat, illetve okoz súlyos egészségkárosodásokat.

A vietnami háborút megjárt amerikai katonák közül sokan panaszkodnak, hogy nincsen számukra sem erkölcsi, sem anyagi megbecsülés.

Híres vietnami veterán John McCain amerikai szenátor, aki hosszú éveket töltött a vietkongok börtönében. Republikánus elnökjelölt volt, de Obama legyőzte. Most szenátorként munkálkodik, és járja a világot. Ahol megjelenik, ott ellenzékinek mondott csoportokkal tárgyal, és előbb-utóbb káoszt gerjeszt. Valamikor idén télen járt Budapesten is, és a baloldallal tárgyalt, de úgy tudom, Orbán Viktorral is találkozott. Megjelent őkelme Szíriában, Líbiában és már Ukrajnában is.

Vannak napjainkban vietnami honfitársaink, akik azt hiszem, nagyrészt kereskedéssel foglalkoznak. Észak- és Dél-Vietnamban immár egyesült erővel vörös csillag alatt zajlik az élet. Az egyesülés Észak- és Dél-Koreának még mindig nem adatott meg.

Milan Mitrovic összeállítása a Facebookon a második világháború óta Amerika által indított háborúkról: 1945-ben a Japánra dobott két atombomba volt a nyitány! „1945-46 Kína, 1948-49 Görögország, 1950-53 Korea, Kína, 1954 Guatemala, 1958 Indonézia, 1959-61 Kuba, 1960 Guatemala, 1964 Kongó, 1965 Peru, 1964-73 Laosz, 1961-73 Vietnám (bukta!), 1967-69 Guatemala, 1973 Chile, 1983 Grenada, 1983-84 Libanon, 1980 El Salvador, 1980 Nicaragua, 1986 Líbia, 1987 Irak-Irán, 1989 Panama, 1991 Irak, 1993 Szomália, 1998 Szudán, 1998 Afganisztán, 1999 Jugoszlávia, 2001- jelenleg is Afganisztán, 2003- Irak, befejezés nélkül, de az olaj megy kifelé, 2008 Koszovó, 2008 Georgia (Grúzia), ( 2011-  Líbia, befejezés nélkül, de az olaj szintén ömlik kifelé, és most Szíria. Afganisztánban, Irakban, Líbiában és Szíriában nincs élhető élet, amióta megtámadták őket. Az emberek menekülnek a háborúk elől főként Európa irányába. A volt szocialista országokat az úgynevezett rendszerváltozásokkal leszegényítették, és most mégis be kell vállalniuk ezeknek a szerencsétlen menekülteknek az elszállásolását és eltartását. Ukrajna ezen a listán még nem szerepel…

Hány magyar áldozata volt a vietnami háborúnak, nem tudom, de azt igen, hogy Váczi Mihály költő 45 évesen ott halt meg. Hogy harcokban esett el, vagy megbetegedett, annak nem találtam nyomát. Ezt az igaz mesét az egyik legszebb versével fejezem be:

Békéscsaba, 2014. május 20.

Alapinformáció: wikipedia

Irénke