Friss hírek

Loading

Partnereink

Csabakő
 
Tanfolyam indul kéthetente
Info: 30/402-10-10 Galló Ágnes szervező
30/938-89-82 Pap András isk.vez.
  
Látogatóink összesen: 14676506

2017. szeptember 26.
H K SZ CS P SZ V
123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930
Ma Jusztina napja van.
Holnap Adalbert napja lesz.

Óriási pénzeső hullik Szijjártóékra – Erre költenek 220 milliárdot

Beindul a külügyi béremelés, több tízmilliárd forinttal megemelik a külügyi tárca gazdaságfejlesztési kiadásait. Újabb milliárdok vándorolnak a Nemzeti Kereskedőházhoz, a külügyi tárca jövőre már 220 milliárd forintból gazdálkodhat, ami 43 milliárd forintos növekedés egyetlen év alatt.

A 2018-as költségvetésben a kormány elengedi a gyeplőt, így sok nyertese lesz a jövő évnek, az egyik minden bizonnyal a Szijjártó Péter vezette külgazdasági és külügyi tárca. A tárcát a Fidesz fiatal politikusa 2014 óta vezeti, azóta látványosan átalakult és felértékelődött a külügyminisztérium.

Jól tetten érhető ez a költségvetés alakulásán: sokáig az egyik legkisebb tárca volt a külügy ez ma sincs másképp, ám a minisztérium által elkölthető pénzek megduplázódtak. Mielőtt Szijjártó átvette volna a diplomácia irányítást a külügy költségvetése 67 milliárd forint volt, ez 2014-ben 128,3 milliárdra emelkedett, miután a miniszter fennhatósága alá került a gazdaságdiplomácia.

A 2014-es 128 milliárd forintból működő magyar diplomácia idei kerete 177,3 milliárd forintra hízott, ami jövőre 220,1 milliárdos keretre emelkedik, vagyis egyetlen év alatt 43 milliárd forinttal nőtt a költségvetési keret, annak ellenére, hogy komoly sikereket sem a hagyományos diplomácia fronton, sem gazdaságdiplomáciában nem tud a tárca felmutatni.

Az egykori külügyminisztériumban – ahogy a neve is mutatja – megfordultak a szerepek: egyre nagyobb súllyal foglalkoznak gazdaságpolitikával és egyre kevésbé a kormány(fő) politikája miatt egyre reménytelenebb diplomáciával. Ennek megfelelően a 2018-as külügyi költségvetési fejezet indoklása szerint a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) elsődleges feladata nem a diplomácia, hanem a külföldi tőkebefektetések elősegítése, amelynek letéteményese a Nemzeti Befektetési Ügynökség. A cégnél 150-en dolgoznak, éves működési költségei 2,8 milliárdra rúgnak, ám a beruházás-ösztönzési célelőirányzat az idei 30 milliárd forintról 50 milliárd forintra emelkedik. Utóbbiból kell működő tőkét vonzani az országba.

Gazdaságdiplomácia csúcsra járatva

A költségvetési indoklás a prioritások között második helyen említik a magyar gazdaság kivitelének erősítést, ennek a munkának a zászlóshajója a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. (MNKH) és két cége a letéteményese. Az MNKH nem annyira a exportfejlesztésben elért sikerektől lett ismert, hanem arról, hogy ez is az egyik állami cég, amely fideszes kifizetőhelyként működik.

A cégnek még nem érhető el a tavalyi beszámolója, 2015-ben 5,4 milliárdos veszteséget termelt. Bár a 2016-os eredmények még nem ismertek, a cég vezérigazgatója, Oláh Zsanett, az országgyűlés külügyi bizottságában már pozitív eredményről beszélt (részletek nélkül). Biztos, ami biztos a MNKH által kezelt “külgazdaság fejlesztési célelőirányzat” az idei 3,7 milliárd forintról 2018-ban 7,5 milliárd forintra emelkedik, vagyis az MNKH és a két kapcsolt cégeinek működési költsége (vesztesége) megduplázódik 2017-ről 2018-ra.

A külügy koordinálja a határon túli gazdasági fejlesztéseket is: a Vajdaságban a magyar adófizetők pénzéből 7,6 milliárd forintos támogatást osztanak szét csak jövőre, ami egy 20 milliárd forintos program része. A cégek elvileg pályázhatnak a magyar kormány támogatására, a kormány szerint a program “nagy sikerrel zajlik” 6000 nyertes pályázat született eddig. 2017-ben is folytatódnak pályázatok, elsősorban jelentősmunkahelyteremtő nagyberuházások számára. Kárpátalján további 5,2 milliárd forintot osztanak szét hasonló módon, míg Erdélynek és a Felvidéknek egyelőre 1-1 milliárd forinttal kell beérni.

A gazdaságpolitikai kiadások része az Eximbank működésének támogatása is, az állami pénzintézetbe az ideihez hasonlóan, 2018-ban is 25,6 milliárd forintot tolnak be. A költségvetési-politikai prioritások közül az anyag a harmadik helyen a kulturális diplomáciát, a negyedik helyen pedig a konzuli szolgálat erősítését említi. 2018-ól a konzuli szolgáltatások jelentős fejlesztését ígérik, amelynek a célja, hogy a külföldön élő magyar állampolgárok hasonló színvonalon férhessek hozzá az állami szolgáltatásokhoz, mint a Magyarországon élő társaik.

Diplomácia helyett keleti meg déli nyitás

Az ötödik-hatodik pontban kerül elő a klasszikus diplomácia, mintegy jelezve, hogy a Bem téren még ilyesmivel is foglalkoznak: kiemelt diplomáciai cél a V4 soros elnökségének levezénylése, de további más vicces elemeket is tartalmaz a költségvetés indoklása.Az európai országokkal és Észak-Amerikával – különös tekintettel az Egyesült Államokra – a meglévő kétoldalú politikai gazdasági és kulturális kapcsolatok intenzitásnak fenntartása.Nem kell külügyi szakértőnek lenni ahhoz, hogy kimondhassuk: az uniós országok túlnyomó többségével több évtizedes mélyponton van Magyarország és a magyar kormány kapcsolata, ezek után a „kapcsolatok intenzitásnak fenntartását” célul tűzni ki, nem tűnik túl ambiciózus tervnek.

Megugranak a bérek

Hasonló a helyzet a magyar-USA kapcsolatokkal, amelyek a kitiltási botrányban csúcsosodtak ki; az azóta bekövetkezett republikánus elnökséghez komoly reményeket fűzött az Orbán-kormány, ám a miniszterelnöknek csalódnia kellett: az új adminisztráció ugyanúgy nem áll szóba vele, mint a demokrata elődök.Az új republikánus klímát Szijjártó Péter is a saját bőrén tapasztalta meg, amikor washingtoni látogatásán senki sem fogadta a Külügyminisztériumban, míg a demokraták idején helyettes államtitkári szinten szóba álltak vele – ennyit a „kétoldalú kapcsolatok intenzitásnak fenntartásáról”.

A kormány továbbra is a „nyitásokat” erőlteti: fut a „Keleti Nyitás” és a”Déli Nyitás”, ennek keretében „2018-ban lendületesen folytatódik a magyar külgazdasági pozíciók erősítése” Afrikában és Latin-Amerikában.

Ezzel együtt komoly béremelések lesznek a külképviseleteken: jövőre a bérköltségek 10,1 milliárd forinttal emelkednek, így 2018-ban 79 milliárdot fordítanak a külképviseletek támogatására. Ezen felül a már említett konzuli fejlesztésekre 3 milliárd forintot költenek, amihez létszámbővítésre is szükség lesz.

Ömlik a pénz a külügyi projektekre

Kötött segélyhitelezésre (magyarán piacszerzésre) az idei 600 millió után jövőre 7,9 milliárdot akarnak költeni. A kötött segélyhitelezéssel a hivatalos indoklás szerint a magyar kivitelt erősítenék.

A segélyhitelt a magyar kormány biztosítja külföldi partnerei számára, ahová így külföldi megrendelésért nem a segélyezett állam, hanem magyar adófizetők fizetnek. Így mindenki jól jár: a segélyhitelezett ingyen beruházást kap, a szállítócéget pedig kifizetik a magyar adófizetők.

Forrás: napi.hu/SVPSZ

sokkaljobb-kommentár: Rogán Antalnak a Letelepedési kötvény jelenti a nagy bulit, Szijjártónak a kereskedőházak. Elég sok haver jut magas jövedelem ellenében álláshoz, miközben a magyar fiatalok képtelenek itthon megélhetést biztosító jövedelemhez jutni, ezért aztán külföldre távoznak dolgozni. Amennyiben a beilleszkedés sikerül, valószínűleg sose jönnek vissza. A munkaerőhiány máris mérhető emiatt itthon. Ezért aztán a 65-70 közötti nyugdíjasokat is munkára szeretnék fogni, jó nagy támogatási pénzek felhasználásával. Ami persze a haveri körnek fog megint jutni, és nem annak, aki megdolgozik érte.

Moszkvában 4000 schengeni vízum került kiadásra, és valószínűleg egy csomó magyar irat került illetéktelenekhez. Ki tudja, merre használják a kiadás óta? A hatalmat mintha nem is érdekelné már ez a kínos eset. Ha a szálak magasra érnek, azonnal megkezdődik a maszatolás, majd az elhallgatás és a titkosítás.

A legnagyobb buli Paks II. és a Budapest–Belgrád vasútvonal lesz, hatalmas orosz, illetve kínai hitelből. Arra, hogy a magyar társadalom sose járjon jól, mindig kínosan ügyelnek. Talán leginkább nemzetinek mondott kormány idején.

Békéscsaba, 2017. május 17.

F. I. – K. M.

Emlékeztető: „A hazai problémák, az egészségügy, az oktatás és a szociális ágazat sanyarú helyzete, a pácban hagyott devizahitelesek ellehetetlenülése nem éri el a nemzetinek mondott kormány ingerküszöbét… Be kell, hogy érje annyival a magyar társadalom, hogy sorozatban kapja a nemzeti konzultációkat, és állandóan ellepik az országot a bugyutánál bugyutább szövegű óriásplakátok iszonyatos milliárdokkal megterhelve a költségvetést. Volt egy érvénytelen népszavazás is, amelyet a piacon a kormány sikerként árult cirka 17 milliárdos összköltséggel. Ezek miatt a dolgok miatt azután egyre távolabbra kerül Magyarországon a szebb jövő. Egy szűk haveri réteg viszont hihetetlen mértékben gazdagodik.” (Részlet a Külföldre juttatott magyarországi támogatások című cikkből)